Lullázás 6.: Van-e vár legenda nélkül Magyarhonban?

Lullázás 6.: Van-e vár legenda nélkül Magyarhonban?

Magyarországon vannak szép és híres várak, ki ne hallott volna Eger vagy Szigetvár ostromáról, Buda várának véres védelméről ’45-ben, ki ne rendülne meg a Füzéri vár előtt, ne idézne fel benne ősi titkos regéket Cseszneknek vára, ne ötlenének fel benne a régi legendák a Kinizsi vár előtt, vagy ne somolyogna, amikor a Solymári várnál eszébe jut Beatrix selypítése…

Vannak azonban elfeledett váraink, amiknek se csodája, se legendája nincs, amik elfeledetten várakoznak az erdők mélyén… Ilyen a kereki vár is.  A Balaton északi partja tobzódik a középkori emlékekben, délen, Kerekin a vár csendben várja, hogy felfedezzék.

Fejérkő vára Kerekin

Ha a történetét nézzük, szinte unalmas: megépítették, adományozgatták, építgették, helyőrség ügyelt rá, de történetében nem volt híres ostrom, hősiesség, amire az utókor felnézne. Nem, 1540-ben, tehát a mohácsi vész után, de még Buda elestétől innen, fájdalmas, de ésszerű döntés lett a vége. A hadvezérek felmérték, hogy korszerűtlen téglafalai nem tudnának ellenállni a török ágyúknak, nem akkora, hogy a helyőrség átvészeljen egy hosszabb ostromot, tehát fel kell adni… S hogy ne szolgálhasson a töröknek bázisul, felrobbantandó. Megrakták lőporral és a levegőbe röpítették. Egyszerű és szomorú történet, első hallásra hiányzik belőle a dráma, a feszültség.

1540… drámai év a magyar történelemben. Buda várán még magyar zászló lobog, de a török rendíthetetlenül nyomul előre, mindenki tudja, hogy hamarosan véget ér a félezeréves magyar keresztény királyság története. Minden átmeneti, semmi sem örök. Nem telt el ötven év Mátyás dicsőséges uralkodása óta, amikor egész Európa minket csodált és irigyelt, most már csak egy félreeső tartomány vagyunk, konc a török útjában.

A magyarságkép változását az Európai köztudatban, Morus Szent Tamás két írásán lehet lemérni: fiatalabb korában, amikor leírta az ideális országot, Utópiát, Magyarországról vette a mintát – mikor VIII. Henrik börtönében várta a kivégzését, újra hazánkról írt, legmegrendítőbb műve, az „Erősítő párbeszéd balsors idején” Budán játszódik. Két nemesember, egy öreg és unokaöccse beszélgetnek a balsorsról, hogy van-e remény még az életben. S filozofikus beszélgetésük közben ott a sötét realitás: közeleg a pogány. Felidézik a budai pletykákat, a régi portyázást Nándorfehérvár alatt, miközben tudják, hogy hamarosan véget ér az életük.

A regény akkor játszódik, amikor Kerekin felrobbantották Fejérkő várát.

Még sok titkot rejthet a föld…

Fejérkő a reménytelenség, az önfeladás, a realitások tudomásulvételének a jelképe. Pedig, nekünk magyaroknak az egyik legfontosabb tulajdonságunk, hogy felismerjük a realitásokat, csak nem veszünk tudomást róluk. Erről szól szinte egész történelmünk: az ellenség mindig erősebb volt, a harc esélytelen, a legtöbbször vesztes, mégis, ez a reménytelen küzdelem ad erőt ahhoz, hogy megmaradjunk. Nándorfehérvárnál, Egernél győztünk, de nemzettudatunkhoz a „vesztes” csaták is legalább ennyit adtak: Zrínyit nem tekintjük vesztesnek, hibába veszett el Szigetvár, s ’56 nélkül is lélektelen nemzet lennénk.

Amikor útnak indultunk, hogy Apámmal és fiammal, Salával megmásszuk a várat, nem tudtuk, mire vállalkozunk: bár a szintkülönbség a faluból nem nagy, de a sáros úton igencsak meg kellett szenvednünk minden méterért. A várból csak néhány fal maradt meg, de valószínűleg a föld alatt még sok titok lappang. Sajnos a fák takarják a kilátást, ha kicsit feljebb kapaszkodunk a romokra, látható a Köröshegyi völgyhíd, s távolabb a Tihanyi apátság. Nem véletlen: régen a várakat ezen a vidéken szemhatárban, szemláncban építették, s a lánc egészen Győrig elért. Ha baj volt, jelet tudtak adni, s ha lehetőség volt rá, segítséget küldhettek egymásnak.

1540-ben ez a lánc szakadt meg…

S talán ez a vereség még fájdalmasabb, mint amikor a török, vagy Habsburgok romboltak, mert itt a saját, kishitűségbe öltözött racionalitásunk adta fel, harc nélkül a magyar földet. Erről szól a Kereki, Fejérkő vára c. versem.

The post Lullázás 6.: Van-e vár legenda nélkül Magyarhonban? appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »