Már ma eldőlhet Fico sorsa

Már ma eldőlhet Fico sorsa

Úgy tűnik, Robert Fico nem teljesíti az alkotmánybíró-jelöltség egyik alapfeltételét. Arról, hogy jelölt maradhat-e, ma dönt az alkotmányjogi bizottság, melyben akár patthelyzet is kialakulhat.

Robert Fico lapzártánkig nem pótolta az aktív szakmai gyakorlatát bizonyító dokumentumokat. Ha ezt elmulasztja, szakemberek szerint ki kell zárni az alkotmánybírójelöltek közül. Jozef Vozár jogász szerint a 15 éves szakmai gyakorlat kritériumát aktív jogi tevékenységgel kell igazolni. Ezt pedig Fico sem az ügyvédi kamarán keresztül – melybe felvételt nyert ugyan, de tevékenységét azonnal felfüggesztette –, sem pedig az igazságügyi minisztérium alkalmazottjaként nem tudja igazolni. Utóbbi megerősítette ugyanis, hogy 2000 májusától fizetetlen szabadságon van, mivel állami alkalmazott. Ha az alkotmányjogi bizottság szavazni fog a jelöltek közül való kizárásáról, akár patthelyzet is kialakulhat, mivel Peter Kresák (Híd), aki szintén jelölt, nem voksol. Így a koalíciónak és az ellenzéknek is hat-hat szavazata lesz. 

A parlament alkotmányjogi bizottsága tegnap folytatta az alkotmánybíró-jelöltek nyilvános meghallgatását. Martina Jánošíková egyetemi oktató elmondta, ha módjában állna, bevezetné, hogy az Alkotmánybíróság több nyelven hozza nyilvánosságra a döntéseit. Elfogadhatatlannak tartja, hogy a testület februári döntése szeptemberben jelenjen meg a törvénytárban. Jánošíkovának válaszolnia kellett az isztambuli szerződés ratifikálására, az azonos neműek jogainak bővítésére, az abortuszra és az eutanáziára vonatkozó kérdésekre. Jánošíková szerint ezen rendkívül érzékeny kérdésekről rég társadalmi vitát kellett volna kezdeményezni, fel kellene mérni, hogy a hazai társadalom készen áll-e arra, hogy továbblépjen. Az alapvető emberi jogok bővítését természetes folyamatnak tekinti, példaként a GDPR bevezetését emelte ki. Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy nemzetközi viszonylatban terítéken van az alapvető emberi jogoknak az ivóvízhez, illetve a wifihez való jogokkal történő bővítése. 

Smeres jelölt 

Hírdetés

A korábban bíróként tevékenykedő Kajetán Kičura 2012-től a Smer jelöltjeként került az Állami Tartalékalap élére. Kičurának egyebek mellett felelnie kellett a tartalékalap botrányos közbeszerzési eljárására vonatkozó kérdésekre. A Közbeszerzési Hivatal (ÚVO) vizsgálata alapján a tavaly novemberben közzétett 11,7 millió eurós közbeszerzési eljárást Norber Bödör Smeroligarcha Bonul cégére szabták. Kičura az ÚVO utasítása ellenére nem törölte a vitatott közbeszerzési eljárást, sőt, egyéves szerződést írt alá a Bonul céggel. Kičura fabulációnak nevezte a közbeszerzési eljárással kapcsolatos sajtóhíreket. Kijelentette, bármikor szívesen látja a parlamenti képviselőket egy képviselői vizsgálaton. 

A bizottság Karol Kovács közjegyzőt és Štefan Kseňák egyetemi tanárt, ügyvédet is meghallgatta. Ahogyan a harmadik szektor egyik elismert jogászát, Eva Kováčechovát is, aki a jogsegélyszolgálat igazgatója. „Alkotmánybíróként a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok őrzője leszek” – ígérte. Úgy véli, változik a társadalom, és ezért az azonos neműek jogait szabályozó törvény is változhatna. Kováčechová a hosszan elhúzódó eljárások mellett komoly gondnak tartja, hogy az Alkotmánybíróság két szenátusa ellentétes álláspontot fogalmaz meg egy konkrét kérdésről. Példaként a speciális bíróság megszüntetését, vagy az államfőnek a kinevezésekkel kapcsolatos jogköreit – utalva Jozef Čentéš főügyész és az alkotmánybírók kinevezésére –, illetve a kisajátításokkal kapcsolatos ügyeket emelte ki. 

Kínos kérdések 

Peter Kresák, a Híd parlamenti képviselője szerint a taláros testület olyan mértékben politikai szerv, amilyen mértékben politikai dokumentumnak tekintjük az alaptörvényt. Hozzátette, ebben a kontextusban úgy kell a politikára tekinteni, mint az állam irányításának művészetére. Kresák elismerte, tagja volt a kommunista pártnak. Válaszolnia kellett az ellenzéki képviselők kellemetlen kérdéseire is. Például arra, hogy miért akadályozta meg Dušan Kováčik speciális ügyész bizottsági meghallgatását, illetve a koalícióval való összhangját. Előbbi margójára kijelentette, jogi dilemma miatt nem támogatta Kováčik meghívását, utóbbival kapcsolatban állította, számos alkalommal nem szavazott a koalícióval, ha jogászként nem értett egyet az adott kérdésben. 

A rendőr-akadémia rektorának, Lucia Kurilovskának Robert Kaliňák volt belügyminiszterhez fűződő viszonyára kérdeztek rá a képviselők. A meghallgatás ma is folytatódik. 


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »