Máriaradnára zarándokoltak a nagyváradi egyházmegye hívei

Máriaradnára zarándokoltak a nagyváradi egyházmegye hívei

Szeptember 8-án, Szűz Mária születése (Kisboldogasszony) ünnepén a nagyváradi római katolikus egyházmegyéből több mint hatszázan zarándokoltak el Máriaradnára Böcskei László megyéspüspök vezetésével.


Böcskei László püspököt több mint húsz pap és papnövendék kísérte el a Nagyváradról indult zarándoklatra. A tizenegy órakor kezdődő szentmise főcelebránsa Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek volt. A szentmisén koncelebrált Roos Márton temesvári megyéspüspök, valamint közel ötven pap.

Az elmúlt évben uniós támogatásból felújított máriaradnai kegytemplomot és egykori ferences kolostort 2015. augusztus 2-án áldottak meg. Az ünnepi szentmisére a templomot zsúfolásig megtöltötte a hívek sokasága.


Bábel Balázs szentbeszédében a Kisboldogasszonyról szólt, akit nagyon találóan népünk kezdettől fogva így nevez, mert születésével előrevetítette jövendő dicsőségét, a Nagyboldogasszonyét, mennybe vitelét, „akit boldognak mond minden nemzedék” – ahogy a Magnificatban énekli meg a Szűzanya. Az ünnepi szónok szólt ezeréves egyházunkról, amelynek igazságaiból semmit sem hagyhatunk el, mert ha Jézust csak prófétának neveznénk, ahogy az iszlám tanítja, akkor nem volna Szentháromságunk, nem volna szentmisénk, Oltáriszentségünk és semmi, ami a katolikus embert krisztusivá teszi.

A körmenet után, köszönete jeléül a temesvári megyéspüspök egy olyan érmet adott át Bábel Balázsnak és Böcskei Lászlónak amelyet a bazilika felszentelésének 200. évfordulója alkalmával készítettek, mégpedig száz évvel ezelőtt. A zarándoklat a délutáni órákban a templom mögött található Kálvárián a keresztúti ájtatosság végzésével ért végett.


Az Arad megyei Lippa városhoz tartozó Máriaradna temploma a magyar Mária-kultusz egyik kiemelkedő helyszíne, a Dél-Alföld legfontosabb Szűzanya-kegyhelye. A ma látható templom 18. századi barokk alkotás háromhajós kialakítással, két magas toronnyal. A kolostor zárt belső udvaros négyszöge délnyugatról csatlakozik az épülethez.

A kegyhely története a 16. századba nyúlik vissza. 1520-ban egy özvegyasszony emeltetett kápolnát a mai épületegyüttes helyén. Ezt a 17. század első harmadában felújították. 1668-ban Georg Vričonosa egy olaszországi nyomdából származó képet adományozott a kápolnát szolgáló szerzeteseknek, amely Máriát ábrázolja a kisdeddel. 1695-ben, a lippai vár ostromakor a törökök felgyújtották a kápolnát, ám a kép sértetlen maradt – tulajdonképpen ekkortól számítható a kegyhely története.

Az első búcsújárást már 1709-ben megszervezték Radnára, de az egyház csak 1750-ben ismerte el mint hivatalos kegyhelyet.

A mai templom alapjait 1756-ban rakták le, felszentelésére 1767-ben került sor. A ferences kolostort is ebben az időszakban építették. 1911-ben a templom mindkét tornyát megmagasították harminc méterrel, így azok ma 67 méter magasak.

A zarándokhelyen található hálatáblák hét nyelven közvetítik a hívek köszönetét, ugyanis a temesvári egyházmegyében, ahová Radna tartozik, a katolikusok többségét alkotó magyarok mellett nagy számban élnek román, német, cseh, bolgár, horvát és szlovák hívek is, és valamennyien közös otthonuknak érzik a kegyhelyet.


Máriaradna császári rangját jelzi, hogy az Itáliából származó, a hajdani tűzvészt csodás körülmények között túlélt kegyképének rokokó foglalatát Mária Terézia magyar királynő utasítására a bécsi udvari ötvös készítette mintegy harminc kilogramm ezüst felhasználásával. A Szűzanya és a kis Jézus koronáját Rudnay Sándor esztergomi prímás ajándékozta a kegyhelynek. A bíboros érsek, aki korábban három évig Erdély püspöke volt, annyira megszerette a nem is az ő egyházmegyéjéhez tartozó kegyhelyet, hogy azt kérte a ferencesektől, halála után ők őrizzék a szívét a kegykép közelében. Ezt az óhaját végrendeletében is megerősítette, úgyhogy azóta is féltve őrzött kincse Radnának a prímás formalinba helyezett szívét őrző ezüst szelence.

A kommunista uralom idején, 1951-ben betiltották a szerzetesrendeket, de Radnán tovább szolgálhattak. 1992-ben II. János Pál pápa a máriaradnai kegytemplomnak basilica minor, azaz kisbazilika címet adományozott.

2003-ban az utánpótlás hiánya miatt a ferencesek elhagyták a kolostort és a templomot, az épületegyüttest a temesvári püspökség vette át.

Forrás és fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »