Marokkó eredményei a terrorizmus elleni harcban

Marokkó eredményei a terrorizmus elleni harcban

Az utóbbi évtizedek terrorhulláma sajnos nem kerülte el a Maghreb-térség országait, ahogyan Marokkót sem. Az 1990-es évek elején kialakult szalafista mozgalmak éreztették hatásukat a térség valamennyi országában, sőt Algériában 1993-ban még az államnak is hadat üzentek. A 90-es években erős ,,A harc és az Iszlámra hívás szalafista csoportja,, majd a 2000-es évek elejétől megjelenő Al-Kaida ,,fiókszervezetek,, egyre jelentősebb biztonsági kihívást jelentettek a térség kormányainak.

Az újonnan megjelenő fegyveres szalafista csoportok a kezdetektől fogva ellenségüknek tekintették a Maghreb országokba érkező külföldi cégeket, külföldi állampolgárokat és a nyugati turistákat. A megjelenő nyugatiak ugyanis az ő nézeteik szerint veszélyt jelentettek társadalmuk iszlám jellegére. A turizmusból befolyó jelentős összegek pedig szerintük az általuk hitetlennek tekintett uralkodókat és állami vezetőket támogatták. A turizmus és egyéb idegen érdekeltségek elleni támadásokkal tehát az ezekből befolyt összegeket kívánták csökkenteni, hiszen az állam ezekből tudta biztosítani az egyre jelentősebb biztonsági fejlesztéseket és intézkedéseket.

A Marokkóban leginkább aktív szalafista csoport a ,,Groupe Islamique Combattant Morocaine,, nevű fegyveres szervezet volt. Tagjai még az 1990-es években az afganisztáni Al-Kaida kiképzőtáborokban alapították a csoportot. A Maghreb-országokból származó és Afganisztánban kiképzett szalafisták azután visszatértek Marokkóba. Algériába, Tunéziába és Líbiába, hogy harcoljanak a térség kormányai ellen és iszlám államot hozzanak létre.

A komolyabb és a sajtó figyelmét is felkeltő támadások Marokkóban a 2000-es évek elején kezdődtek amikor is a szalafisták hadat üzentek a marokkói kormánynak. A legjelentősebb támadást 2003-ban hajtották végre Casablanca-ban ahol is 12 szalafista öngyilkos merénylő 33 embert ölt meg. A 2004-es madridi merényletben, ahol 191 ember halt meg szintén érintett volt két marokkói kötődésű iszlamista csoport, a Shabiba Al-Islamiya és a Salafia Jihadiya.

A támadások után a marokkói kormány jelentős terror-ellenes intézkedésekre szánta el magát és a 2000-es évek közepén több szalafista szervezet vezetőjét bebörtönözték terrorizmus támogatása miatt amiért 20 és 25 év közötti börtönbüntetést kaptak. Ezzel egy időben kezdett megerősödni a térségben az Al-Kaida Maghreb térségben működő szárnya (,,Al-Qaeda in the Islamic Maghreb,,) ám a szervezet inkább a környező országokban (Mauritánia, Mali, Csád, Líbia, Algéria) tevékenykedett és Marokkóban nem sikerült jelentősebb támadásokat végrehajtania.

A szalafista szervezetek fenyegetését az 1999-ben trónra került VI. Mohamed marokkói király elsősorban társadalmi változtatásokkal kívánta kivédeni. Az általa indított reformokkal hadat üzent a szélsőséges iszlamista csoportoknak. A külföldi arab prédikátorok által működtetett mecseteket bezárták és a külföldi szélsőséges imámokat elkezdték kiszorítani az országból. A vallási szélsőség elleni küzdelmet pedig már az iskolákban, az oktatási rendszer részeként elkezdték. A radikális iszlám ideológiáját és tevékenységét pedig társadalmi reformokkal is megtörték. Az uralkodó és a marokkói kormány számos jelentős reformot kezdeményezett, mint például a polgári törvénykönyv megújítása és számos az iszlám jog és a régi szokásjog alapján működő gyakorlat megszüntetése. Ezen kívül nagy figyelmet szenteltek a nők helyzetének megreformálására. A kormány fellépett például a kényszerházasságok és a többnejűség ellen és jelentős intézkedések történtek azért, hogy egyre több nő vehessen részt az állami oktatásban és ne csupán vallásos oktatásban részesüljön. Az iszlám világban ritkaságszámba menőnek számít például az az intézkedés, melynek értelmében megkezdték a női imámok képzését.

A terrorizmus elleni harc biztonsági oldalát tekintve pedig jelentős fejlesztésekre került sor. A marokkói kormány több állammal együttműködve elkezdte a különböző különleges egységek létrehozását és a terror-ellenes rendőri és katonai egységek külföldi kiképzését. Fejlesztették a polgári és katonai hírszerzés képességeit és a nagyvárosokba frissen kiképzett terror-ellenes egységeket telepítettek. Jelentős figyelmet fordítottak az országba érkező turisták védelmére, mellyel megerősítették a 2000-es évek közepén meggyengült idegenforgalmi szektort.

A legjelentősebb biztonsági fejlesztésekre azonban a 2010-et követő években került sor. A marokkói belügyminisztérium 2014-ben indította el az ún. ,,Operation Hadar,, nevű programot, melyben együttműködnek az Egyesült Államokkal és az Európai Unió kormányaival. A program lényege az, hogy a marokkói hadsereg és a királyi csendőrség egységei egy megfigyelő rendszert építettek ki az ország kikötőiben, határátkelőhelyein és repülőterein, melynek segítségével kiszorítják az országba érkező terroristákat és megakadályozzák, hogy a külföldre utazott marokkói állampolgársággal rendelkező terroristák visszatérjenek az országba. Az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorszervezet 2014-es előretörése során ugyanis több mint 1000 marokkói állampolgár csatlakozott a szervezethez és utazott el Irakba és Szíriába harcolni. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma és a CIA is megerősítette, hogy a marokkói kormány jelentős sikereket ért el az Iszlám Állam elleni harcban, hiszen 2014-et követően nem tudtak jelentősebb támadást kivitelezni az országban. Az új megfigyelőrendszernek köszönhetően pedig a marokkói kormány 18 jelentősebb terrorista sejtet számolt fel. Az elért sikerekről az ,,US State’s Country Reports on Terrorism,, című dokumentum számolt be.

A szélsőséges iszlamisták elleni legújabb előrelépés az az idei, 2018-as ,,Euro-Moroccan Security Platform,, létrehozása, melynek értelmében egy közös francia-belga-spanyol-marokkói terror-elhárító alakulatot hoznak létre. Az egyezmény értelmében az érintett országok közös DNS adatbázist is létrehoznak a terrorizmussal gyanúsított személyek azonosítása céljából. A kezdeményezés egyformán hasznos az európai országok és Marokkó biztonsága szempontjából is, melynek 34 millió polgára és az évente 10 millió oda látogató turista védelmét kell garantálnia.

Orientalista.hu – Al-Isfahani


Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »