Lullázás 1.: valóban szabadkőműves központ volt-e Dég?

Lullázás 1.: valóban szabadkőműves központ volt-e Dég?

Az Úr 2016. évében, meghallgatva családtagjaim kívánságát, úgy döntöttünk, hogy a Balatonhoz megyünk nyaralni, de nem akartunk a bikini-lángos-víz Bermuda-háromszögében elveszni, ezért egy, a parttól távolabb eső falut, Lullát választottuk (innen ered bejegyzéseim gyűjtőcíme: Lullázás), hogy onnan fedezzük fel a déli part és környékének szépségeit, azokat a rejtett kincseket, ami mellett a legtöbben elmennénk.

A Dégi kastély… titkokat rejt

Utunk első állomása Dég volt. A Dégi kastélyról talán már sokan hallottak, de vajon hányan tudják, hogy körülötte fekszik a legnagyobb angolpark Magyarországon? Hogy itt áll az úgynevezett Hollandi-ház? Hogy a II. Világháború utolsó német támadó hadművelete, a Tavaszi Ébredés (erről még írni fogok blogomban) itt, Dég és Simontornya között torpant meg? A kastély előtt emlékművet emeltek az elesett német katonák (I. SS-páncéloshadtest) és magyar honvédek tiszteletére?

A német katonák és a magyar honvédek emlékműve a kastélyparkban

Mégis, a Dégi kastély történetében az egyik legfurcsább momentum azon legenda, hogy a XIX. században itt volt a magyar szabadkőművesség központja. Hogy igaz lehet-e a legenda, megpróbáltunk utánajárni.

Szabadkőműves központ volt-e Dég?

A történelmi tény: a kastélyt építtető Festetics Antal (1764-1853) császári és királyi kamarás, szabadkőműves volt, tervezője Pollack Mihály, bár ő maga nem tartozott közéjük, híven követte annak szellemiségét. Festetics 1780-ban lépett be a „Nagyszívűséghez” páholyba, barátja, Aigner Ferenc Ádám, az 1795-ös betiltást követően megpróbálta összegyűjteni a szabadkőművesek irattárát, melyet 1805-ben, anyagai gondjai miatt, eladta Festeticsnek, aki a levél- és könyvtárat valószínűleg a az épülő (1810) Dégi kastélyában helyezte el.

A rejtőzködő kastély…

Az első, amit észreveszünk, hogy a kastély szinte észrevehetetlen. Bár a bibliai példázat szerint a hegyre épült város messziről látható, de a kastélydomb íve a közelből elrejti a kastélyt, szinte csak a parkból figyelhető meg, ahová akárkinek nem volt bejárása…

Közelebb érve, a szakértő szem a kastély díszítésében felismeri a napmotívumot, ami, mint köztudomású, szintén szabadkőműves jelkép.

A harmadik elem, ami megerősíti a feltételezésünket, a titkos átjárók sokasága. Bár ez elméletileg szolgálhatná az éjszakai gáláns találkák célját is (kevésbé fennkölten: ne lássa a cselédség és a többi vendég, ha az urak a hölgyek hálószobáiban teszik tiszteletüket), de a titkos átjárókban a díszítés szintén a szabadkőműves világot idézi, s mind egy irányba vezetnek: az ovális díszterembe.

A díszterem: kívül szögletes, belül ovális

A díszteremet mintha arra tervezték volna, hogy Mozart szabadkőműves operájának, a Varázsfuvolának díszlete legyen. A valóságnak tűnő legenda szerint itt tartották anno a szabadkőműves gyűléseket. Hatalmas terem, nem a kastély tengelyében, hanem oldalszárnyán helyezkedik el, s furcsamód, míg kívülről derékszögek határolják, belül mégis ovális…

Mindent összevetve, a legenda igaznak tűnik, bár a történelem viharai mára minden nyomot eltüntettek. A család 1944-ben költözött ki, majd német kórház működött a kastélyban, 1945 után államosították és gyermekotthonná alakították át: a termeket falakkal részekre osztották, a falakba ajtókat vágtak, teljesen felborítva annak szerkezetét.

A gyermekotthon a kilencvenes években kiköltözött, ma már kiállítás működik az alsó szinten, s a park rekonstrukciója is megkezdődött a kétezres években, s reméljük, hogy egyszer az Eszterházy vagy a Gödöllői kastélyhoz hasonló ékköve lesz Magyarországnak.

Mert a németeket kiverték, az oroszok kivonultak, valószínűleg a szabadkőművesek sem térnek már vissza Dégre, de az épület, a múltja ellenére, vagy éppen annak titkos íze miatt, szép, a park pedig, ha véget ér a felújítása, páratlan kincs lesz. Érdemes felkeresni, s közben gondolkodjunk el azon, hogy az öröknek hitt ideológiák: szabadkőművesség, nácizmus, kommunizmus, mind múlandók, de a szépség örök.

A Hollandi-ház

A Dégi kastély ihlette utam első versét.

The post Lullázás 1.: valóban szabadkőműves központ volt-e Dég? appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »