Majdnem költségvetés

Majdnem költségvetés

A kormány elfogadta a jövő évi állami költségvetést és a közigazgatás három évre szóló javaslatát. Félúton vagyunk csupán, hiszen a végső döntést a törvényhozás hozza majd meg valamikor novemberben, ami első ránézésre formalitásnak tűnik. Ettől bonyolultabb lehet majd a költségvetésről szóló parlamenti vita és végső soron a szavazás. Az Európai Uniós soros elnökség és a kormánykoalíció sorainak nyári rendeződése erősítő tényezők, ám a legerősebb koalíciós pártban felszínre tört feszültség. A Smerben uralkodó ideges légkör rányomhatja bélyegét a 2016-os parlamenti hajrára.

Mindenesetre a jövő évi állami költségvetés sarokszámai figyelemre méltók. A gazdasági növekedést jövőre 3,5 százalékra várják, az államháztartás hiányát a kormány 2017-ben a hazai össztermék 1,29 százalékában határozta meg. Ami szándéka szerint 2018-ban 0,44 százalékra csökken, 2019-re pedig államháztartási többlettel számol 0,16 százalékértékben. Meggyőződésem szerint ez felettébb optimista megközelítés, amely figyelmen kívül hagyja a várható kockázatokat – a Brexitet, Szlovákia gazdaságának egylábúságát, hiszen csupán a gépkocsigyártás húzza az ipart és a kivitelt. Ezzel Szlovákia államadóssága 2019-re a hazai össztermék 50 százaléka alá csökkenhetne, viszont a pénzügyminiszter épp az adósságplafonról szóló alkotmánytörvényt szeretné módosítani, enyhíteni az egyik ellenzéki párt támogatásával, ami az előző törekvés ellenében hat, tehát gyanús. Az állami költségvetés bevételi oldalát 15,4 milliárd euróban határozták meg, a kiadási oldalt 17,4 milliárdban, vagyis a hiány mintegy kétmilliárdos lesz.

A foglalkoztatottság 1,5 százalékkal nőhet, jövőre 24 ezer új munkahely jöhet létre. A munkanélküliség statisztikai mutatója 8,5 százalékra csökken, a bruttó átlagbér túlszárnyalja a 940 eurót. Úgy tűnik, a legerősebb kormánypárt részben levonta a parlamenti választások tanulságait, hiszen jövőre a nyugdíjak 2 százalékponttal nőnek, nem csupán alig két euróval, mint legutóbb. Az állami költségvetés javaslata a bevételi oldalon számol a társasági adókulcs 21 százalékra történő csökkentésével, az iparosok, gazdák és kisvállalkozók sokkal kedvezőbb átalányadójával, amikor a maximálisan leírható átalányköltség az idei 5 040 euróról évi 20 ezer euróra nő, a jövedelemhez viszonyított hányada pedig 40-ről 60 százalékra. A vállalkozó jogi személyek nyereségéből kifizetett osztalék utáni adó adókulcsa mégsem lesz 15 százalékos, mint ahogyan azt a pénzügyi tárca tervezte, hanem csupán 7 százalékos.

Mindent egybevetve, a költségvetés-javaslatról érdekes vita várható a törvényhozásban. Tekintettel a kormánykoalícióban uralkodó feszültségre váratlan események, meglepetések sem zárhatók ki. Ami a három éves kitekintést, a makrogazdaság következő három évre szóló előrejelzését és a felvázolt sarokszámokat illetik, azok a pénzügyi tárca erőteljes optimizmusát tükrözik. Nem árt óvatosnak lenni, mert az olajozottnak tűnő gépezetbe kívülről homokszemek kerülhetnek a külpiacok váratlan hanyatlása képében. Akkor pedig jöhet a realista, vagy a még kedvezőtlenebb, pesszimista változat.

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

 


Forrás:mkp.sk
Tovább a cikkre »