Majkpusztán, a kamalduli remeteségben nyílt újra a Szerzetesek asztalánál című kiállítás

Majkpusztán, a kamalduli remeteségben nyílt újra a Szerzetesek asztalánál című kiállítás

A magyarországi szerzetesrendek étkezési kultúrájának tárgyi emlékei láthatók a kiállításon, amely augusztus 13-án nyílt meg a Forster Gyula Örökségvédelmi Központ és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum rendezésében a kamalduli remeteség konventépületében.

A megnyitót követően Saly Noémi muzeológus, a kiállítás kurátora mutatta be a gyűjteményt. Felidézte, hogy több éve tervezik egy szerzetesi gasztrotárlat létrehozását, és hosszú évek kutatómunkája áll amögött, hogy ez mára megvalósulhatott. Számos intézmény, múzeum kölcsönözte az itt megtekinthető tárgyakat, támaszkodhattak a magyarországi szerzetesrendek könyvtárosainak, levéltárosainak önzetlen segítségére is – tette hozzá. A kiállításon láthatók a kenyér- és ostyasütésnél, a borkészítésnél, sörfőzésnél, a gyógylikőrök, a méz, a sajt és az olaj előállításánál használt eszközök és a szerzetesek gazdálkodását segítő tárgyak is. A tárlat legrégebbi, legértékesebb darabjai az 1500-as évek végéről származó szakácskönyvek és az 1600-as évektől induló kolostori számadáskönyvek, amelyek segítségével jól lehet követni a szerzetesek gazdálkodását, kiadásait.

Az október 31-ig látogatható tárlat megnyitóján Czunyiné Bertalan Judit, a digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos emlékeztetett arra, hogy a Forster központ által felújított műemlékek és a bennük rendezett programok révén lehet közelebb hozni egymáshoz a múltat és a jelent. Hozzátette, hogy a mostani kiállítás is ezt a célt szolgálja, hiszen a szerzetesek étkezési kultúrájának tematikus bemutatása számos, ma is felhasználható ötlettel, mintával szolgál, különösen a természetes táplálkozást követők számára.

A tárlatnak helyet adó kamalduli remeteséget 1733-ban kezdték el építeni, alapkövét Esterházy József tette le. A remeteségben cellaházakat, templomot és közösségi épületet alakítottak ki; a némaságot fogadó fehér csuhás szerzetesek külön-külön elmélkedtek cellaházaikban, évente csak egyszer beszélhettek egymással. A remeteség II. József 1782-es rendeletéig virágzott, amikor a rendet feloszlatták, a berendezés egy részét pedig elárverezték, állami tulajdonba vették vagy széthordták. Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság, Közép-Európában azon kevés remeteség egyike, amelyek épülete és környezete eredeti formájában maradt fenn. A kolostorépület felújításának első üteme 2015. szeptemberében fejeződött be 885 millió forint uniós támogatás felhasználásával, és ennek keretében megújult az épület díszudvara is. A remeteség 17 cellaháza közül hét apartmanházként rendszeresen fogad látogatókat. Tavasz óta hétvégenként Oroszlányból induló városi autóbuszjárat is segíti a műemlék látogatását.

Forrás: MTI

Fotó: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »