Már nincs sok hátra az üstököst kutató űrszondának

A 67/P Csurjumov/Geraszimenko nevű üstökösre zuhanva fejezi be küldetését a Rosetta űrszonda szeptember 30-án, még az irányított esés közben is képeket készít, adatokat küld a földi irányítóközpontba – közölték az Európai Űrügynökség missziózáró eseményén a németországi Darmstadtban.

Miután 12 éven át járt egy üstökös nyomában több mint 6 milliárd kilométert repülve az űrben, az ESA tudósai megtervezték a Rosetta történelmi küldetésének végét: rázuhan és összetörik annak az üstökösnek a jeges felszínén, amely körül több mint két éven át rótta a köröket.

A Rosetta által gyűjtött adatok segítenek abban, hogy a tudósok jobban megértsék, hogyan alakult ki a Föld és a többi bolygó. Az űrszonda felvételei és azok az animációk, amelyeket az ESA készített a Rosettáról és leszállóegységéről, a Philae-ről elbűvölték az érdeklődőket az egész világon.

Történelmet írt

A misszió számos történelmi jelentőségű eredményt ért el: először állt pályára üstökös körül egy űrjármű, nem csak elszáguldott mellette futólag néhány felvételt kattintva, valamint először ért talajt üstökös felszínén egy leszállóegység.

A Rosetta volt az első misszió, amelyik kizárólag napenergiával hajtva túljutott a Naprendszer külső aszteroidaövén.

Miután több mint két évig keringett a 67/P Csurjumov-Geraszimenko körüli pályán és annyi adatot gyűjtött, hogy a tudósok éveken át fogják feldolgozni azokat, az üstökös közeledik ahhoz a ponthoz, amelytől kezdve a Nap energiája kevés lesz a Rosetta és a Földre adatokat küldő műszereinek működtetéséhez.

Amikor szeptember 30-án elkezdi irányított zuhanását az üstökösre, még készít néhány közeli képet róla és adatokat gyűjt a felszín közeli gázokról, mielőtt végleg befejezi küldetését.

Messze meghaladta a várakozásokat

A misszión dolgozó tudósok egyetértenek abban, hogy a Rosetta messze meghaladta minden várakozásukat, olyan hosszú ideig maradt pályáján. Sikerült az üstökös felszínére bocsátani a száz kilogrammos, mosógépméretű leszállóegységét, a Philae-t 2014 novemberében, ami nagy jelentőségű eredmény a precíziós űrutazásban még akkor is, ha a kis robot többször is visszapattant az üstökösről és végül olyan árnyékos helyen állapodott meg, ahol napelemei nem tudtak többé újratöltődni.

A Rosetta kulcsfontosságú szerves vegyületeket azonosított az üstökösön, támogatva azt az elméletet, hogy az élet építőköveit hajdan ezek az égitestek szállíthatták a Földre.

Csatolt_cikkek: Olvasta már?Közeleg a Rosetta pusztulásaMegtalálták az elveszett leszállóegységetA parfümgyártókat is megihlette a Csuri üstökösRovatok: TudományTelepülés: VilágCímkék: tudomány, űrkutatás, világűr, Rosetta-program, Rosetta, űrszonda, Európai Űrűgynökség, Csurjumov–Geraszimenko üstökösForrás: 

MTI


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »