Mahler kézirata nagyon kellett, Beethovené nem

Mahler kézirata nagyon kellett, Beethovené nem

Világrekorder áron kelt el Gustav Mahler II., Feltámadás szimfóniájának kézirata – olvasható a The Guardian-en. A Sotheby’s keddi, londoni árverésén egy neve elhallgatását kérő vevő fizetett összesen 4,5 millió fontot, azaz 1,65 milliárd forintot a 232 oldalas jegyzetért. Az aukciósház szerint ez a valaha licitre bocsátott egyik legfontosabb zenei dokumentum, és épp oly jelentős, mint Mozart IX., vagy Schubert II. szimfóniája. Mindkettő kéziratát árverésre bocsátották korábban: Mozarté 1987-ben 2,5 millió, Schuberté 1994-ben 1,5 millió fontot ért. Mahlernek korábban nem bocsátották árverésre teljes, kéziratos szövegét, és a Sotheby’s talán nem is fogják már a jövőben.

A lelkes amatőr Everest méretű egója

A kilencven perces Feltámadás szimfónia kilencvenfős zenekarra íródott, az ősbemutatója pedig 1895-ben, Berlinben volt. Mahler 1911-ben hunyt el, a kéziratot pedig özvegye, Alma adta át 1920-ban a velük jó viszonyt ápoló Willem Mengelberg holland karmesternek. Egy idén elhunyt üzletember, Gilbert Kaplan az ő hagyatékából vette meg a jegyzetet 1984-ben. Ő 1965-ben, a New York-i Carnegie Hallban hallotta azt eljátszani, és olyannyira a megszállottjává vált, hogy lelkes amatőrként megtanulta levezényelni, majd több mint száz alkalommal meg is tette ezt.

Nem aratott viszont osztatlan sikert a szakmában lévők körében. David Finlayson harsonaművész részt vett a New York-i Filharmonikusok 2008-as előadásán, amit Kaplan vezényelt, és úgy vélte: az üzletember karmesterként nem vált igazán be. A zenészeket nem tudta egyben tartani, és képtelen volt a legtöbb tempóváltást is levezényelni. Ehhez képest a férfi „Everest-méretű egóval” rendelkezett szerinte. Norman Lebrecht író viszont megvédte Kaplant: igaz, ő csak nézőként vett részt a hangversenyen.

Beethoven-szakértővel hadakozik a Sotheby’s

Mahlerével szemben Beethoven kézirata nem volt hasonlóan sikeres. Az egyoldalas jegyzet hitelességét a Manchester-i Egyetem professzora, Barry Cooper kérdőjelezte meg, ragaszkodva hozzá, hogy az csak egy másoló munkája. A Sotheby’s november 29-én 200 ezer fontért adott volna túl a kéziraton, de nem járt sikerrel. Az érintett darab az Allegretto vonósnégyesre, B-minorban írt, WoO 210-es része. A Beethoven-szakértő Cooper szerint a kikiáltásra bocsátott kézirat olyan stílusban lett lejegyezve, hogy az biztos nem származhat a zeneszerzőtől.

A Sotheby’s viszont úgy vélte, Cooper nem is ment el személyesen megnézni a kéziratot, ami hiteles és fontos része a zenetörténelemnek. Cooper szerint viszont szükségtelen lett volna ezért elzarándokolnia Londonba, mert egy másolatról is tökéletesen látta, amit látnia kellett. A professzor abszurdnak nevezte az egész szituációt. A Guardian-nek elmondta, nem is érti, hogy nevezheti a Sotheby’s felelőtlennek egy olyan nyilatkozatát, aki 40 éve Beethovennel foglalkozik, és aki így tisztában van vele, mi jellemző a zeneszerző kézirataira. Szerinte egy személyes megtekintés maximum akkor lett volna elengedhetetlen, ha a papírt vagy a tintát kívánta volna tanulmányozni. Hozzátette, az aukciósház egyetlen Beethoven-kutatóval sem igazolta a kézirat hitelességét, ő viszont rögtön hatot is tud mondani, akik vele értenek egyet.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »