Magára talált a nemzet

Magára talált a nemzet

Ki hitte volna, hogy a magyar labdarúgó válogatott egyenlő félként játszik majd a világklasszisokat is magáénak tudható portugálokkal? Hogy mindvégig vezetni fogunk, és az utolsó percekben is megrezegtetjük az ellenfél kapufáját? Ki hitte volna, hogy egy izgalmas, látványos és gólgazdag mérkőzés után felemelt fejjel hagyjuk majd el a pályát? Hogy veretlenül és csoport­elsőként jutunk majd be az éppen zajló Európa-bajnokság nyolcaddöntőjébe? Ki hitte volna? Pedig valakiknek hinni kellett a továbblépés lehetőségében, hiszen másként lehetetlen lett volna ezt megvalósítani.

E reményen felüli és némiképp váratlan sikerek megdobogtatták a magyar szíveket, s tömegeket vonzottak az utcára minden meccs után. Emberek tíz­ezrei vonultak boldogan, ismeretlenek ugrottak ujjongva egymás nyakába, idegenek ölelték meg egymást, és nemcsak Magyarországon vagy a Kárpát-medencében, hanem világszerte, a diaszpórában is. Örömmámorban úszott, egybekovácsolódott, és újból magára talált a nemzet.

Annyi eredménytelen, meddő év után mindnyájunknak szüksége volt erre az élményre, és a belőle fakadó kollektív boldogság, illetve önbecsülés érzetére. Ezek felhajtó erejét pedig tovább növeli, hogy csapatmunka és közös erőfeszítés, valamint a saját képességeinkbe vetett hit, hosszas felkészülés, kölcsönös bizalom és egymás támogatásának az eredményei. Elérésükhöz ugyanis az edzők tudása és bátorsága, a játékosok akaratereje és hozzáállása, ugyanakkor a közönség biztatása és kitartása, továbbá a háttéremberek odaadó munkája egyaránt kellett. És éppen ezért a sikerek és az általuk kiváltott pozitív érzelmek közös kincsünkké, a nemzet kincsévé váltak.

A menetelés a focipályán és az utcákon egyaránt folytatódik. Következő mérkőzésünk vasárnap lesz a belga válogatottal, mely tagjai egyéni képessége, tehetsége, tudása, erőnléte és felkészültsége révén egyaránt kemény ellenfélnek ígérkezik. Ettől eltekintve azonban nekünk bizakodva kell pályára lépni, és célratörően játszani, hiszen amint már többször is beigazolódott, még mindig van a győzelemhez kellő tartalék a játékosainkban. A közönség pedig a lelátókon biztassa lelkesen a nemzeti tizenegyet, úgy, ahogy eddig is tette, és akkor talán bekövetkezik egy újabb csoda.

Bedő Zoltán
Székely Hírmondó


Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »