Magyar és vegyes kilátások: Profitálna-e valaki az előrehozott parlamenti választásokból? (Körkép-elemzés)

Magyar és vegyes kilátások: Profitálna-e valaki az előrehozott parlamenti választásokból? (Körkép-elemzés)

Az utóbbi időben sorra jelennek meg az elemzőcikkek az előrehozott választásokról. Bár a kormánykoalíció fejesei korábban jelezték, nincs ok az választások előbbrehozatalára, minden jel arra utal, hogy ez az álláspont nagyon gyorsan változhat.

Korábban már írtunk arról, hogy szinte minden politikai szereplő örülne egy előrehozott választásoknak. Ez a himnusz-ügy óta némileg változott. Érdemes azonban megnézni az érveket és ellenérveket minden releváns oldalon. Ha eltekintünk a politikai nyilatkozatoktól, akkor minden arra utal, hogy idén negyedszer is az urnákhoz járulhatunk. Ki járna jól és ki nem?

Annyi biztos, hogy az EP-választásokig egyértelműen senki sem fogja firtatni a témát, mert nem akarják elterelni a figyelmet jelöltjeikről. Ugyanez a helyzet a felvidéki magyar politikusok körében is. Ha lesznek személyi változások vagy közeledések, azt május végéig halogatni fogják.

Az MKP cáfolja, hogy koalíciós tárgyalásokat folytatna Igor Matovič pártjával

Most-Híd

A Most-Hídnak talán egyetlen releváns indoka lenne az előrehozott választásokra: elkerülni, hogy Andrej Kiska egyelőre meg sem alapított pártja megerősödjön és értékes százalékpontokat vegyen el tőle. Ám ez egy elég gyenge ellenérv: a Most-Híd szlovák szavazóbázisa is folyamatosan gyengül. Az pedig koránt sem biztos, hogy Kiska alakulóban lévő pártja a magyarok számára valódi alternatívaként jelenik meg. Most ugyanis Kiska és Fico között kell választaniuk, a lehetőségeik sokkal szélesebbek. Ráadásul Kiska nem hozta meg azt az áttörést, amit elnöki megválasztásakor fűztek hozzá.

Bugár Béla pártja minden jel szerint elkerülné az előrehozott választásokat. Több dologhoz is időre lenne szüksége.

Ha lesz magyar-vegyes koalíciós egyezkedés, az azt is feltételezi, hogy Bugár Bélának legalább a párt vezetői posztjáról távoznia kell. Ez azt is jelenti, hogy valamiféle utódlási folyamatnak kell végbe mennie, amihez időre van szükség.

A Most-Híd nyilván szívesen megvárná, míg lecseng (ha ugyan lecseng) a LEX-DAC elfogadása miatt kitört botrány. És azt is megvárnák, amíg elhalványul Bugár Béla vártnál jóval nagyobb kudarca az elnökválasztás első fordulójában. Nem mellesleg pedig, elég nehezen lenne magyarázható lenne, hogy a Kuciak-gyilkosság, Kuciak utolsó cikke, a vietnami emberrablási ügy miatt nem, de egy mondvacsinált, taktikai húzásból már kilépne a koalícióból.

Himnuszügy – Ondrej Dostál a Körképnek: A koalíció ezzel az előrehozott választásokra is játszhat (Interjú)

Hírdetés

MKP

 

Az MKP helyzete nem ennyire egyértelmű. Itt ugyanis nem csak arról van szó, hogy Menyhárt József pártelnök személye az esetleges partnereknek kínos vagy sem, hanem hogy rendelkezik-e azokkal a politikai képességekkel, amelyekkel sikerre viheti a pártot egy parlamenti választáson, vagy lemenedzselheti az egységes magyar képviselet létrehozását.

Akárhogy is, az MKP Menyhárt vezetése alatt a korábbi stabil 4 százalékos támogatottságából a felmérések szerint sokat vesztet. A pártnak komoly mozgósítási problémái vannak, ilyen körülmények között még egy magyar-vegyes koalíció sikere is kérdéses.

Tehát, az MKP-nak is még időre lenne szüksége, hogy az EP-választások után rendezze sorait, megválaszolja az égető személyi kérdéseket, és kifogja a szelet azoknak a szlovák pártoknak a vitorlájából, akik felismerték a felvidéki magyar szavazókban rejlő potenciált – amit, egyébként, az MKP tétlensége okán tudnak egy inkább megszólítani. És, ha elindul a „nagy összeborulás”, akkor az MKP érdeke is, hogy a vele szemben ülő fél minél kevésbé legyen kínos a számára.

Más a helyzet, ha Csáky Pál azon forgatókönyve érvényesülne, hogy az MKP esetleg a szlovák pártokkal fogna össze egy blokk formájában. Ez azonban ugyannyi és ugyanolyan súlyos kérdéseket vetne fel a választók szemében, mint a Most-Híddal való koalíciókötés esetén. Milyen feltételek mellett? Engedik-e napirendre venni a felvidéki magyarság legfontosabb kérdéseit: a regionális gazdasági problémákat, az iskolák finanszírozásának megoldatlan kérdését, a kettős állampolgársági törvényt, az (igazi) autonómia bizonyos formáit? És egyáltalán: ezek feszegetése nem zárja-e ki eleve az MKP részvételét egy ellenzéki szlovák blokkban?

Politikai helyzetkép az államfőválasztás után – Körkép-elemzés

Kulcskérdés a mozgósítás

 

Kétségtelen, hogy a szlovákiai magyar választók egy jelentős része a magyar és vegyes pártban való csalódása és Bugár megosztó személyisége valamint az ebből fakadó konfliktusok miatt marad távol rendszeresen az urnáktól. Ezt visszafordítani pusztán egy közös választási listával már nem lehet, ehhez aktív politizálásra, átgondolt stratégiára, közhelymentes konkrét célokra lenne szükség. A potenciál adott, már az is fél siker lenne, ha a felvidéki magyar választók két harmadát sikerülne az urnákhoz csábítani.

Előrehozott választások: A Smer és az SNS nem csak a Kuciak-gyilkosság évfordulójától tart, hanem a magyar egységtől is

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »