Magát Istent tapasztaltam meg, nem emberi szavakat – Loyolai Szent Ignác levele Karl Rahner tollából

Magát Istent tapasztaltam meg, nem emberi szavakat – Loyolai Szent Ignác levele Karl Rahner tollából

Loyolai Szent Ignác levele egy mai jezsuitához – ez Karl Rahner jezsuita, filozófus, a 20. század egyik legfontosabb katolikus teológusa írásának a címe, amelyből a Vigilia folyóirat közösségi oldalán tettek közzé egy részletet.

Én, Loyolai Ignác megpróbálok elmondani néhány dolgot magamról és a jezsuiták mai feladatáról, ha még ragaszkodni akarnak ahhoz a szellemhez, amely bennem és első társaimban egykor meghatározta a rend kialakulását. (…)

Már akkoriban is különbséget tudtam tenni maga Isten és a valamiképpen rámutató szavak, képek, korlátozott és részleges tapasztalatok között. Tapasztalatomnak persze megvolt a története, szerény kezdetekből indult; úgy beszéltem és írtam róla, hogy az most már persze megindítóan gyerekesnek tűnik számomra, s csak távolról sejteti meg, amit mondani akartam. De azért igaz: Manrézától fogva fokozódó mértékben és egyre tisztábban megtapasztaltam Isten forma nélküli felfoghatatlanságát.

Őt és azt a semmire vissza nem vezethető szabadságot, amely Istené, és csak Isten jóvoltából tapasztalható meg. Őt magát tapasztaltam meg, noha a színről színre való látás, amelyben most van részem, egészen más (és mégis ugyanaz); de nem akarok teológiai előadást tartani erről a különbségről. Azt mondom: így volt; sőt azt is kimondom: ha nem rejtett ateizmusotoktól fűtött kételyeitekkel viszonyultok ahhoz, amit mondtam, hanem feladjátok kételyeiteket, nemcsak elméleti téren, hanem az élet keserű valóságában is, akkor ti is megtapasztalhatjátok ugyanezt.

Hírdetés

Azt hiszem, ez az egészen egyszerű, voltaképpen mégis hallatlan meggyőződés alkotja a magvát annak, amit az én lelkiségemnek szoktatok nevezni. Az egyházi vallásosság történetén belül vajon régi vagy új-e, amiről beszélek? Magától értetődő vagy megdöbbentő? Vissza fog-e szorulni a jelen és a jövő Egyházában, mert szinte már senki nem tudja elviselni, hogy némán egyedül legyen Isten színe előtt, s ezért az egyházi közösségbe próbál menekülni, jóllehet

Barátom, engem már nem foglalkoztatnak ezek a kérdések, s ezért választ sem várok rájuk; nem az eljövendő egyháztörténet prófétájaként beszélek. Nektek azonban foglalkoznotok kell ezekkel a kérdésekkel, s válaszolnotok kell rájuk: teológiai szempontból világosan és konkrét döntést hozva.

Forrás és fotó: Vigilia szerkesztőség Facebook-oldala

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »