Ma van az a holokamu-emléknap, amikor a Horthy-imádók nem mernek misét tartani

Legyen bátorságunk megálljt parancsolni a kirekesztésnek, a megbélyegzésnek és a megkülönböztetésnek! – szólított fel Latorcai Csaba pénteken, a holokauszt áldozatainak éppen aktuális nemzetközi emléknapja alkalmából tartott budapesti megemlékezésen, a Holokauszt Dokumentációs Központban. A Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára (ilyen ügy a holokamu, ugyebár) arra is felhívta a figyelmet, hogy "az Európát fenyegető veszélyek egyike az antiszemitizmus és a rasszizmus újbóli megerősödése".

A holokauszt áldozataira emlékezés ezért "arra is kell sarkalljon mindannyiunkat, hogy erőteljesen hallassuk hangunkat közösségeinkben, iskoláinkban, a társadalom minden szintjén" a kirekesztés ellen – hangoztatta. A helyettes államtitkár kitért arra, hogy az újkori népvándorlással megérkezett a kontinensre a vallási türelmetlenség is. A politikailag korrektnek hazudott beszéd ugyanakkor tétlenségbe, bénultságba és tehetetlenségbe sodorja az európai "zsidó-keresztény civilizációt" – fogalmazott. Latorcai Csaba rámutatott arra is, Európa és benne Magyarország közös felelőssége, hogy a "ma élő és az utánunk jövő nemzedékek tanuljanak a múlt bűneiből, megértsék azoknak hátterét és elgondolkozzanak a következményeken".

A helyettes államtitkár közlése szerint ebben kiemelt szerepe van az oktatásnak. Mint elmondta, 2000 óta évről évre április 16-án minden általános és középiskolában megemlékeznek a "holokauszt magyarországi áldozatairól". Az emléknap pedig nemcsak a diákok történelmi ismereteit hivatott bővíteni, hanem arra is szolgál, hogy a fiatalokban "elegendő lelki és szellemi ellenállás fejlődjön ki az antiszemitizmussal, a rasszizmussal és mindenfajta gyűlölködéssel szemben" – mondta Latorcai Csaba.

Ács Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke kiemelte: joggal nevezik Auschwitzot Magyarország legnagyobb temetőjének, hiszen "minden harmadik áldozat magyar állampolgár volt". A német megszállást követően a "Horthy-adminisztráció aktív részvételével és segítségével" a vidéki Magyarországról hat hét leforgása alatt több mint 400 000 magyar állampolgárt hurcoltak haláltáborokba – mondta. Kiemelte, hogy nem lehet különbséget tenni az áldozatok között, akik között voltak "cigányok, másként gondolkodók, a náci fajelmélet szerint torzszülöttnek bélyegzett homoszexuálisok" is. Rámutatott: a lelki sebek begyógyulásához szükség van a történelem hiteles és tárgyilagos feldolgozására.

Szita Szabolcs, a HDK igazgatója elmondta: az intézet kiemelt feladata az emlékőrzés, amelynek részeként elkészült a "holokauszt magyarországi áldozatainak" második emlékkönyve. Abban a Somogy megyei "mártírok" neveit gyűjtötték össze az intézmény munkatársai, és elkezdték összeírni a Győr-Moson-Sopron megyéből elhurcoltak neveit is. A megemlékezés végén a résztvevők kaddist mondtak, majd mécseseket és köveket helyeztek el az áldozatok emlékfalánál.

Január 27-ét, az auschwitzi munkatábor 1945-ös "felszabadításának" napját 2005. november 1-jén nyilvánította a "holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává" az ENSZ-közgyűlés. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza "az emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék "a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét".

(MTI nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »