Már megint nem sikerült segíteni a diákokon

Már megint nem sikerült segíteni a diákokon

A pedagógusok jelentős része által nem szívesen használt állami tankönyvekhez készített rugalmas tanmeneteket az Oktatáskutató és -fejlesztő Intézet (OFI), hogy ezáltal próbálja csökkenteni a tanulók leterheltségét. Ugyanakkor a lapunk által megkérdezett szakemberek szkeptikusak voltak mindezzel kapcsolatban: a pedagógustiltakozások egyik vezéralakja, Pilz Olivér és Mendrey László szakszervezeti vezető egyaránt látszatintézkedésről beszélt. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke szerint a rugalmas tanmenetek javíthatnak ugyan a pedagógusok közérzetén, de nehéz megmondani, hogy segítik-e a tanulók terheinek csökkentését.

Kérdéses, mennyire nyújtanak érdemi segítséget a pedagógusoknak a kormány által beharangozott rugalmas tanmenetek – erről beszélt több szakember is a Magyar Nemzet megkeresésére. Mint ismeretes, az állami háttérintézmény, az Oktatáskutató és -fejlesztő Intézet pár napja jelezte: 370 hagyományos és rugalmas tanmenetet készítettek a tanévkezdésre. Közlésük szerint utóbbiak olyan ajánlások, amelyeknek célja, hogy a pedagógusok a kerettantervi követelmények teljesítése során alkalmazkodhassanak tanulóik képességeihez és tanulási tempójához. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy míg például a 10. osztályos irodalomkönyvnél A felvilágosodás Európában és Magyarországon témakörhöz a normál tanmenet 19 órát ajánl az új tananyag feldolgozására és 12 órát képességfejlesztésre, illetve gyakorlásra, addig a rugalmas tanmenet 11, valamint 16 órát, továbbá tartalmazza azt is, hogy igény szerint milyen témák hagyhatók el. Bár a kormány ezzel nagyobb szabadságot kívánt adni a pedagógusnak, a kerettantervi óraszámokhoz nem nyúltak, így a gyerekeknek ugyanannyit kell benn lenniük az iskolában.

Fontos megjegyezni a rugalmas tantervekkel kapcsolatban azt is, hogy az OFI csak saját kísérleti tankönyveihez készített ilyeneket. Azokhoz a kiadványokhoz, amelyekről megírtuk: a tanárok nagy része nem szívesen használja őket. (Ezt egyébként éppen az OFI adatai támasztották alá; egy felmérésük szerint ugyanis a pedagógusok átlagosan mindössze 22,7 százaléka mondta azt, hogy jövőre is szívesen tanítana belőlük.)

Új NAT kellene

– A könnyítésként előadott lózungok arról szólnak, hogy a felelősséget áttolják az iskolákra – reagált lapunk megkeresésére Pilz Olivér, a pedagógusok tiltakozási hullámát elindító miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára, egyben a Tanítanék Mozgalom egyik vezéralakja. A pedagógus nem hiszi, hogy a rugalmas tanmenetek érdemben csökkentenék a tanulói terheket, ahhoz merőben új Nemzeti alaptantervre (NAT) lenne szükség, amit persze nem lehet rövid idő alatt kidolgozni. Miután ő is azok közé a tanárok közé tartozik, akik nem használnak kísérleti tankönyvet, nem fogja felhasználni a tanmeneteket. Pilz szerint egyébként ez is csak látszatintézkedés ahhoz hasonlóan, hogy a kormány ősztől szorgalmazza, az általános iskolás diákok 45 perces tanóráiból csak 30 perc menjen a tananyag leadására, a többit fordítsák játékra a pedagógusok. – Egy jó tanító eddig is áttért másra, ha elfáradtak a gyerekek – tette hozzá.

A rugalmas tanmenetek kapcsán Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke is látszatintézkedést emlegetett, gyakorlati változásra nem számít szeptembertől az iskolákban. – A diákok terhein érdemben az óraszámcsökkentés könnyítene – hangsúlyozta. Így a szakszervezeti vezető szerint is csak a NAT átírása segítene, de azon túl, hogy ezt 2018-ra tervezi a kormány, nem lehet sokat tudni erről. Mint megjegyezte, ha csökken is a diákok terheltsége ősztől, az csak a pedagógusok „kalózakcióinak” lesz köszönhető.

„Némi könnyebbség”

A kérdésben Horváth Pétert, a Nemzeti Pedagóguskar elnökét is kerestük. Úgy nyilatkozott, bár még nem volt alkalma látni a tanmeneteket, azoknak a pedagógusoknak, akik eddig úgy gondolták, hogy a kerettanterv szerint kell elkészíteniük a tanmeneteket, „biztos jelent némi könnyebbséget”. Bár a NAT-ban foglaltakat kötelező tanítani, mégis az az érzet alakulhatott ki a tanárokban, hogy az annál bővebb tartalmú kerettantervek anyagát tanítsák meg. Így az intézkedés „közérzetjavító lehet, és azt üzeni: nem kell görcsösen ráfeszülni a kerettanterv többletanyagára is”.

Felvetésünkre, hogy véleménye szerint a tanmenetek csökkentik-e a tanulói terheket, azt mondta: nehéz megmondani. – Óraszámcsökkentést nem eredményeznek, pedig az a legnagyobb teher a gyerekeknek – magyarázta. Horváth Péter hangsúlyozta: a mostani tananyag tartalmának áttekintése is elkerülhetetlen a jövőben.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 27.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »