Lovagkeresztek – Gondolatok Bayer Zsolt kitüntetéséről

A kitüntetéscirkusznak üzenete van. Jobbra is, balra is. Értéke viszont csak a vele járó pénz… Üzenete van, mert ha összehasonlítjuk a mát, a huszonöt évvel ez előtti korral, azt láthatjuk, hogy amiért akkor bírósági perek sokasága zajlott a nemzeti újságírás megteremtői, újrateremtői ellen, azért ma kitüntetés jár. És ez jó. Mert akkor bajban voltunk… nem tudtuk mit és hogyan lehet leírni… a hatalmas szabadságban, amikor minden sorért, futott feljelenteni Horváth Balázshoz az ügyeletes Mazsihiszes följelentő… veszélyes volt akkor a nemzetről, a kereszténységről és a hazáról, Erdélyről és a Felvidékről írni, veszélyes, mint most. Veszélyes, mint mindig. Mikes bíró ma minden bizonnyal a jelenleg regnáló kormány ülepét nyalogatja, s várja a parancsot: – holnap jobbra vagy balra kell-e tolódnia a „független” bíróságnak… Mert ez a bíró akkor is bíró volt, s akkor is mondhatta volna, hogy nem büntet. Ő azonban nem mondta, illetve csak akkor mondta, amikor ez lett a parancs. S akkor lett ez a parancs, amikor az egyik vádlott feljelentette Landeszmannt, a rabbit magyarellenességért…

Mert ha nem mondtam volna… 25 éve az a per évekig tartott, s románellenesség volt az egyik fő vádpont, az 1990. évi véres marosvásárhelyi pogrom megírása miatt… Az antalli talpnyalás ékes és undorító bizonyítékaként. Hiszen a feljelentő a Mazsihisz volt.

Bujdosó P. Gyulára gondolok, aki a rendszerváltás hajnalán is alkotott, írt, és Domokos Pál Péter kortársaként, szellemi harcostársként védte a székelységet, a magyarságot. Egykor a román bíróság elől menekült Magyarországra, 1989-90-ben pedig a magyar bíróság a Mazsihisz feljelentése alapján őt is perbe fogta a magyar nemzet védelme miatt, Zoltai és liberális zsidó társai feljelentése alapján. És Bujdosó P. Gyula meghurcolásáért senki nem kért bocsánatot tőle holtában – sem. És kitüntetést? No, azt senkitől nem kapott, noha nevét lassan a feledés homálya tejesen eltakarja… Brassóban is, Sepsiszentgyörgyön is, és Budapesten is. Pedig a Brassói Lapok, később a Székely Nép felelős- , majd főszerkesztője volt…

Érdekesen skizofrén világ ez. Ma, Zoltai Gusztáv – az egykori feljelentő – a tanácsadó ott, ahonnan Bayer Zsolt a kitüntetését kapta. Minden ugyanaz, de mégsem ugyanaz minden…

Mit mond még el ez a kitüntetés?

Sokat. Többek között azt is, hogy a zsidó hitközség és a liberálisok habzó szájjal adják vissza a plecsnit. A „lovagkeresztet”, amelyet indokolatlanul kaptak meg, hiszen mint nemzeti értelmiség (még kimondani is irritáló), egyetlen tollvonást sem tettek a magyarságért, a nemzet érdekeiért, és ami a legfontosabb: egy olyan hazaáruló gazember bandától vették át, akivel az úriember nem paktál, nem fog kezet, és nem fogad el kitüntetést. A magyar úriember. Kovács Kati az etalon e tekintetben, mert ő Gyurcsány hazaáruló és rablókormányától nem vett át kitüntetést…

Ma hőzöng, és a polkorrektség hazug függönye mögül ordibál a liberális és zsidó „értelmiség”, amelynek nem volt szava 2006-ban, amikor Gyurcsány lövette a békés emlékezőket, viszont mindenkit gyűlölködőnek, nacionalistának, anti-ennek-annak nevez, ha az illető nem ért vele egyet., ha a történelemhamisítás ellenében az igazat kívánná elmondani írásaiban, előadásaiban, könyveiben, filmjeiben. Mert még ma is mindenki bűnös, ezeknek a szemében, ha a nemzet igazi értékeit és érdekeit szolgálja, s felháborodottságában – amely sajnos ellenzékünk miatt egyre sürűbb és egyre indokoltabb is – nevén nevezi a tetűt, a férget vagy a hazaárulót. Neki – és egyébként senkinek – ezt nem szabad… Ellentétben azokkal a szarháziakkal, akik visszaadták a kitüntetést… mert nekik szabad Bayert pofátlanul antiszemitázni, neohorthystázni, uszítónak nevezni, s olyan jelzőkkel sározni, amelyekért ők a bíróságokra rohangálnak itthon és Brüsszelben egyaránt. Mert ők olyan liberálisok, akiknek szent a vélemény – ha az azonos az övékkel.

Bayer más… Ő nem kérte ezt a listát, akikkel egy lapon nem óhajtana szerepelni. Tiszteletben tartva a kitüntető véleményét elfogadta a lovagkeresztet. Nem köpködött, nem nevezte ezeket magyarellenes zsidóknak, hazaáruló liberálisoknak, gyűlöletkeltő senkiháziaknak… Csak elfogadta, átvette és továbbállt. Pedig e lista átnézése után bizonyára ő utasította volna vissza ezt a keresztet… De így jobb! Mert most azok adták vissza, akiknek amúgy sem járt volna. Viszont, nem kapta meg – postumus – Bujdosó P. Gyula… aki pedig hatvan éves nemzetmentő munkájáért igazán megérdemelné az állami elismerést… Egyik cikkének gondolataival fejezem be elmélkedésemet a lovagkeresztről:

“(…) Mi, itt élő magyarok, e hazának Árpád óta jogos tulajdonosai, nem engedhetjük meg azt, hogy ebben az országban nem magyar felfogású és a magyar érdekeket szolgálni nem akaró, azok ellen tevékenykedő állampolgáraink bármilyen poszton, döntő jelentőségű hivatalt töltsenek be. (…)” Néhai Bujdosó P. Gyula szavai nem vesztették el jelentőségüket. A mostani lovagkeresztes kitüntetéscirkusz, pont ezt bizonyítja…

Stoffán György

The post Lovagkeresztek – Gondolatok Bayer Zsolt kitüntetéséről appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »