Már nem fontos a korrupcióellenesség Romániában

Már nem fontos a korrupcióellenesség Romániában

Most azok vannak hatalmon Bukarestben, akik az eddigi bel- és külföldi „megrendelők” számára fontosak, vagy legalábbis elfogadhatók – ezzel magyarázta a Krónikának nyilatkozó Pászkán Zsolt elemző a politikusokat célzó korrupcióellenes harc romániai lankadását. Szerinte Mircea Negulescu ügyész őrizetbe vétele rendkívül kényes ügy az új európai uniós főügyész, Laura Codruţa Kövesi számára.
Számít még az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA)? – kérdeztük Pászkán Zsolt politikai elemzőtől. A szakértő úgy véli, ha a DNA 2019-re vonatkozó, idén márciusban nyilvánosságra hozott mérlegét nézzük, akkor elvileg működik, sőt sikert sikerre halmoz. De miközben az úgynevezett sikereket az intézmény vezetősége bőséges adatokkal támasztja alá – például részletesen beszámol a bírósági szakaszba juttatott esetek, a bűnösséget elismerő gyanúsítottak számának, a zár alá vont vagyontárgyak értékének növekedéséről –, sőt még a meggyanúsított magas rangú tisztségviselők tisztségeiről is közöl statisztikát, meglehetősen szűkszavúan és az egyebek kategóriába rejtve említi meg, hogy növekedett a jogerős felmentések száma.

Hírdetés

„Ez utóbbira vonatkozóan is külső okokat nevez meg, így például a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI) folytatott együttműködés alkotmánysértővé nyilvánítását, az igazságszolgáltatást és a DNA-t érintő politikai támadásokat vagy az igazságszolgáltatásra vonatkozó törvények 2018-as módosításait” – összegzett a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője. Hozzátette:

az is érzékelhető, hogy a DNA az utóbbi hónapokban, legalábbis a nyilvánosság előtt zajló tevékenysége alapján, inkább a politikailag kevésbé érzékeny területek felé fordult, érzékelhetően kisebb figyelmet szentelve még a legnyilvánvalóbb és gyanakvásra okot adó ügyleteknek is.

Kérdésünkre, hogy miért nincsenek mostanában politikusok elleni eljárások korrupciós ügyekben, a nagybányai származású elemző azt mondta, most azok vannak hatalmon, akik az eddigi bel- és külföldi „megrendelők” számára fontosak, vagy legalábbis elfogadhatók. „Ez lehet a magyarázata annak, hogy miniszter lehetett Ion Ştefanból, aki a villájával kapcsolatos, a valóságnak nem megfelelő bevallásaival éveken keresztül megrövidítette a focşani-i önkormányzatot. Vagy annak, hogy Costel Alexe környezetvédelmi miniszter és családja gyanús ingatlanügyletei ellenére nem indult semmilyen eljárás” – hangsúlyozta Pászkán Zsolt. Úgy véli, a Nemzeti Liberális Párt 2019-es kormányra kerülése előtt, és különösen Laura Codruţa Kövesi uralkodása idején szinte elképzelhetetlen lett volna, hogy ilyen magas rangú tisztségviselők „megússzák” a vizsgálatot, amennyiben nem a „megfelelő” párthoz tartoztak.


Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »