Magyar Tanács alakult

December 8-án a Csemadok Érsekújvári Alapszervezetének székházában szervezték meg a Magyar Tanács alakuló ülését, melynek célja, hogy helyreállítsa a nyilvánosság képviseletünkben megrendült bizalmát. „Különösen egy olyan helyzetben van erre szükség, mikor a politikai képviseltünk sorsa bizonytalan és érdekeink képviseletét sem bízhatjuk másra, csak magunkra.”

Az önkormányzat nevében Ficza Szombath Mária köszöntötte a jelenlévőket, a konferencia házigazdája Langschadl Mátyás újságíró volt. A Tanács ülésén helyzetelemző és vitaindító előadások hangzottak el.

Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa általános politikai elemzéssel kezdte előadását. Emlékeztetett rá, volt olyan időszak, amikor az MKP a dicsőséges oldalon állt, s az integráció a párt nélkül valószínűleg nem ment volna végbe. 2006-tól ellenzékbe került, majd 2010-ben nem került be a parlamentbe, a Most-Híd 2009-es létrejötte átrajzolta a felvidéki magyar politizálást – mondta Rákóczi Krisztián.

A Magyar Közösség Pártja 2010 óta inkább a tömbmagyarság körében ér el sikereket, míg a Most-Híd az elszórványosodott és a szlovák területeken szerepel jobban. A vegyes párt elsősorban azokat szólítja meg, akik asszimilálódnak. A Most-Híd megfelelően mérte fel a helyzetet, hogy építeni kell a vegyes házasságban élőkre, azokra, akik az elszlovákosodás útjára léptek. Szlovák szavazatok nélkül ők sem kerültek volna be a parlamentbe – véli az elemző.

Jellemzően a Most-Hidat hagyják el a szavazói, viszont az MKP ezeket nem tudja megszólítani. Nem váltak ugyanis szavazókká azok, akik nem szavaztak többé a vegyes pártra. 2016-ban elvileg 175-180 ezer magyar járult az urnához, ebből 105 ezer az MKP-ra szavazott.

Tokár Géza, a Szlovákiai Magyar Kerekasztal szóvivője szerint a Magyar Tanács összehívásával több éves adósságot törlesztenek. Felmerül a kérdés: a szervezetek sokasága mellett mire lehet még igény. A parlamenti jelenlét a magyarság szempontjából nagyon fontos, fontos egy hatékony érdekérvényesítés, ha nem vagyunk ott, ahol a döntések születnek, leszűkülnek a lehetőségeink. Kérdéses: ez mennyire a köztudat része, mennyire fogja fel a felvidéki magyarság, hogy parlamenti képviselet nélkül elveszik az érdekérvényesítés!

Sokszínű a felvidéki magyar társadalom – véli Tokár Géza, ebből nehéz egységet létrehozni. Az is kérdés: van-e értelme intézményesíteni. Olyan közeget kell létrehozni, ahol válaszokat adhatunk a problémákra. Olyan testület kell, melynek van legitimációja is.

Hírdetés

A Magyar Tanács nem Kerekasztal és nem az a cél, hogy a Kerekasztal alakítsa meg a Magyar Tanácsot, ennek a missziója, hogy kis parlamentként, politikai tisztségviselőkkel működjön.

A következő lépés: egy bizottság felállítása, amelyben az érdeklődők jelen lehetnek. A választások után a testületnek el kell kezdenie a szervezőmunkát, a cél a jövőért dolgozni, nem visszatekinteni.

Öllős László Hogyan tovább felvidéki politika? címmel tartott előadást. Mint mondta: nehéz pillanatban ültünk össze, politikai állapotunk több évtizedes folyamat eredménye. Harminc év után szembe kell néznünk azzal, hogy nem hozott igazi áttörést egyetlen politikai törekvésünk sem – fogalmazott.

Öllős László szerint új programot kell alkotnunk, külön kell választani azokat a problémákat, melyeket meg tudunk oldani önerőből. Több a szakértőnk, mint három évtizede, ezért át kell gondolnunk, milyen külső segítségre számíthatunk és mihez kell egyáltalán segítség. Végig kell gondolnunk azt is,

– mondta Öllős László, aki szerint mindezt méltóságunkért, magyar kultúránkért kell megtennünk.

A vitában elhangzott, hogy a magyarság csak magára számíthat, hogy a Magyar Tanácsnak mindenek felett kell állnia. Fontos, hogy az önigazgatásunkról szó essen, s nyitott legyen a Tanács, ne pedig zárt testület.

A Magyar Tanács előkészítő bizottságában részt vesz többek között Duray Miklós, Bárdos Gyula, Görföl Jenő, Bauer Edit, Tokár Géza.


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »