Lipszky János megküzdött a törökkel, részt vett a Napóleon elleni hadjáratban – és elkészítette a Magyar Királyság első térképét

Lipszky János megküzdött a törökkel, részt vett a Napóleon elleni hadjáratban – és elkészítette a Magyar Királyság első térképét

A Magyar Királyság első térképe, a híres Lipszky-térkép a kor legmodernebb csillagászati mérésein alapult és pontosan bemutatja a kétszáz évvel ezelőtti magyar életteret.

A 250 évvel ezelőtt született Lipszky János megküzdött a törökkel, részt vett a Napóleon elleni hadjáratban, az utókor azonban mégsem a kardforgatást, hanem kiemelkedő térképészeti munkáját tekinti igazán értéknek. Az Országos Széchényi Könyvtárban kiállítást is rendeztek tiszteletére. Lipszky-térkép néven emlegetett alkotása ma is ámulatba ejti a kutatókat.

Reisz T. Csaba a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa az M1 – Minden tudás című műsorában kifejtette, tökéletes közigazgatási, akár turisztikai térképnek is minősíthető a munka. A térkép alapján el lehetett jutni a megfelelő településre. Ez annyira igaz, hogy az 1848-49-es szabadságharc idején, bár a térkép már több mint 40 éves volt, mégis használták a tájékozódáshoz – tette hozzá.


A Lipszky-térkép – forrás: Cholnoky Jenő kolozsvári hagyatéka (rákattintva nagyítható)

A Lipszky-térkép az 1700-as évek Magyarországán komoly vállalkozás volt, hiszen a térkép addig titkos, katonai dokumentum volt. Ez volt az első, amelyhez civilek is hozzájuthattak. A szakember szavai szerint a vállalkozás eleve úgy indult, hogy elkészítik a térképet, rézbe metszik, előfizetőket gyűjtenek, kiadják, és aki előfizet, az megkapja.

A térkép nemcsak az útvonalat mutatta két település között, hanem egy-egy település etnikai összetételét is.

A Földabrosz néven indított térképtörténeti blog is foglalkozik a Lipszky-hagyatékkal és sok minden mással is. Például Magyarország első fennmaradt, nyomtatott térképe is megtalálható rajta digitalizálva és kiszínezve. Az új felületen az aktuális kutatásokról is beszámolnak.

Pászti László az OSZK Térképtárának osztályvezetője kifejtette, szeretnének olyan kutatóbázist létrehozni, amely összefogja ezt a Magyarországon viszonylag kicsi kutatóközösséget, illetve azt tapasztalják, hogy a nagyközönségben is van egyfajta érdeklődés a régi térképek iránt. Ezért olyan felület lenne, amely mindkét csoport érdeklődését, illetve a tudományos munkát is kielégítheti – magyarázta a műsorban.

A blogon keresgélni vagy a valódi térképen kutakodni teljesen más érzés. Lipszky példányán olyan érdekességeket is találhatunk, mint például Szekszárd x-szel írva.

Lipszky János vezetésével csaknem százötvenen dolgoztak a térképen. A legjelentősebb munkát Bogdanich Imre Dániel csillagász végezte. Ő az országjárás közben tüdőgyulladást kapott, és meghalt, mielőtt elkészült volna a nagy mű.

Reisz T. Csaba elmondta, növelték a csillagászatilag pontos helyek számát, ezt a munkát elsősorban az ország határai mentén kellett elvégezni, mert a határ pontos megállapításával tudták megállapítani a keretet. Utána pedig minél több térképet kellett összegyűjteni, és ezekből a kisebb területet ábrázolókból egyszerű számítgatással lehetett elkészíteni ezt az egész országra kiterjedőt – magyarázta.


A Tabula Hungariae, vagy más néven Lázár-térkép (rákattintva nagyítható)

A már említett, az Országos Széchényi Könyvtár által őrzött, első fennmaradt nyomtatott térkép, a Tabula Hungariae, vagy más néven Lázár-térkép is az egész országot ábrázolja. Pászti László szavai szerint látható rajta a Balaton, a Fertő-tó, Eger és a jobb felső részen Erdély is. A térkép látszólag északi tájolású, de a szakember szavai szerint 45 fokkal elfordulva érdemes nézni.

Az értékes ritkaságot az UNESCO 2007-ben vette fel a világ dokumentumokban őrzött örökségeinek listájára. A történelmi eseményeket ábrák és feliratok jelzik. Ezen a térképen Tihany még szigetként szerepel, hiszen a Balaton vízszintje méterekkel magasabb volt, mint ma.

A régi térképek sok mindent elárulnak a múltról, a Lipszky féle dokumentumon például 24 ezer települést ábrázoltak, az is érdekes, hogy a korai nyelvújítás idején Franciaországot, francia közönséges társaságként jelölték.

(Híradó – Minden tudás nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »