Ma is beveti a könnygázt a nemzeti gárda?

Ma is beveti a könnygázt a nemzeti gárda?

Újabb tüntetésre készül ma a venezuelai ellenzék, amely ugyanazt állítja, mint Nicolás Maduro, a baloldali elnök: lehetetlen tárgyalni a másik féllel. A XXI. századi szocializmusra nemet mondó, de továbbra is megosztott tábor azért szánta el magát az újabb kockázatos tiltakozásra, mert mindenképpen ki akarja harcolni az ügydöntő népszavazást Maduro visszahívásáról.

Könnyen elképzelhető, hogy akárcsak csütörtökön az elnöki palota közelében, a nemzeti gárda ma is beveti a könnygázt a tiltakozók szétoszlatására. Csakhogy a spanyol konzervatív ABC úgy tudja, hogy a legteljesebb titokban, de mégis szóba állt egymással a két fél, igaz, Santo Domingóban, a Dominikai Köztársaság fővárosában. A tárgyalók nem is látják egymást, mert hol Panama egyik volt elnöke, a szociáldemokrata Martín Torrijos, hol a szocialista Rodríguez Zapatero, az előző spanyol miniszterelnök közvetít közöttük.

Mivel egyáltalán nem mindegy, hogy foglalnak állást a fegyveres erők, a BBC-n kívül már a spanyol El País is felfigyelt a venezuelai hadsereg magatartására, hiszen kiépülőben van a kettős politikai hatalom is. Maduro védelmi minisztere, Vladimir Padrino egyre többször ellentmond „főnökének”, és bár a karizmatikus előd, Hugo Chávez elleni sikertelen 2002-es puccs óta gyakorlatilag teljesen megtisztították a tisztikart az „ellenforradalmi elemektől”, a sok kiváltság dacára az új tisztek is elégedetlenek helyzetükkel. A volt ejtőernyős alezredes Chávez a biztonság kedvéért 2013-ban bekövetkezett haláláig évente cserélte több fontos tárca vezetőjét, így a védelmiét is. Ennek ellenére nem tudni, végül melyik irányzat kerekedik felül: a be nem avatkozóké, vagy a Maduro békés eltávolítását, azaz a visszahívó népszavazást szorgalmazóké. Az ellenzék egyik vezetője, Henrique Capriles már ugyanúgy célzott a hadsereg esetleges beavatkozására, sőt a szociális robbanásra is, mint az Egyesült Államok, de ebben persze ellenérdekelt Kína és Oroszország is, melyeknek az országban óriási befektetéseik vannak. Az utóbbi a múlt héten már szövetségesük kis keleti szomszédjával, Guyanával tárgyalt a katonai együttműködés lehetőségeiről. Ez a tény pedig annak a jele, hogy Moszkva így ellensúlyozza az amerikai térnyerést, mert Washington a két ország felmelegített területi vitájában tavaly – nem egészen váratlanul – Guyana oldalára állt.

Az ellenzéki többségű parlament kétségbeesett vezetése csütörtökön levelet írt a szomszédos Kolumbia külügyminiszterének, és tőle kért segítséget, hogy kiderítse, hol született Maduro. Ha valóban Kolumbiában, akkor vége a pályafutásának, mert az alkotmány szerint államfő csak venezuelai születésű polgár lehet. María Ángela Holguín azért sem fog sietni a segítséggel, mert elakadtak a tárgyalások gerilláikkal, a radikális marxista FARC szervezettel, akiket csak ötven év után tudtak meggyengíteni és a tárgyalóasztalhoz ültetni. Tehát Kolumbia sem akarja újabb konfliktussal gazdagítani az amúgy is rossz kétoldalú viszonyt, különösen így és most.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 06.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »