Magyarország erősíti katonadiplomáciai tevékenységét

Magyarország erősíti katonadiplomáciai tevékenységét

Az elmúlt időszakban biztonsági környezetünk jelentős mértékben változott, Európa egy új korszakát éli.

Magyarország katonadiplomáciai tevékenységének erősítése jegyében idén Zágrábban, jövőre Pozsonyban, Prágában és Szkopjéban is új katonai attaséhivatalt nyílik – jelentette be a honvédelmi miniszter szerdán Budapesten, a véderő-, katonai, légügyi attasék idei éves értekezletén.

Simicskó István a katonadiplomatáknak tartott előadásában kiemelte: az elmúlt időszakban biztonsági környezetünk jelentős mértékben változott, Európa egy új korszakát éli.

“Az újkori népvándorlás”, a migráció egyik következménye Nagy-Britannia Európai Unióból való kiválási szándéka, a Brexit is – mondta a miniszter, aki szerint már ennek nyomán is jelentős mértékben átalakulhat Európa jövője. Ezen felül, szintén a migrációs hullámmal összefüggésben Európa terrorfenyegetettsége is fokozódott – szögezte le a miniszter, megjegyezve: ezt igazolják a párizsi, és brüsszeli merényletek is.

A honvédelmi tárca vezetője kitért arra, hogy az európai keresztény-zsidó civilizáció mostanáig gazdasági és katonai értelemben is fontos talapzatot jelentett Európa számára. A hitnek, a vallásnak komoly ereje van – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint ha ezt a hitét elveszti Európa, akkor “komoly bajba kerülhetünk”.

Kiemelte, hogy a biztonsági környezet változását látva a kormány egy komoly terrorellenes intézkedési csomagot is elfogadott, amelynek nyomán létrejött egy új, az információk gyors és pontos beszerzését, a terrorizmus elleni küzdelemben való felhasználását segítő szervezet, a TIBEK (Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ). Továbbá új különleges jogrendi elemként az alaptörvénybe bekerült a terrorveszélyhelyzet, amelynek elrendelésével, ha szükséges, a Magyar Honvédség erre felkészített erői is segíthetik a rendőrök munkáját.

Simicskó István szólt arról is, hogy a magyar kormány felkészült a hétvégi varsói NATO-csúcsra, ahol majd tájékoztatást adnak mindazokról a célokról, amelyeket az ország biztonsága érdekében fontosnak tartanak, továbbá arról, miként tudunk a jövőben is hatékonyan részt venni a szövetség, és ezen keresztül is Magyarország biztonságának garantálásában.

Kitért arra, hogy NATO- és EU-tagságunk mellett a “V4-ek szerepe soha nem volt olyan jelentős, mint napjainkban”. Simicskó István közölte: az elmúlt időszakban a visegrádi együttműködés országaival (Szlovákiával, Csehországgal és Lengyelországgal) – különösen a migrációs válság nyomán – fokozottabb együttműködés alakult ki. Emellett a balti államokkal is erősítik az együttműködést – mondta, felidézve: a V4-ek a közelmúltban döntöttek arról, hogy egy századnyi erővel segíteni fogják a Baltikum védelmét.

A honvédelmi miniszter a katonaattaséknak azt mondta: diplomáciai tevékenységüknek nélkülözhetetlen szerepe van Magyarország számára, tájékoztatásaik, jelentéseik nagyban segítik a magyar kormányt a stratégiai és a napi döntéseinek meghozásában is.

Magyarország külföldi katonai szerepvállalásaival kapcsolatban Simicskó István továbbra is kulcsfontosságúnak nevezte a Nyugat-Balkán stabilitását. Ezért Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban is szinten tartják Magyarország missziós tevékenységeit, továbbá – a NATO döntésének megfelelően – Afganisztánban is folytatják a katonai szerepvállalást.

Utalt arra, hogy a rendszerváltás óta több “reformot” megélt a Magyar Honvédség, ezek jellemzően létszámleépítéssel jártak, de a modernizáció elmaradt. Így Simicskó István szerint “a Magyar Honvédségnek meg kell újulnia”. Kiemelte: arra is fel kell készülni, hogy a 21. században a harcok egyre inkább a kibertérbe helyeződnek át. Ezért is elengedhetetlen a technológiai modernizáció a honvédségnél.

Simicskó István ennek kapcsán felidézte, hogy a kormány vállalta: minden évben a GDP 0,1 százalékával növelik a honvédelmi kiadások keretét. Mindez szerinte jelentős képességfejlesztéseket tesz lehetővé a honvédségnél, amit a 2016-2026-os tízéves fejlesztési tervben is rögzítettek.

A miniszter azt mondta: a növekvő forrásokat hatékonyan és ésszerűen akarják felhasználni, mindeközben az állomány felszerelésének, eszközeinek modernizációja mellett az életkörülményeik javításait is szem előtt tartják.     

A tervezett képességfejlesztések közül kiemelte az önkéntes tartalékos rendszer területi alapon való szervezését, valamint a magyar hadiipar megerősítését is. Utóbbi kapcsán a katonadiplomatákat is arra kérte, jelezzék, milyen nemzetközi példákat látnak, milyen lehetőségei vannak a magyar hadiipar fejlesztésének.

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) objektumában tartott értekezleten Kovács József, a szolgálat főigazgatója felidézte: a katonadiplomaták biztonságpolitikai, védelmi és katonai együttműködéshez szükséges feladatot látnak el a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és összességében Magyarország érdekében. Közölte, hogy tavaly és az idén is több állomáshelyet fejlesztettek, a jövőben pedig a négy új hivatal kialakítása mellett a képzési és a felkészítési rendszert is fejleszteni kívánják.

A főigazgató az értekezleten azt is elmondta, hogy a felderítő zászlóaljnál már megkezdődött a technológiai fejlesztés. A többéves – a tervek szerint 2017-ig tartó – fejlesztések nyomán a KNBSZ mind szervezeti, mind technikai értelemben felkészült a Magyar Honvédség kibervédelmi feladatainak ellátására.

Beszámolt arról is, hogy a katonai titkosszolgálat a tervek szerint 2018-ban költözhet át új központi objektumába.
   


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »