Magyarországon is rohamosan terjednek a drónok

Nincs tudomása a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak (NKH) a londonihoz hasonló esetről, amelynek során a napokban valószínűleg drónnal ütközött a brit főváros légterében a British Airways légitársaság egyik repülőgépe. A részletes szabályozás hiánya, valamint a felhasználók tudatlansága, felelőtlensége és nem utolsósorban számuk elképesztő mértékű növekedése megnöveli az ilyen és ehhez hasonló események bekövetkeztének kockázatát – közölte a Világgazdasággal az NKH. Nagy-Britanniában nem ez volt az első ilyen eset, tavaly, a második fél évben hét olyan, csaknem ütközéssel járó eset jutott a UK Airprox Board nevű szakértői testület tudomására, amelyben drónok okozták a veszélyhelyzetet. A testület ezek közül négyet minősített A kategóriás, vagyis különösen veszélyes incidensnek.

Becslések szerint ma már havonta százezer drón talál gazdára a világon. A következő tíz évben a katonai és a civil drónpiac mérete elérheti akár az 59 milliárd fontot, 2035-re a technológia alkalmazása pedig akár a mindennapok részévé is válhat.

A Magyarországon fellelhető drónok pontos számáról nincsenek pontos információk, a kizárólag magáncélú (hobbicélú) felhasználásnál külön hatósági engedély beszerzése pillanatnyilag nem szükséges – ezt csak akkor kell kérni, ha a robotrepülőt igazi munkára fogják. A becsült adatok és az árak csökkenése alapján kimondható, hogy exponenciális növekedésről beszélhetünk – közölte az NKH. A szervezet légügyi hatósága eddig több mint száz kereskedelmi célú drónhasználatra vonatkozó engedélyt adott ki. A tevékenységi engedély díja 19 ezer forint, az eseti légtérengedély pedig háromezer forintba kerül. (A pilóta nélküli légi járművel zajló munkavégzéshez egy tevékenységi és – a munkaterület függvényében – egy eseti vagy korlátozott légtérengedély iránti kérelmet kell a hivatalhoz benyújtani. A tevékenységi engedély legfeljebb három hónapra adható ki, és az érvényesség időtartamán belül kiterjeszthető, illetve a még érvényes engedély meghosszabbítható.)

Engedély tehát nem minden esetben kell, de a légi jármű tulajdonosát teljes körű büntetőjogi felelősség terheli a használat során bekövetkező balesetekért, anyagi kár okozásáért, a légi közlekedés szabályainak megsértéséért. Ennek elkerülése érdekében kifejezetten ajánlott az eszközt a tulajdonos birtokában lévő területen használni, a más természetes vagy jogi személy tulajdonában lévő, illetve közterületeket elkerülni, az emberek fölötti repüléstől pedig szigorúan tartózkodni kell – hangsúlyozta az NKH. A jogszabályok szerint nem történik légtérsértés, ha például a szomszédos országokból berepül egy drón a magyar légtérbe. A már említett engedélyek birtokában ugyanis használhatja a magyar légteret külföldi, pilóta nélküli légi jármű.

Ezeket a pilóta nélküli járműveket többféle módon lehet osztályozni, például a felszálló tömeg, az irányítás módja, a felhasználás célja alapján, de ez az első dolog, amit a készülő jogszabálynak tisztáznia kell, mert ezek a szempontok határozzák meg a használattal kapcsolatos engedélyeket és a hatósági eljárásokat – közölte az NKH. A végleges jogszabály kidolgozása – a párhuzamosan zajló uniós jogalkotási folyamat előrehaladásának figyelembevételével – jelenleg is zajlik. A hatóság közlése szerint az átmeneti időszakban egyébként a már két éve alkalmazott engedélyezési eljárás a mérvadó. Uniós szinten 2016-tól várható a drónok polgári légtérbe való fokozatos integrációjának megkezdése, aminek eredményeképpen 2018-ra megszülethet az uniós szintű egységes szabályozás is. Bőséges a választék

Egy „játék” drónt akár már 15 ezer forintért is be lehet szerezni, egy komolyabb jármű ára viszont félmillió forintnál kezdődik, de több olyan típus is beszerezhető Magyarországon, amely másfél millió forinttól érhető el.

Szerző: D. J.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »