Luigino Bruni közgazdász: Isten irgalmas arcának felmutatása hatással van a gazdaságra is

Luigino Bruni közgazdász: Isten irgalmas arcának felmutatása hatással van a gazdaságra is

A Bibliai Közgazdaságtudományi Iskola január 9–10-én Firenze közelében tartott kurzusa témájául Jób könyvét választották, amely – ahogyan Luigino Bruni katolikus közgazdász a Vatikáni Rádió olasz adásának adott interjújában kifejtette – arra szólít fel bennünket, hagyjuk magunk mögött a hit „adok-kapok” megközelítését.

A Szentírást és a gazdaságot mély és szoros kapcsolat fűzi össze.  Ennek a még mindig kevéssé feltárt aspektusnak a kutatása az olasz Bibliai Közgazdaságtudományi Iskola (Scuola di Economia Biblica) célja.

Piac, pénz, adósság, nyereség, érdem és áldozat: a Szentírás lapjain megtalálható a legtöbb imént felsorolt téma, beleértve a gazdasági kategóriákat is, melyek meghatározták az emberi civilizációt. De olyan, a kortárs gazdasági nyelvezet számára új fogalmak is megjelennek, mint az ajándékozás, a szövetség, a gondoskodás, az irgalom és a szeretet. Miben gazdagíthatnak egy Bibliát olvasó közgazdászt ezek a történetek? Erre a kérdésre keres hiteles válaszokat a Bibliai Közgazdaságtudományi Iskola, melynek célja, hogy új szempontok szerint tanulmányozza a Szentírás könyveit, illetve hogy új kérdésfeltevések segítségével ismét felfedezzük a bibliai történeteket és szereplőket, s megértsük, mit tanulhatunk tőlük korunkban.

A kurzus aktuális témája: Jób könyve

Az előadásokat Luigino Bruni katolikus közgazdász tartotta, akinek kiemelt kutatási területei a civil, a szociális és a közösségi gazdaság témái.[1] A Római Lumsa Egyetem professzora, a Közösségi Gazdaság Mozgalom koordinátora,[2] a Világiak, Család és Élet dikasztériumának tanácsadója, az Avvenire folyóirat rovatvezetője és a Ferenc gazdasága című rendezvény tudományos igazgatója.

Az elmélkedések középpontjában a szerző egyik könyve állt, Az igaz ember balszerencséje (La sventura di un uomo giusto), mely Jób könyvének újszerű olvasata. Egy igaz embert a boldogság közepette nagy szerencsétlenség ér. Ez a történet – magyarázza Bruni – arra emlékezteti az olvasót, hogy az élet sokkal összetettebb, mint az érdemeken alapuló felfogásunk, és arra hív bennünket, hagyjuk magunk mögött a hitet „adok-kapok” viszonyként való elképzelésünket, mely a kapitalizmus etikájában is központi szerepet játszott, s a gazdagságot és a boldogságot egy igaz élet jutalmainak tekintette. De mi köze van a Bibliának a közgazdaságtanhoz? Luigino Bruni erre a kérdésre válaszolt a Vatican News tudósítójának.

– Mi a célja ma a Szentírás gazdasági értelemben való olvasatának?

– Először is, a gazdaság bibliai dimenziójának megismerése rendkívül érdekes lehet azoknak, akik szeretik a Szentírást, hiszen ebben a megközelítésben eddig nagyon kevés kutatás látott napvilágot. Továbbá a közgazdászok számára is fontos lehet, hogy a saját nyelvezetükkel közelítsenek meg egy olyan világot, amely általában nincs napi kapcsolatban a gazdasági élettel: a gazdaság és a vallás között mindig is bonyolult kapcsolatok voltak, gondoljunk arra, hogy a pénzre úgy tekintettek, mint az „ördög ganajára”. Ez a fajta olvasat tehát mindenképpen valami újat ad a résztvevőknek: nem hiába jelentkezik egyre több érdeklődő a tanfolyamainkra.

 – Beszélt Júdásról és Magdolnáról. Érdekelnének még hasonló példák, illetve hogy melyek a legfontosabb gazdasági vonatkozású témák a Szentírásban és a keresztény gondolkodásban.

– Talán túl sok is megjelenik a kereszténységben a gazdasági gondolkodásból, hiszen tudjuk, hogy van egy komoly hatástörténetű teológiai értelmezés, az úgynevezett elégtétel-modell, melyben Krisztus halálát és feltámadását gazdasági kategóriák szerint, az üdvösség „árának” fényében közelítik meg: a Fiú vére kellett az emberiség adósságának megfizetéséért. Ez az értelmezés a középkorban nagyon sikeres volt és még ma is jelen van: a közgazdaságtan gazdasági nyelvezete nagyban befolyásolta a kereszténység legfontosabb eseményének interpretációját. Hasonló gondolkodás figyelhető meg az Ószövetségben is, ha az áldozatok témájára gondolunk, amely az ókori vallások és a Biblia fontos elemét jelentette. Az áldozatra gazdasági értelemben tekintettek: tulajdonképp az istenséggel folytatott kereskedelemről volt szó: egy árról, amit megfizetek, hogy hitelt szerezzek, s elnyerhessem az Isten kegyelmét.

– Tudna mondani néhány pozitív példát is, amelyek gazdasági szempontból megjelennek a Bibliában?

Hírdetés

– Pozitívumként említhetjük például azt, hogy a Szentírásban erre a kereskedelmi megközelítésre való válaszként nagy hangsúlyt kap az ingyenesség témája. Jób könyvének témája abból fakad, hogy létezhet a földön olyan ember, aki a jót teszi anélkül, hogy ezért cserébe fizetséget kapna, vagyis ingyen. Jóbot, aki igaz ember volt, próbára tették, hogy miután mindenét elveszti, továbbra is igaz ember marad-e, vagyis hogy lehet-e valaki jó mindenféle ellentételezés nélkül is. 

– A vallás nagy hatással volt a gazdaságra. Tudjuk, hogy a protestáns világkép nagyban meghatározta a kapitalizmus születését. A kereszténység új középponti témái, az emberi méltóság, az igazságosság, a szegények iránti felelősség gyakorolhat vajon ekkora hatást a jövő gazdaságára?

– Valójában nemcsak a gazdaság befolyásolta a vallást, hanem a vallás is a gazdaságot, már jóval a protestáns etika előtt is. Kétségtelen, hogy az Istenről alkotott elképzelésünktől is függ, hogy milyen gazdaságot építünk itt a földön. Így Isten bíróként való értelmezése az emberek gazdasági tevékenységére is hatott. 

Természetesen ma a vallás súlya a társadalom életében más, mint a középkorban, de mindig fontos téma marad. Ezért a vallás Isten, Jézus irgalmas arcának bemutatásával, ahogyan Ferenc pápa is teszi, társadalmi és gazdasági következményeket is magával hoz. Nem véletlen, hogy a pápa elindított egy fiatalokat célzó mozgalmat, mely Assisi Szent Ferenc alakja köré épül, egyfajta gazdasági-társadalmi forradalomként.

– A tavaly novemberi Ferenc gazdasága rendezvény valóban nagyon jól sikerült és most ezen az úton haladunk tovább…

– Igen, ez egyik állomása volt egy nagy utazásnak, amely nem áll meg, hanem halad tovább, hiszen ahol a fiatalok találkoznak, új dolgokat hoznak létre. Jövő novemberben reményeink szerint újra találkozunk Assisiben. Egyetértek azzal, amit a pápa mond,

Nagyon boldog vagyok, hogy részt vehettem e folyamatok egyikében, amelyet maga Ferenc pápa indított el.

– Térjünk vissza a Bibliai Közgazdaságtudományi Iskolára. Mondana pár szót arról, hogy ki szervezi, kinek szól, milyen az itt folyó munka?

– A Loppiano közelében található Polo Lionello Bonfanti vállalkozói központ hirdette meg, általában itt zajlanak a kurzusok, de idén csak online tanfolyamokat szerveztünk a járványhelyzet miatt. A kurzus kétnapos, mely során egy témát dolgozunk fel részletesen (jelen esetben ez Jób könyve) elsősorban előadások segítségével, de csoportos feladatokra és beszélgetésre is sor kerül, körülbelül kilenc órán át. A kurzusok az olasz oktatási minisztérium által elismertek, ezért mindig sok tanár is részt vesz rajtuk, illetve jönnek vállalkozók, fiatalok, alkalmazottak. Ez a sokszínűség azért is szép, mert sokféle háttérrel rendelkező emberek gyűlnek össze, egyesek hívők, mások nem, akiket érdekel a gazdaság vagy a Biblia. Ez a sokszínűség a találkozót mindig nagyszabású és örömteli eseménnyé teszi.

 

Fordította: Mohay Réka

Forrás: Vatikáni Rádió olasz oldala

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »