Már nem titkolózik tovább a Klik

Már nem titkolózik tovább a Klik

Nyilvánosságra hozta éves beszámolóit a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), miután hétfőn megírtuk: a szervezet évek óta megsérti az információszabadságról szóló törvényt azzal, hogy bizonyos, törvény által előírt adatokat nem tesz közzé honlapján. Ezek közé tartoznak például a foglalkoztatottak létszámára és személyi juttatásaira vonatkozó összesített adatok, az ötmillió forint feletti szerződések és az éves beszámolók közzétételei is. Utóbbiak közül váltak megismerhetővé a 2013., a 2014. és a 2015. évre vonatkozó jelentések. Igaz, a 2013-ról szóló jelentés a dokumentum alapján csak 2015 szeptemberében készült el, ám a Klik sajtóosztálya kérdésünkre elmondta: ez az időpont a honlapra feltöltött konkrét dokumentum kinyomtatásának időpontját jelenti, a jelentés valójában 2014-ben készült. Azt nem közölték, hogy pontosan melyik hónap melyik napján született a beszámoló. Arra sem kaptunk választ, hogy a 2014-ről szóló pénzügyi jelentés mikor készült, ugyanis ez a dátum sem derül ki a közzétett jelentésből. Az időpontok a Klik költségvetésének parlamenti jóváhagyása szempontjából bírnak jelentőséggel, hiszen az Országgyűlésnek minden év végén el kell fogadnia az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt. Tehát ha a Klik beszámolói nem készültek volna el határidőre, az felvetné a kérdést, a parlament mi alapján bólintott rá, hogy a szervezet jól költötte el a rábízott több száz milliárd forintot.

A most nyilvánosságra hozott beszámolók annak fényében különösen érdekesek, hogy a Klik gazdálkodása a szervezet 2013-as felállása óta a figyelem középpontjában van, miután az elmúlt években folyamatosan alulfinanszírozottsággal küzdött. Emiatt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) tavaly nyári tanulmányában arra hívta fel a figyelmet: miután az iskolák fenntartása a helyi önkormányzatok kezéből a 2012-ben alapított Klikhez került, a szervezet vált felelőssé a szabad és méltányos oktatáshoz való jog, illetve több más alapvető jog érvényre juttatásáért. A TASZ szerint emiatt a Kliknek kötelessége, hogy az alapvető jogok által meghatározott színvonalon és módon biztosítsa a közoktatási feladatok anyagi feltételeit. Utóbbi egyben azt is jelenti, hogy ha a szervezet erőforrás-szükségleteit alultervezi, azzal veszélybe sodorja alapvető állampolgári jogok érvényesülésének biztosítását a közoktatásban.

A Klik anyagi problémái ez év februárjára odáig fajultak, hogy 17 milliárdos adósságot görgetett maga előtt, ami miatt a kormány kénytelen volt 38 milliárdos gyorssegélyt nyújtani. Ennek köszönhetően az intézményfenntartó lejárt tartozásállománya július elejére 620 millióra csökkent. Hogy a jövőben ilyen ne forduljon elő, a 2017-es költségvetésben már több mint 538 milliárd forint jut a Kliknek. Ugyanakkor ebben az összegben még nincs benne, hogy 2017. január 1-jétől a Klebelsberg Központtá alakuló intézményfenntartó feladata lesz az iskolák működtetése is. A Világgazdaság korábban arról írt, hogy az ehhez szükséges 50 milliárd forintot az eddigi működtetést biztosító önkormányzatoktól vonhatja el a kormány.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 21.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »