Magáncsőd: új szabályok jönnek

Meghatározott áron, a forgalmi értéknél nem sokkal olcsóbban lehetne csak értékesíteni a magáncsődöt jelentő adósok ingatlanjait – ez is kiderül az igazságügyi tárca lapunk által megismert előterjesztéséből.

Bár szeptember óta jelentkezhetnek a bajba jutott adósok a családi csődvédelembe, az Igazságügyi Minisztérium honlapján még csak most jelent meg a magáncsődeljárás részletes szabályairól szóló előterjesztés. A kormány által még nem tárgyalt tervezet az adósok vagyonának pénzzé tételéről rendelkezik. A dokumentum alapján külön szabályoznák a vagyontárgyak eladását attól függően, hogy bírósági vagy bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásról van-e szó.

A bírósági eljárás esetén szigorú szabályokat vezetnének be az ingatlanok értékesítésére vonatkozóan. Az adásvételeket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. aukciós rendszere bonyolítaná le, ahol az érdeklődők licitálás útján vásárolhatnák meg az ingatlanokat. Fontos kikötés lenne, hogy az ingatlanokat forgalmi értékük nyolcvan százalékánál olcsóbban nem lehetne eladni.

Továbbá a megismételt, sikertelen értékesítést követően – hatvan nap elteltével – sem kelhetnének el alacsonyabb áron, mint a forgalmi érték 70 százaléka. Nem ingatlanok, hanem egyéb vagyontárgyak eladásakor hasonló lenne a helyzet, ám ez esetben először a forgalmi érték 70, az esetleges sikertelen kísérletet követően pedig a 60 százalékánál olcsóbban nem lehetne eladni a vagyont.

Igazságügyi szakértőt is meg lehetne bízni

Az ingatlanok eladási árát értékbecsléssel állapítanák meg, és ha azzal az adós nem ért egyet, igazságügyi szakértőt bízhatna meg, azonban ennek költségeit neki kellene viselnie. További lehetősége lenne a főként devizahitelek miatt csődbe ment adósoknak, hogy bizonyos esetekben kezdeményezzék a megállapított ártól való eltérést a maguk javára. Öt százalékkal magasabb ár meghatározását kérhetnék, ha egyéni, családi körülményeik vagy az ingatlan elhelyezkedése, a településrész sajátosságai indokolják. Legfeljebb tíz százalékkal – a fővárosban és a megyei jogú városokban legfeljebb tizenöttel – magasabb ár megállapítását is kérhetnék, amennyiben a településre vagy a településrészre vonatkozó aktuális ingatlanpiaci adatok indokolják. Ha például frekventált környéken helyezkedik el az ingatlan, kérhetné a magasabb ár megállapítását az adós, ugyanakkor a tervezet nem tér ki arra, milyen dokumentumokkal kell alátámasztani a magasabb árat.

Az igazságügyi tárca tervezete a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás esetén is néhány fontos kikötést rögzít. Például az adósok vagyontárgyait nem vásárolhatnák meg az értékesítésben közreműködők, a hozzátartozók, illetve a Családi Csődvédelmi Szolgálat központi vagy területi szervénél dolgozó személyek sem.

Szabályozott keretek

Az adósok tavaly szeptember óta jelenthetnek magáncsődöt. A jogszabály alapján legalább öt, de legfeljebb hét évig ellenőrzi a kérelmező költekezését a Családi Csődvédelmi Szolgálat által kirendelt vagyonfelügyelő. A törvény célja, hogy olyan adósságrendezési eljárást tegyen lehetővé, ami segít szabályozott keretek között rendezni a fizetési nehézségekkel küszködő magánszemélyek adósságát. Magáncsődvédelmet az kezdeményezhet, akinek van vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme, de nem elegendő az adósság törlesztésére. A kérelem feltétele az is, hogy az összes tartozás 2 és 60 millió forint között legyen, ne haladja meg a magánszemély vagyonának dupláját, és legyen legalább egy olyan tartozás, ami három hónapja lejárt, mértéke pedig több mint 500 ezer forint. A csődvédelem alatt az adósnak nem kell számolnia végrehajtási, kényszer-értékesítési és egyéb igényérvényesítésekkel, végrehajtói költségekkel, és kilakoltatástól sem kell tartania.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 12.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »