Lovas István: Az EU a sajtószabadság ellen

…Giulietto Chiesa, az olasz PandoraTV igazgatója talán jogosan tette fel a döntést követően a kérdést, „mivel írok a Sputnik számára és együttműködöm különféle orosz tévéadókkal, mit fognak velem tenni ezután?” Elmondta, az Európai Parlament által elfogadott stratégiai kommunikációs jelentés nyomában minden olyan uniós polgár, aki továbbad vagy terjeszt orosz hírforrásból híreket, „a Kreml propaganda támogatójaként” bélyegezhető meg…

Magyar Menedék - Lovasíjász

Az Európai Parlament szerdán 304 szavazattal, 179 ellenszavazattal és 208 képviselő tartózkodásával fogadott el egy uniós stratégiai kommunikációt „A harmadik felek által kifejtett EU-ellenes propaganda ellen”. A jelentés két ilyen „harmadik felet”, az olyan orosz állami globális hírforrásokat és az Iszlám Állam propagandáját veszi célba.

Azaz a Russia Today tévéhálózatot és a Sputnik News hírügynökséget egy nevezőre hozta a terrorista Iszlám Állammal.

Putyin orosz elnök még aznap a „nyugati demokráciafelfogás politikai szétesésének jeleként” ítélte el a jelentést. Moszkva azt is bejelentette, az ügyben máris az ENSZ-hez, az EBESZ-hez és több nagy nemzetközi újságíró szervezethez fordult. Melyek most éppen úgy hallgatnak, mint az a nyugati média, amely eddig olyannyira a szívén viselte a sajtószabadság megsértésének ügyét, hogy Magyarország esetében nem győzött annak kapcsán annak hatalmas, magát az EU-t és a „demokratikus alapértékeket” veszélyeztető hatásairól cikkezni, miközben még azzal sem felejtett el foglalkozni, hogy mennyivel csúszik a klubrádiósok fizetése. Amely rádió ügyével a – mint kiderült – velejéig korrupt egykori brüsszeli digitális biztosnő, Neelie Kroes is kelt és feküdt. Nyilván altruista alapon.

E nyugati sajtótól tudtuk meg, mennyire kell rettegniük azon magyarországi médiaalkalmazottaknak, akik újságjaikat ábrázoló halottfehéren üres címoldalait a szívükre szorítva, szájukra és hajukra ragasztva visítottak olyan európai parlamenti képviselők, mint Guy Verhofstadt, Sophie in t Veld, Ulrike Lunacek, Daniel Cohn-Bendit és a többi rémarc.

Most e visítók követelték a lecsapást az orosz médiumokra. Intézményesen. Aminek nyomában valóban beindulhatnak olyan folyamatok, amelyek tényleg félelmet kelthetnek újságírókban, akiket az Iszlám Állam terroristáival egy kalap alá véve bélyegezhetnek meg, „Putyin ügynökének”, „Hasznos idiótáinak”, „A Kreml trójai falovainak” bélyegezve, mint amilyen címekkel ellátott jelentésekkel különféle „agytrösztök” teljesen véletlenül ezen európai parlamenti döntés előtt hozakodtak elő a nyugati nyilvánosságban, egyként követelve ezen kémek listázását.

Nem is szólva Obama amerikai elnök és Merkel kancellár figyelmeztető szavait arra, hogy küzdeni kell az Oroszországból a közösségi médiát elárasztó „álhírek” ellen.

Giulietto Chiesa, az olasz PandoraTV igazgatója talán jogosan tette fel a döntést követően a kérdést, „mivel írok a Sputnik számára és együttműködöm különféle orosz tévéadókkal, mit fognak velem tenni ezután?” Elmondta, az Európai Parlament által elfogadott stratégiai kommunikációs jelentés nyomában minden olyan uniós polgár, aki továbbad vagy terjeszt orosz hírforrásból híreket, „a Kreml propaganda támogatójaként” bélyegezhető meg.

Nyilván ennek ismertetése itt is már propagandának minősül. Mint az a tény, amit egy tévés újságíró, Mike Papantonio mondott, aki dolgozott mind a legnagyobb amerikai tévéhálózatoknak, mind a Russia Today-nek. Azt mondta, míg az utóbbinál soha nem szóltak bele a munkájába, az előbbieknél az mindennapos volt. Példát is hozott rá. Így azt, hogyha az ABC, a CBS vagy az NBC tévénél egy újságírónak eszébe jutna a Pfizer által gyártott gyógyszerek ügyébe beletúrni, a válasz az lenne, „ne dühítsük fel hirdetőnket”.

A több nyelven megjelenő Euractiv brüsszeli szakportál a szavazás után azt írta, várható, hogy egy 11, már e téren dolgozó diplomatából álló csoport nagyobb személyzetet és jóval több pénzt kaphat annak nyomán, hogy az Európai Parlament meghozta döntését.

Még nem tudni, hogy mit ötlenek ki majd e diplomaták éppen úgy ötven kulcsra zárt szobáikban, mint amilyenekben az Európai Bizottság arra felkent, szintén szédületes pénzeket bezsebelő emberei tárgyaltak a legnagyobb titokban az Európa és az Egyesült Államok népének életét befolyásoló transzatlanti kereskedelmi szerződésen, a TTIP-en.

De „álmodozhatunk” egyet-kettőt erről is. Ugyanis az álmodozás még a jelen pillanatig a szólás- és véleményszabadság része „ a magyarországi médiadiktatúrában”.

Például kiötölhetik e diplomaták azt is, hogy fejtsenek ki nagyobb közvetett, de akár közvetlen nyomást azon szállodákra, amelyek a CNN, a Bloomberg, a BBC, a Deutsche Welle propaganda adók mellett fel merik venni kínálati csomagjukba a Russia Todayt. Amely utóbbi az előbbiekkel szemben olyan hírt is képes leközölni – például a szóban forgó EU-s határozat meghozatala napján -, hogy Jevgenyi Niscsuk ukrán kulturális miniszter kijelentette: „Kelet-Ukrajna lakói genetikailag képtelenek arra, hogy részei legyenek az ukrán kultúrának.” Melyhez hasonló, de más országban, más etnikumot célzó kijelentés és az azokra érkező elítéléshullámok az előbb említett tévéknek akár napi programját is felborították volna.

Az is elképzelhető persze, hogy a Russia Todayt a Press TV sorsára juttatják.

Emlékezzünk csak röviden, mi történt 2012 táján az iráni globális tévéadóval. Annak sugárzási engedélyét a brit médiahatóság, az Ofcom tiltotta be. Utána jött meglepő gyorsasággal az amerikai General Electric többségi tulajdonában álló AsiaSat műholdjairól való levétel. Majd következett a spanyol nyelven sugárzó adások levétele a Hispasatról. Utána a németek és franciák tiltották le. Amikor 2012 novemberében Neelie Kroesnél és 2013 januárjában Catherine Ashtonnál érdeklődött a Magyar Nemzet, mit reagálnak minderre, mindkettőnek a szóvivője meglehetősen indignált hangon azzal felelt, az EU-nak ezzel kapcsolatban nincs mondanivalója, mert e letiltások „nemzeti hatáskörbe” tartoznak.

Hogyne: csak a Klubrádió és a többi balliberális hazai média nem tartozik, de nagyon nem, „nemzeti hatáskörbe”.

Aldous Huxley, George Orwell és a hozzájuk hasonló látnokok nyilván forognak sírjukban, hogy azt látják, a „szép új világ” és „1984” a magát a „demokratikus alapértékek” felkent őrzőjének tekintő Nyugaton alakul ki.

Vagyis a „mi” országainkban, ahol a tömegmanipulációban szakavatott, uralkodó populista hazudozók – akik szerint nálunk diktatúra van, a magyar miniszterelnököt pedig hol Erdoganhoz, hol Mussolinihez, hol Hitlerhez hasonlítják – kezdik el azt, amit a sztálini rendszer valósított meg és követői folytattak. Azaz zavarták az alternatív hírforrásokat, így elsősorban a Szabad Európa/Szabadság Rádiót, mert nem bírták elviselni, hogy hazug médiájuk monopolisztikus, zsarnoki uralmát alternatív hangok ütik át.

Félelmet ugyan kelthetnek sok média vállalalkozásban és újságíróban, tilthatnak le adásokat közvetlenül is, de a mai internetes világban ez már éppen annyira lesz eredményes, mint a valóságtagadó, elitnyaló, elit által birtokolt amerikai fősodratú média totális Trump-ellenes kiállása.

Ja, és míg el nem felejtem: az Russia Today internetes elérhetősége rt.com, a Sputnik News-é sputniknews.com, a Press TV-é pedig presstv.ir. Ezek azok a helyek, ahol a kábeltársaságok csomagjaiban fogható tévéállomások híreivel mindenki össze tudja vetni azt is, hogy ki mit hallgat el. Mint mondjuk a Torinóban csütörtök óta tomboló migránserőszakot, amelynek során az észak-afrikai vandálok torinói vendéglátóikat őrjöngve „olasz fasisztáknak” nevezték. Vagy nevezik, ha ma reggelre a rendet helyre nem állítják. Ennek megismeréséhez a helyi olasz lapok mellett az RT megtekintése javaslandó. A leküzdendő terrorhírforrás.

mho


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »