Magyar jelképeket gyaláztak meg ismeretlenek Paláston

Magyar jelképeket gyaláztak meg ismeretlenek Paláston

A sokak által már jól kielemzett himnusztörvény idejekorán meghozta várható gyümölcsét. Még a magyar közösség körében ritkán tapasztalható felzúdulást, összefogást eredményezett a törvénymódosítás, szlovák polgártársaink egy része – az újabb magyarellenes intézkedésen felbuzdulva – rombolással próbálja kompenzálni frusztrációit. A hétvégén ismeretlen tettesek rongálták meg a palásti 1552-es emlékpark és tanösvény magyar jelképeit.

Két éve készült el a Lévai járásbeli Paláston az az emlékpark, mely az 1552-ben itt zajló csatának kíván méltó emléket állítani, amikor a magyar seregek – a mohácsi csatához hasonlóan – alulmaradtak az oszmán támadással szemben. A park helyi összefogás eredményeképp jöhetett létre, palásti civil szervezeteknek és a lakosság önzetlen támogatásának köszönhetően.

Az emlékhely ötletgazdái próbálták szakszerűen, a történelmi hűség igényeinek megfelelően kialakítani a csata színhelyének e részét a község határában. Ehhez igazodva korabeli zászlók díszítik az emlékhelyet, felavatásra került a környék szülöttének, a csata egyik hősének, Thury Györgynek faragott szobra is. Mivel több náció is harcolt a csatában a Magyar Királyság oldalán a török ellen, több nemzet, tartomány, ország korabeli zászlajai is helyet kaptak az emlékparkban.

Történelmi magyar zászló nem, minden más jöhet

A hétvégén vandálok látogatták meg az emlékhelyet, akik a pusztításból ítélve kifejezetten a magyar szimbólumokra utaztak.

“Hetente járok ki a parkba, körülnézni, minden rendben van-e, összeszedni a szemetet. Hétvégén furcsa látogatóink voltak. Mikor kijöttem, azt láttam, hogy a Thury-szobor mellett lévő két magyar zászlót, illetve a csataleírást tartalmazó információs tábla melletti magyar zászlókat valaki vagy valakik széttépték, a tartórudakat eltörték, majd bedobták a szemetesbe. A kopjafa tövében lévő koszorú is a kukában landolt, de előtte még letépték róla a nemzeti színű szalagot. Több más zászló is található itt: cseh, morva, török, német-római. Ezek érintetlenül vészelték át a rombolást, csak a magyar történelmi zászlók zavarták valakinek a szemét”

– nyilatkozta portálunknak Hojsza Zoltán, az emlékpark és a hozzá kapcsolódó tanösvény ötletgazdája és kivitelezője.

Hírdetés

A tanösvényt is megrongálták

A parkoz kapcsolódó tanösvényben is kárt tettek, négy – vastag lánccal is rögzített – információs táblát leszakítottak a vandálok. “A tanösvény négy információs tábláját leszakították, az egyiket ripityára törték, amelyiken Thury Györgyről az állt, hogy ízig-vérig magyar volt. Lehet, hogy ez szúrta a szemüket” – mesélte Hojsza.

Kérdésünkre elmondta, korábban is előfordult, hogy egy-egy zászló fel volt döntve, de azokat a környéken előforduló vadak számlájára is lehet írni. “Nem tudni, hogy kétlábú vadak tették-e, vagy négylábú vadak”– tette hozzá.

A szlovák túrázók szemét is szúrja a sok magyar felirat

A park egyik információs táblája hátoldalán lévő postaládában a kivitelezők elhelyeztek egy vendégkönyvet, amelybe a látogatók leírhatják palásti túrázásuk tapasztalatait, hogyan tetszett a park, a tanösvény, a környezet. Nem kell sokat lapozni, hogy ráleljünk a XXI. századi magyarellenesség pár gyöngyszemére is. Például a kassai Maroš nem érti, miért vannak a magyar szövegek a szlovák előtt. Szerinte más országban ilyen nincs.

A történelmet nem lehet megváltoztatni

Ahogy felvidék-szerte, Paláston is minden sarkon magyar emlékekbe botlik az ember, a kulturális rendezvények is magyar vonatkozásúak, hiszen a községben működő civil szervezetek, polgári társulások is magyar háttérrel rendelkeznek.

Megértem, hogy néhány embert frusztrációval tölt el a szlovák hagyományok hiánya a környéken, hogy nagyítóval is nehéz – példának okáért – kora újkori szlovák jelenlétre utaló jelet találni széles e vidéken. A történelmet azonban – bárhogy is erőlködnek – nem lehet újraírni, más munkáját ezért tönkretenni, a magyarságba ezért újra és újra belerúgni pedig: gusztustalan.

Kapusník Csaba


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »