Londonban forognak a magyar jüankötvények

Londonban forognak a magyar jüankötvények

A londoni tőzsdére is bevezette Magyarország az áprilisban vásárolt kínaijüan-kötvényeket. Így egy másodpiaci kereskedés is elindult az állampapírokkal, bár a tényeken ez sem változtat: a hazai államadósság szempontjából háromszor olcsóbb lett volna euróban kibocsátani devizapapírt.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyitotta meg csütörtökön a Londoni Értéktőzsde (LSE) kereskedését. Az apropót az adta, hogy nemrég vezették be az áprilisban kibocsátott 42,5 milliárd forint értékű jüankötvényt. Magyarország a kelet- és közép-európai országok közül elsőként bocsátott ki kínai devizában állampapírt. A tárcavezető szerint a kibocsátás jelképes jelentőségű, mivel nem nagy összegről van szó, mégis azt a fontos üzenetet közvetíti, hogy Kínával számolni kell hosszú távon is. – Egyre több ország és nemzetközi intézmény tartalékalapjában jelenik meg a jüan, és Magyarország is ezért mérte be ezt a piacot – mondta a miniszter. A jüankötvényeket Európából és az angolszász régióból jegyezték le. Arra a kérdésre, a kormány számít-e rá, hogy a hitelminősítők az idén visszaemelik a magyar államadós-besorolásokat a befektetési ajánlású kategóriába, Varga Mihály kijelentette: Magyarország igazi hitelminősítője a piac, a nagy kereskedőházak részéről sorra érkeznek a megkeresések további kibocsátások érdekében. – Ebben a környezetben már másodlagos jelentőségű a hitelminősítők értékelése, de szurkolok nekik, hogy tudják követni a piac véleményét – fogalmazott a tárcavezető.

Nikhil Rathi, az LSE-csoport vezérigazgatója szerint a jüankötvények túlnyomó többségével Kínán kívüli, kanadai, európai, ausztrál és közel-keleti kibocsátók jelennek meg a piacon, ami azt jelzi, hogy a kínai deviza egyre inkább az adósságkibocsátók által előnyben részesített devizává válik. – Ez komoly átrendeződés a két-három évvel ezelőtti helyzethez képest is, és a jüan kezd önálló befektetésieszköz-kategóriává válni – tette hozzá.

Varga Mihály szereplése a londoni tőzsdén a jüankötvény népszerűsítéseként is értelmezhető, amire nagy szüksége is van a magyar kormánynak. Hazánk ugyanis háromszor drágábban bocsátott ki devizakötvényt kínai jüanban, mintha euróalapú magyar államkötvényt dobott volna piacra. Áprilisban Magyarország egymilliárd jüan, mintegy 42,5 milliárd forint értékben hároméves lejáratú jüankötvényt bocsátott ki, amelynek kamata 6,25 százalék. (Az összeg, bár nagynak tűnhet, a mintegy 25 ezer milliárd forintos államadósság egészéhez képest szimbolikus nagyságrendű, mivel annak alig 0,0017 százalékát teszi ki.) Ennek ellenére nehezen magyarázható, hogy a kormány miért bocsát ki a piaci árnál drágábban, kínai devizában állampapírt. A magyar adósságkezelés szabályai szerint minden külföldi devizában értékesített állampapírt a kibocsátás után euróra kell átváltani. Ez alapján a tényleges kamat 2-2,5 százalék között lehet. A piacon azonban sokkal olcsóbb lett volna euróban kibocsátani a kötvényt, ugyanis a hasonló, hároméves futamidejű euróalapú magyar államkötvények másodpiaci hozama 0,7-0,8 százalék között mozog, vagyis háromszor drágább a magyar adófizetőknek a kínai kötvények után fizetett kamat. Lapunk ezzel kapcsolatos korábbi kérdésére Varga Mihály azt felelte, hogy érdekazonosság van a kínai és a magyar fél között. Hazánk számára azért előnyös, mert diverzifikálja az adósságot, vagyis többféle devizából áll össze az adósságportfólió, ami biztonságosabbá teszi az adósság szerkezetét. A kínai félnek pedig újabb mérföldkő a jüan nemzetközi devizává válásának rögös útján.

Az áprilisi kibocsátáson két és félszeres túljegyzés volt, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) és a Bank of China készítette elő. Hazánknak 3 milliárd jüanos kerete van, ebből egymillárdot használt fel. Varga Mihály szerint a további 2 milliárd jüant nem akarja Magyarország teljes mértékben kihasználni. A jüankibocsátás tervezett volt, az ÁKK és a Bank of China még januárban sikeres befektetői találkozót tartott Szingapúrban és Hongkongban, amelyen fel tudták mérni a piacot. Ennek előzménye pedig az volt, hogy a magyar miniszterelnök és a Bank of China elnöke tavaly novemberben szándéknyilatkozatot írt alá kínai devizában denominált magyar államkötvény kibocsátásáról.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 13.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »