Lezárult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat határon átnyúló felzárkóztató programja

Lezárult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat határon átnyúló felzárkóztató programja

Lezárult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2018-ban indított, négy erdélyi és négy magyarországi települést érintő, felzárkózást segítő programja, amelyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat az Emberi Erőforrás Támogatáskezelővel mint konzorciumi partnerségben indított. A hároméves projekt eredményeiről konferencián számoltak be a szakemberek június 8-án Gárdonyban.

„A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózásának elősegítése és az ezzel kapcsolatos magyarországi szakmai tudás gyarapítása a Kárpát-medence szomszédos országaival együttműködésben végrehajtott módszertani fejlesztések és tapasztalatcsere által” című projekt zárókonferenciáját Győri-Dani Lajos ügyvezető alelnök nyitotta meg a projekt hátterének áttekintésével. A Máltai Szeretetszolgálat ügyvezetője kiemelte, a programban a Romániai Máltai Szeretetszolgálattal dolgoztak együtt. Mint mondta, a nyomorban élő emberek ügye nem nemzetiségtől függ, hanem egyetemes emberi értékeket hordoz magában. A máltai szervezetek keresztény küldetésükből fakadóan teszik a dolgukat, amely nem más, mint a rászoruló emberek bizalomra és jelenlétre alapozott támogatása.

„A projekt 2018-ban indult, de már 2015-ben megszületett az ötlet és az elhatározás, hogy azokat a társadalmi problémákat, feladatokat – amelyek mindannyiunkat a magunk országában érintenek –  próbáljuk meg egy tágabb térben, a Kárpát-medencében értelmezni, és megnézni, hogy az itthon már bevált módszerek (pl. a Jelenlét program) működnek-e a határon túl.” A kutatási eredményeket felhasználva Győri-Dani Lajos szerint a sok helyen ugyanúgy jelentkező problémák mélységeit és megoldási lehetőségeit erőteljesebben és egyetemesen lehet vizsgálni.

A társadalmi felzárkóztató program legfontosabb célja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű emberek  életkörülményeinek javítása, az esélyteremtés és a szakmai tapasztalatok megosztása volt. Fontos szempont volt a határon túli együttműködő partnerek felzárkózáshoz kapcsolódó szaktudás bővítése is képzések, csereprogramok, tanulmányutak, konferenciák szervezése révén, illetve egy román szociális törvénynek is megfelelő, hosszú távon fenntartható rendszer kialakítása.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Magyar Örökség díjjal elismert Jelenlét programjának módszereit alkalmazó projekthez az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által koordinált kutatás társult, melyben a határon túli hátrányos helyzetű emberek társadalompolitikai és munkaerőpiaci helyzetét vizsgálták.

A zárókonferencián részt vett Rétvári Bence parlamenti államtitkár is, aki az ötlet megfogalmazásától kezdve támogatta a határon átnyúló segítő program megvalósulását. A program szakpolitikai környezetéről tartott előadásában kiemelte: „Óriási missziót teljesítenek a telepeken dolgozó szakemberek, akik emberséggel, egy simogatással vagy kéznyújtással elérik azt, hogy az ott élő emberek elhiggyék, ők is számítanak, ők is értékesek. (…) Ott éltek a szakemberek a nyomornegyedekben és a cigánytelepeken, kiépítették a bizalmat a rászorulókkal, így tudtak személyre szabott segítséget nyújtani.”

Hírdetés

A projekt során testvértelep-rendszert alakítottak ki, melyben területi és szociális helyzetét tekintve hasonló négy erdélyi helyszínt négy hazaival kapcsoltak össze, ahol évek óta eredményesen működik a Jelenlét program: Szatmárnémeti egy jellegzetes tömbházát a veszprémi „pokoli toronyként” ismert toronyházzal, Kisiratost a hevesi Tarnaboddal, Sepsiszentgyörgy Örkő városrészét Tatabánya Mésztelep nevű szegregátumával, Bihardiószeg peremkerületét pedig a Miskolc külterületén található Lyukó-völggyel állították párba. A nyolc helyszínen összesen több mint 17 ezer hátrányos helyzetű ember él. A magyarországi településeken a már működő programokat egészítették ki többek között nőknek és fiatalok szóló prevenciós foglalkozásokkal „Nő mint esély” címmel, továbbá munkaerőpiaci elhelyezkedést segítő információs szolgáltatással, mentorálással. Emellett a projektben dolgozó szociális munkások számára képzéseket és elsősegély-tanfolyamot szerveztek és elsősegély-állomásokat alakítottak ki. A nagyvárosi zárványokban és a nehezen megközelíthető falvakban kiemelt cél volt az elsősegély-alapismeretek átadása a helyi szakembereknek, hogy a gyakran távolabbi helyről induló mentő érkezéséig megkezdhessék az ellátást.

A Jelenlét program hazai tapasztalatait felhasználva az erdélyi helyszíneken Jelenlét Pontokat alakítottak ki, ahol szociális ügyintézésre, mosásra és fürdésre is van lehetőség, továbbá szintén a magyar mintára elsősegélypontok jöttek létre, ahol egészségügyi és lelki támogatást kérhetnek a családok.  Emellett tanoda jellegű délutáni foglalkozások, ifjúsági és gyermekprogramok indultak, „mozgó játszótér” járta a településeket.

A projekt a megvalósítás három évében jó gyakorlatok megosztásával, együttműködések megerősítésével, és a konkrét társadalmi-gazdasági problémák megoldására irányuló fejlesztésekkel járult hozzá a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolásához a Kárpát-medencében. Ez alatt az idő alatt közel 2 ezer, a felzárkózást segítő foglalkozást valósítottak meg a magyar és a román munkatársak, valamint 64 tematikus rendezvényt szerveztek a telepeken élő gyermekek és családok, illetve a projekt szakmai megvalósítói részére.

A részvételi akciókutatás eredményeképpen megalkották az érintett területek szociális és problématérképét, melyről leolvashatók mind az ott élő családok problémái és életkörülményei, mind a velük foglalkozó szakemberek és döntéshozók tapasztalatai és viszonyrendszereik. A hároméves projekt hozzájárul a hosszú távú felzárkózást segítő programok alapfeltételeinek megteremtéséhez.

A projekt 911,18 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósult meg.

Forrás és fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »