Magyarország, mely az Európai Unió tagországai közül elsőként ratifikálta a párizsi klímamegállapodást és olyan döntéseket hozott, amelynek eredményeképpen 2050-re az ország klímasemleges országgá válik – közölte Áder János köztársasági elnök Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) plenáris ülésének környezetvédelmi témájú magasszintű vitáján szerdán.
Áder János köztársasági elnök és Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára a magyar kormány által az Európa Tanácsnak ajándékozott műalkotás, az Európa fényei című kárpit átadásán Strasbourgban 2021. szeptember 29-én. Az államfő ezen a napon az Európa Tanács parlamenti közgyűlése plenáris ülésének környezetvédelmi témájú vitáján szólalt fel. MTI/Koszticsák Szilárd
Gebauer Szabolcs, az MTI tudósítója jelenti: Magyarország, mely az Európai Unió tagországai közül elsőként ratifikálta a párizsi klímamegállapodást és olyan döntéseket hozott, amelynek eredményeképpen 2050-re az ország klímasemleges országgá válik – közölte Áder János köztársasági elnök Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) plenáris ülésének környezetvédelmi témájú magasszintű vitáján szerdán.
Áder János abból az alkalomból szólalt fel a közgyűlés vitáján, hogy az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának május 21-én kezdődött, féléves elnökségét Magyarország tölti be.
Az államfő beszédében a 2015 decemberében elfogadott párizsi klímamegállapodással összefüggésben arra figyelmeztetett: „hat év elteltével távolabb vagyunk a párizsi céloktól, mint az elfogadás pillanatában voltunk. Végre kell hajtani, amiben megállapodtunk”.
Kijelentette: a szavak és a tettek, az elvek és a valóság köszönőviszonyban sincsenek egymással. A magukat klímabajnoknak nevező országok, köztük jónéhány európai állam nemhogy csökkentette, hanem növelte a kibocsátását – húzta alá. Az ENSZ szeptemberben kiadott, vonatkozó jelentését idézve közölte: ha a mostani tendencia folytatódik, 2030-ra nem fog csökkeni a károsanyag kibocsátás mértéke, hanem mintegy 60 százalékkal lesz magasabb az 1990-es értékekhez képest.
„Megőrizhetjük-e olyannak teremtett világunkat, mint amilyennek ismerjük, vagy tönkre tesszük azt?” – tette fel a kérdést az államfő.
Elmonda: Magyarország a párizsi klímamegállapodásban rögzítetteknek megfelelően intézkedéseket hozott, amelyek eredményeképpen 1990-hez képest a károsanyag-kibocsátás 32 százalékkal csökkent, a szén energetikai célú felhasználása pedig rövid időn belül megszűnik az országban. Döntés született arról, hogy Magyarország minden esztendőben megkettőzi a naperőművi kapacitását, 2030-tól pedig csak elektromos meghajtású buszokat állít forgalomba a tömegközlekedés kiszolgálására.
Beszélt arról is, hogy a Magyarországon jelentkező vízszűke szükségtározók építését tette szükségessé, az ország középső részén pedig meg kellett oldani az elsivatagosodás problémáját. Kiemelte: a Magyarországon keresztülhaladó folyók tisztább állapotban hagyják el az országot, mint ahogyan oda érkeztek.
Kiemelte továbbá: a klímaváltozás hatásának mintegy 80 százaléka a vízzel kapcsolatos. Egyetértés van abban, hogy az úgynevezett hidrológiai ciklus felborul, ami szélsőséges időjáráshoz vezet – mondta. A lokális és regionális vízválságok globális válsággá válnak, ellátási és működési gondokat eredményeznek – tette hozzá. Meg kell védeni a vízbázist a jó minőségű lakossági vízellátás érdekében. Csökkenteni kell a rossz vízhálózat okozta vízveszteséget, illetve új technológiák meghonosítására van szükség egyebek mellett az öntözésben és a szennyvíztisztítás területén – jelentette ki.
Magyarország az elmúlt száz esztendőben megkettőzte az erdőterületek nagyságát és további erdősítést tervez – közölte. Elmondta azt is, hogy Magyarország több szomszédos ország részvételével egymillió hektárnyi területen biorezervátumot hozott létre.
Áder János kiemelte: az elmúlt ötven évben a természeti katasztrófák száma az ötszörösére nőtt és meghétszereződött az általuk okozott anyagi kár mértéke.
Az egymásra halmozódó természeti katasztrófák gazdasági krízist okozhatnak, azok pedig szociális feszültéget kelthetnek, amelyek politikai válsághoz vezethetnek. Sem egyik sem másik nem kedvez az emberi jogok kiteljesítésének – figyelmeztetett.
„Önsorsrontó gyakorlatot folytatunk, a saját jövőnket, a saját életfeltételeinket veszélyeztetjük a mostani életvitelünkkel. Felismerhetnénk végre, hogy a klímavédelem nem arról szól, hogy a természet milyen állapotba kerül, az ugyanis alkalmazkodik, regenerálódik. A kérdés rólunk, a mi jövőnkről szól – tette hozzá a köztársasági elnök.
Az államfő strasbourgi látogatása során találkozik Rik Daemsszel, a PACE elnökével, Marija Pejcinovic Buriccsal, az Európa Tanács főtitkárával és Robert Spanoval, az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnökével.
Az államfő a közrádióban
Az a legolcsóbb energia, amit meg sem termelnek, és az a legtisztább energia, amit nem használnak fel – jelentette ki a köztársasági elnök szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Áder János – aki szerda délután Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése plenáris ülésének környezetvédelmi témájú vitáján szólal fel – a műsorban rámutatott: míg a zöldenergia aránya a világ teljes energiafogyasztásán belül 1992-ben 13,4 százalék volt, 2019-re csak 15,7 százalékra emelkedett.
Mindezt azzal indokolta, hogy a globális energiafelhasználás jelentősen nőtt, és bár sok nap- vagy szélerőművet építettek, az energiaigény ennél nagyobb mértékben emelkedett.
Az államfő felhívta a figyelmet arra, hogy lehet bővíteni a kapacitásokat, de ha ez nem párosul energiahatékonyságot javító intézkedésekkel, akkor „állandóan csak futunk a pénzünk után”, újra és újra kapacitásbővítéssel kell a növekvő energiaigényt kielégíteni.
A köztársasági elnök pozitív változásként említette, hogy a napenergia és a napelemek ára tíz év alatt tizedére csökkent, és ma már olcsó energiának számít a szél- és a napenergia.
Ugyanakkor arról is beszélt: ma a Föld lakóinak jelentős része, 770 millió ember nem fér hozzá vezetékes áramhoz, de az ENSZ által elfogadott fenntartható fejlődési célok szerint 2030-ra ezt a számot nullára kell csökkenteni. Eközben a népesség is tovább nő, tehát jelentős kapacitásbővítésre lesz szükség.
Kitért az átlaghőmérséklet emelkedése miatt az energiafogyasztásból egyre nagyobb részt kitevő légkondicionálásra, valamint arra is, hogy odafigyeléssel a fűtéssel is lehet spórolni. Ha csak egy fokkal alacsonyabbra állítják a termosztátot, hét százalékos fogyasztáscsökkenést lehet elérni.
Hangsúlyozta: nem csak a tiszta energia felé kell növelni a kapacitásokat, hanem jelentősen javítani kell az energiafelhasználást és az energiahatékonyságot is. Ez igaz a lakásokra, a közintézményekre és a termelő vállalatokra egyaránt.
Áder János ismertette: Magyarországon a 15,7 százalékos világátlaggal szemben a teljes energiafelhasználás 27 százaléka származik tiszta energiából, amelyben szerepet játszik az atomenergia is. A megújuló energiák felhasználásának aránya Magyarországon 13 százalék, ami jobb adat például a Benelux országokénál – tette hozzá.
A további eredmények közül kiemelte, hogy a napelemparkok kapacitása Magyarországon az elmúlt öt évben évente a duplájára emelkedett, a Mol hat százalékos mértékben használt sütőolajat is kever az üzemanyagba, egy kormányzati programmal pedig azt célozták meg, hogy 2030-ra a tízezer lakosúnál nagyobb városokban csak elektromos meghajtású buszok közlekedjenek.
Áder János az energiaárak emelkedéséről kijelentette: a holland tőzsdén példa nélküli mértékben, 250 százalékkal emelkedett a gáz ára. Ha egy ekkora mértékű emelkedést teljes egészében a lakosságnak és a vállalkozásoknak kell kifizetni, és ebben nem nyújt segítséget az állam, komoly gondokat okozhat, és jelentősen meglendíti az inflációt.
A köztársasági elnök információi szerint más országok is fontolgatják a rezsitámogatást annak érdekében, nehogy a drámai emelés szociális feszültséghez, társadalmi problémákhoz vezessen.
A következő időszak tennivalóiról Áder János elmondta: szemléletváltásra, hatékonyságjavulást jelentő technológiaváltásra és a szabályozók megváltoztatására is szükség van, például a repülés és a tengeri hajózás területén.
Az államfő fontosnak nevezte a zöldenergia tárolási, valamint szállítási problémáinak megoldását is. Kiemelte: a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó is azt szolgálja, hogy bemutassák, mik azok a megoldások, amelyekkel magyar, cseh, lengyel és szlovák feltalálók segítenek a probléma megoldásában részben az energiatermelésben és az energiafelhasználásban a hatékonyság növelése során.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
