Macron átalakította a kormányát

Két héttel azután, hogy pártszövetsége elvesztette a francia nemzetgyűlési választásokon az abszolút többséget a parlament alsóházában, Emmanuel Macron államfő átalakította a kormányát, amelynek feladata az lesz, hogy alkalmi szövetségekkel hajtsa végre az elnöki programot, miután a végrehajtó hatalomhoz egyetlen ellenzéki párt sem csatlakozott. Emmanuel Macron már korábban megerősítette, hogy az elnökválasztási győzelme után május 20-án kinevezett miniszterelnök, Élisabeth Borne vezetheti az átalakított kormányt.

Az új kabinet névsorát két nappal azelőtt tette közzé az elnöki hivatal, hogy a miniszterelnök megtartja a programbeszédét a parlament mindkét házában. Az ellenzéki baloldali szövetség (NUPES) nem zárta ki, hogy bizalmatlansági indítványt nyújt be szerdán a kormányfő ellen. A várakozásoknak megfelelően az a három tag – Brigitte Bourguignon egészségügyi miniszter, Amélie de Montchalin, az ökológiai átmenetért felelős tárcavezető és Justine Bénin, a tengeri ügyekért felelős államtitkár – távozott a kormányból, akiket a nemzetgyűlési választásokon nem választottak meg képviselőnek. A tengerentúli megyékért eddig felelős tárcavezető, Yael Braun-Pivet lett a múlt héten a nemzetgyűlés elnöke, így a helyére is új politikus érkezett Jean-Francois Carenco volt prefektus személyében.

Meglepetés, hogy Clément Beaune eddigi Európa-ügyi miniszter ezentúl a közlekedési tárcát vezeti. Helyére Laurence Boone közgazdász érkezik a külügyminisztériumba, aki eddig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) helyettes főtitkára volt. Olivia Grégoire kormányszóvivő a kormányban marad, s a turizmusért, a kereskedelmért, valamint a kis- és középvállalatokért lesz felelős a gazdasági minisztériumban. Helyét Olivier Véran, a parlamenti kapcsolattartásért felelős tárcavezető, korábbi egészségügyi miniszter veszi át.

Hírdetés

Az ő posztjára pedig Franck Riester érkezik, aki korábban kulturális miniszter is volt. A konzervatív Köztársaságiak korábbi frakcióvezetőjét, Damien Abadot az elnökválasztást követően nevezte ki szolidaritási ügyekkel foglalkozó miniszternek az államfő. Azóta viszont a jobboldali politikus ellen eljárás indult nemi erőszak kísérletének gyanúja miatt, ezért távozni kényszerül a kormányból. Chrysoula Zacharopoulou fejlesztési államtitkár, aki ellen szintén két feljelentés érkezett nemi erőszak vádjával, megtarthatja a tárcáját. A nőgyógyász végzettségű politikust korábbi páciensei jelentették fel. Catherine Colonna külügyminiszter, Bruno Le Maire gazdasági és pénzügyminiszter, Gérald Darmanin belügyminiszter, Éric Dupond-Moretti igazságügyi miniszter megtartották korábbi tisztségeiket az új kabinetben. Élisabeth Borne második kormányának ezentúl 41 tagja van, köztük húsz nő.

A kormányátalakításra azután került sor, hogy az áprilisban újraválasztott államfő pártja és centrista szövetségeseinek Együtt! nevű szövetsége a nemzetgyűlési választásokon elvesztette az abszolút többségét, s így az új nemzetgyűlésben nincs olyan egyértelmű többség, amely biztosíthatná a kormányzóképességet. Emmanuel Macron valamennyi parlamenti párt vezetőjével egyeztetett külön-külön, de egyik sem kívánt állandó kormányzati megállapodást kötni, így a kormánytöbbségnek minden egyes törvényjavaslat elfogadásához külön-külön kell majd alkalmi szövetségeket kötnie a nemzetgyűlésben. Emmanuel Macron leszögezte, hogy a parlamenti pártokkal a tárgyalási alap az elnöki program, amely “módosítható és gazdagítható”.

Az adókulcsok és az államadósság emelését azonban áthághatatlan határvonalnak tartja az elnök. A választási eredmény ellenére Emmanuel Macron nem mondott le a nyugdíjreformról, amelynek keretében a nyugdíjkorhatár a jelenlegi 62-ről 65 évre emelkedne. Az elnök ugyanakkor kizárta, hogy a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel (RN) és a baloldali szövetséget irányító radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon Lázadó Franciaország (LFI) nevű pártjával lehetséges lenne bármilyen kormányzati megállapodás.

Az új kormány hétfő délután tartja első ülését, az első törvényjavaslatot egy hét múlva kezdi megvitatni a nemzetgyűlés. Miután a rendkívüli egészségügyi állapot már véget ért, de a koronavírus-járvány ismételten kiújult, a képviselők a korlátozó intézkedések fenntarthatóságáról szóló szövegről fognak szavazni. A franciákat jelenleg leginkább foglalkoztató, a vásárlóerő javítását célzó törvényjavaslat július 18-án kerül megvitatásra a törvényhozás elé.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »