Magyar fiatalok, akik eltérített repülőgéppel disszidáltak 1956-ban

Magyar fiatalok, akik eltérített repülőgéppel disszidáltak 1956-ban

Hatvan éve, 1956. július 13-án sikerült először Magyarországról személyszállító repülőgépet eltérítve civileknek külföldre jutniuk. 

A két huszonéves tettes, a lábatlani cementgyárban segédmunkásként dolgozó Iszák Ferenc és Polyák György a helyi bokszklubban határozta el, hogy minden áron elhagyja Magyarországot. Ökölvívó és vitorlázórepülő ismerőseik csatlakoztak hozzájuk. A csoportot Nyugaton szabadsághősként ünnepelték, a világsajtó érdeklődésének középpontjába kerültek.

A második világháborúban a magyar repülőterek is tönkrementek, a személyszállító repülőgépek nagy része megsemmisült. A légi közlekedés újraszervezésére szovjet-magyar vegyes vállalat alakult, kiterjesztve a szovjet befolyást a magyar gazdaság e területére is. Az 1946. március 29-én létrejött Maszovlet (Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság) működését öt szovjet gyártmányú Li-21 repülőgéppel kezdte meg. Az első járat október 15-én Szombathelyre és Debrecenbe indult Budaörsről, és még 1946-ban megindították a győri és szegedi járatot is. Hamarosan bekapcsolták a hálózatba Miskolcot és Pécset is, 1954 nyarán a járatok (amelyek 1950-től Ferihegyről indultak), már 11 belföldi várost kötöttek össze Budapesttel, a jegyek ára nem haladta meg a gyorsvonati első osztályra váltott jegyekét. A Maszovlet 1954. november 26-án megszűnt, miután a magyar állam megvásárolta a szovjet fél részesedését, helyére a Malév, a Magyar Légiközlekedési Vállalat lépett.

A belföldi légi forgalom a politikai rendőrség, az ÁVH ellenőrzése alatt állt, hiszen a repülés nagy csábítást és lehetőséget jelentett a nyugatra távozáshoz. Az ÁVH azután helyezte el civil ruhás biztonsági embereit a gépeken, hogy 1949. január 4-én a Pécs-Budapest járatot felszállás után a repülőmérnök és a pilóta hatalmába kerítette, és a géppel az NSZK-ba távoztak. 1956 nyarán viszont először fordult elő, hogy egy erőszakkal megszerzett Malév-géppel civil géprablóknak sikerült külföldre jutniuk.

A két huszonéves tettes, a lábatlani cementgyárban segédmunkásként dolgozó Iszák Ferenc és Polyák György a helyi bokszklubban határozta el, hogy minden áron elhagyja Magyarországot. Iszák korábban újságíró volt, és szavai szerint “végképp csalódott a szocializmusban”. Polyák a Magyar Néphadsereg berepülőpilótájaként szolgált, de kulák származása miatt megbízhatatlannak minősítették és leszerelték. Az akcióhoz Iszák két ökölvívó tanítványát, Polyák pedig két amatőr vitorlázórepülőt szervezett be, és velük tartott Iszák felesége is. A társaság együtt váltott jegyet a szombathelyi járatra, és 1956. július 13-án reggel a Vörösmarty cukrászdában találkoztak.

A gép utasai – a hét “távolabbi céllal” felszállót kivéve – egy ifjúsági találkozóra tartottak. A gépeltérítők a nyugati határhoz közeledve léptek akcióba, erre az adta meg a jelet, hogy egyikük felkiáltott: Jé, ott van Győr! Ennek elhangzása után ütlegelni kezdték az utasokat, hogy cselekvésre késztessék, majd semlegesítsék az ávós kísérőt. Ő azonban a pilótafülkében tartózkodott, és nem használta a fegyverét; később azt vallotta, hogy a várható tűzharcra tartogatta a töltényeket.`Tűzharc végül nem alakult ki, Polyákék leszerelték a pilótát és a biztonsági tisztet, és tíz perc alatt hatalmukba kerítették a gépet. A verekedés több sérüléssel járt, mert az utasok ellenálltak, és egyszer a gép is zuhanni kezdett. Az irányítást megszerezve Polyák 300-400 méteres magasságban, a radarrendszert kikerülve navigált át a magyar-osztrák határon.

Az Li-21 az üzemanyag fogytával a Münchenhez közeli ingolstadti NATO-támaszpont épülő, véletlenül meglátott leszállópályáján landolt. Földet érve a hét gépeltérítő – és hozzájuk csatlakozva két utas – politikai menedékjogot kért, a többieket a magyar hatóságok visszahozatták. A csoportot Nyugaton szabadsághősként ünnepelték, a világsajtó érdeklődésének középpontjába kerültek. A hazai sajtó ugyanakkor a társadalom söpredékéből kikerült banditákat emlegetett, akiket távollétükben halálra ítéltek. A gépeltérítés két huszonéves vezéralakja az Egyesült Államokból kapott visszautasíthatatlan ajánlatot: egyikük rövidesen az amerikai katonai hírszerzés, a CIC ügynöke lett, másikuk a légierő pilótájaként végzett titkos küldetéseket. Iszák Ferenc a történtekről angol nyelvű regényt írt Szabadrepülés címmel, 2013-ban ennek alapján készült a Szabadság – Különjárat című tévéfilm.

MTI – www.mult-kor.hu


Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »