Magyar gyásznap a román ünnep – a magyarok nem ünnepelnek!

Magyar gyásznap a román ünnep – a magyarok nem ünnepelnek!

Románia 1990-ben tette meg nemzeti ünnepévé december elsejét: 1918-ban ezen a napon rendezték meg Gyulafehérváron azt a román nemzetgyűlést, amelynek résztvevői kimondták Erdély egyesülését a Román Királysággal. Bár három héttel később, 1918. december 22-én a Kolozsváron megrendezett magyar népgyűlés résztvevői megkérdőjelezték az akkor még csak hárommilliós erdélyi és bánsági románság jogát ahhoz, hogy hétmillió lakos nevében eldöntsék 26 magyarországi vármegye Romániához csatolását, és – szintén a wilsoni önrendelkezésre hivatkozva – kinyilvánították, hogy Magyarországhoz akarnak tartozni, a román katonai ellenőrzés alá került és az antanthatalmak által Romániának ígért Erdély elcsatolását már nem sikerült megakadályozniuk.

Románia : a magyar többségű (piros) és kisebbségű (sárga) területek Erdélyben, és a moldvai csángók

1918 őszén Budapesten, az őszirózsás forradalmat követően a pacifista, katonaságtól idegenkedő Károlyi Mihály gróf szabadkőműves és szocialista barátai alakították meg az új magyarországi vezetést. 1918 novemberében a nemzetvesztő Károlyi-kormány nem mutatott erőt, és a román vezetők érzékelték a magyar állam számukra örömteli meggyöngülését, ezért elérkezettnek látták az időt Erdély elszakítására.

A többnemzetiségű Erdélyben ekkor a román lakosság 3 millió főt tett ki a 7 millió lakosú magyar országrészből!

A gyulafehérvári nemzetgyűlésen a románok már 1918-ban számos jogot ígértek az erdélyi magyaroknak, ebből a mai napig szinte semmi sem teljesült.

 

Sajnos a közelmúltban a magyar külpolitika számos szégyenteljes lépéssel tett tanbizonyosságot arról, hogy nem törődik a határon túli jogfosztottságban élő több millió magyar testvérünkkel.  Ennek legelborzasztóbb példája amikor Medgyessy Péter 2002. december 1-jén, Erdély elcsatolása évfordulóján a budapesti Kempinski Hotelben pezsgővel koccintott román kollégájával, Adrian Nãstaséval. Az ünneplők között jelen volt Göncz Árpád volt köztársasági elnök, Kovács László külügyminiszter, valamint az RMDSZ több magas rangú politikusa is.

A magyar politikusok, akik a nemzetük szétszaggatását, elnyomását ünnepelték / Fotó: MTI

A Teremtőnek hála, mára ezen a téren is megfordulni látszanak az álláspontok. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter 2016-ban megtiltotta magyar diplomatáknak, hogy megjelenjenek olyan eseményeken, amelyet a román nemzeti ünnep alkalmából szerveztek.

Újságírói kérdésre a Külügyminisztérium írásban válaszolt:

“Mivel a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december elsején ezért a külgazdasági és külügyminiszter minden diplomatának és minden minisztériumi alkalmazottnak megtiltotta a román nemzeti ünnepségeken való részvételt”.

 

Végre új szelek kezdenek fújni a világban. A dolgok rendje helyreáll. Sorainkat Petőfi Sándor, ideillő versrészletével zárjuk.

“A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy híréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!”

 

 

kurultaj.hu / MTI


Forrás:kurultaj.hu
Tovább a cikkre »