Magyarul tanulni, magyarnak maradni

Magyarul tanulni, magyarnak maradni

Az anyanyelven való tanulás fontosságát, identitásmegőrző jellegét járta körül az a tusványosi panelbeszélgetés, amelyet a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) kezdeményezett Magyar gyermeket magyar iskolába! címmel. Ez a mottója egyébként az intézmény által indított erdélyi mintaprogramnak is, amely által több éve támogatják a szórványban élő magyar diákokat abban, hogy a magyar nyelvű továbbtanulást válasszák.

A Szász Jenő elnök által moderált beszélgetés meghívottai egyként vallották: a magyar nemzet részeként való megmaradásban kulcsfontosságú, hogy gyermekeinknek megteremtsük, megőrizzük és fejlesszük az anyanyelven zajló oktatás lehetőségét óvodától az akadémiáig.

A Székelyudvarhelyen működő mintaprojekt kapcsán elhangzott: egy gyermekre ötszázezer forintot fordítanak tíz oktatási hónap alatt, ebből egyebek mellett a bentlakás költségeit is fedezik. Négy év középiskolai oktatás 2 millió forint, ennyibe kerül, hogy megmentsünk egy 15 éves magyar gyermeket a magyarságnak – összegzett Szász Jenő.

Az a tény, hogy térképeken különböző színű vonalakat húzogattak 98 évvel ezelőtt, még nem változtatta meg a Kárpát-medencében élő magyarok azonosságát. Továbbra is meg kell őrizni mindazt, ami értékes, fontos, és odáig kell fejlesztenünk, hogy további nemzedékek ebből táplálkozni, fejlődni tudjanak. Ennek pedig nélkülözhetetlen feltétele a magyar oktatás, minden szinten – szögezte le a beszélgetést indító Lőrinczi Zoltán, a budapesti kormányban a Kárpát-medence magyar oktatásának fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár.

Kiemelte: magyar mivoltunk sohasem lehet alku tárgya, és azt sem engedhetjük meg, hogy mások efelett alkudjanak, kompromisszumokat ajánlgassanak. Jogunk van ahhoz, hogy magyarul tanuljunk, kötelességünk ezt a lehetőséget a magyar gyermekeknek megadni, még akkor is, ha ezt bizonyos többségek gátolják – hangsúlyozta. Úgy vélte, magyar nyelven tanulni messze nem elég a nemzeti önazonosságunk megőrzéséhez, megerősítését az oktatásban is meg kell valósítani, a tárgyi tudás mellett pedig tudatosítani kell azt is gyermekeinkben, hogy magyarnak lenni jó. Rámutatott, a többség nyelvén – románul, ukránul, szerbül, szlovákul – való tanulás nem jelenti feltétlenül azt, hogy a gyermek jobban érvényesül majd az életben.  „A magyar soha, sehol, semmikor nem kisebbség, a kisebbségnek az érzését – ha van – magunk mögé kell dobni. Lehetünk kevesebbek, de kisebbek biztos, soha senkinél nem voltunk” – szögezte le.

Egy megmentett iskola

Brassó megye éppen az NSKI programjának köszönhetően őrizte meg azt a státusát, hogy ma két magyar középiskolával büszkélkedhet – mutatott rá Székely Melinda. A négyfalusi Zajzoni Rab István Líceum igazgatója siralmasnak minősítette a lemorzsolódás arányát. Példaként hozta fel, az utóbbi négy évben 190 és 220 között alakult a nyolcadikos végzősök létszáma, idén tízen választottak magyar megyét továbbtanulásra, 47-en maradtak román tagozaton.

„Minden évben tízzel-tizenöttel nőtt ezeknek a diákoknak a száma, és ez tényleg azt bizonyítja, az asszimiláció rémisztő arányokat ölt. Nagyon sok a vegyes házasság, az ilyen házasságból érkező gyermek” – mutatott rá. Az NSKI programja révén olyan diákokat sikerült megszólítaniuk, akik magyarnak vallották magukat, de olyan szociális háttérrel rendelkeznek, amely megnehezítette számukra a magyar nyelven történő továbbtanulást.

Jelenleg 14 kedvezményezettje van a programnak, akik a négyfalusi iskolában tanulnak, bentlakási költségeiket fedezik, szociális ösztöndíjban, érdemösztöndíjban részesítették őket. A nyolcadikos és tizenkettedikes diákokat felkészítő programokra íratták be, a záróvizsgák eredményei alapján nem kevés sikerrel. Erre nagyon büszkék vagyunk – szögezte le az intézményvezető, aki elmondta, az érintetteken kívül további 65 diákot részesítettek valamilyen támogatásban.

„Kényes helyzet lesz, de nekifutunk” – mondta. Terveik közt szerepel az is, hogy rávilágítsanak a magyar nyelven történő oktatás előnyére, erősségére. Tapasztalata szerint ebben a 2., 4. és 6. osztályos felmérők eredményei nyújthatnak kiindulópontot. A hatodikosok nyelv és kommunikációból írt dolgozatainak értékelésekor azt észlelték, hogy a magyar iskolában tanuló magyar tanulók az angol kérdésekre – a román és a magyar mellett – jobban teljesítettek válaszaikkal. „Ha a magyar diáknak már két nyelv van birtokában, könnyebben boldogul egy következő idegen nyelv tanulásakor. Ez kis lépés, de úgy gondoljuk, ha így vázoljuk fel a vegyes házasságból érkező diákoknak a magyar oktatás előnyét, talán sikerülhet minél több diákot bekapcsolni a magyar nyelven történő oktatásba” – fejtette ki Székely Melinda.

Összehangolni a kezdeményezéseket

Egyre többen foglalkoznak a szór­vánnyal, és ez örvendetes, ám a különféle szervezeteknek össze kellene fogniuk, kezdeményezéseiket pedig egy közös programba kellene foglalni – vélekedett Benedek Zakariás. Az RMDSZ szórványképviselője leszögezte, a szórványmegyéket differenciáltan kell kezelni, de mindenhol az a cél, hogy helyben találják meg azokat a lehetőségeket, amelyekkel a fiatalokat megtarthatják az adott településeken.


Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »