Levakarhatatlanul

(…)  Ha érvényes lesz a népszavazás, ha nem, milliók fognak nemet mondani, éspedig nem egy buta, bornírt és értelmetlen kérdésre, hanem Európára. A többnyelvű és többtörvényű, többszokású és többhitű országokra, a nemzeti egységet kiteljesítő kétezer éves európai összetartozásra.

Ez a „nem” a Fidesz bűne, de a mi levakarhatatlan örökségünk lesz október harmadikától kezdve minden áldott nap, amíg még élünk. Lehet persze úgy cselekedni, ahogy a facebookozó, aki kiírta az üzenőfalára, hogy „ha 4 millió nem lesz a népszavazáson, elhagyom az országot”. Csak hát nagy igazság a kérdés, amit valaki más alábiggyesztett: „és ha 3,5 millió lesz, itthon maradsz?”

A Fidesz csaknem húsz éve kezdte el ásni azt az árkot, amely immár feneketlen szakadékként tátong az ország kellős közepén. Egy a tábor, egy a zászló, valamint a haza nem lehet ellenzékben, és még sorolhatnánk a falvédőre kívánkozó, veretes orbáni lózungokat. Megannyi tornaöltözői hőzöngés, kár is lenne rájuk szót pazarolni, csak éppen ezek tették tönkre Magyarországot.

(…)  Október 3-án, bármi lesz is a szavazás eredménye, egy olyan ország lesz a hazánk, ahol semmiféle értéket nem jelent majd a szolidaritás. Nem lehet hónapokon át vadítani emberek millióit egy célcsoport (jelen esetben: a menekültek) ellen úgy, hogy az uszulás megmaradjon egy ilyen szűk csapáson. Aki fel van hergelve, az nemcsak egyféle nyomorral szemben lesz immúnis: az bizony feljogosítva érzi majd magát arra is, hogy ugyanígy utálja a többi rászorulót. (…)

N. Kósa Judit: A “nem” Európára a mi levakarhatatlan örökségünk lesz minden áldott nap a kvótanépszavazás után

(…)  Rövid távon nem kétséges a siker. Mármint a népszavazásé. Függetlenül attól, hányan élnek állampolgári jogukkal. Így függetlenül attól is, hogy érvényes lesz-e a voksolás. A győzelmi jelentések nyilván már előre megszülettek. A polgárok többsége egyetért a hatalommal. És ezért fel is hatalmazta a további lépésekre. Szólhatnak a fanfárok.

A kérdés azonban az, hogy hosszú távon is megéri-e ez az egész a kedves vezetőnek és csapatának. Hogy érdemes volt-e tovább emelni a tétet. Hogy érdemes volt-e még jobban mélyíteni a szakadékot a régóta kettészakított ország két fele között. Holnap, holnapután és azután még nem tudjuk meg, mennyire és kinek árt az, hogy egy olyan országban élünk, ahol uralkodóvá vált a gyanakvás, a gyűlölet és a félelem. Még kérdéses, mennyire mérgezi meg a hétköznapokat, hogy ebben az országban olyanok uralkodnak, akik rendszeresen – a rendszerükből adódóan – folyamatosan becsapják, átverik a népet.

A hamis propaganda elárasztotta az egész országot. Olyan kampány végére értünk, amely lényegében mindent elsöpört. Az alattvalók agyának megdolgozása akkora méreteket öltött, hogy abból valami jó, valami hasznos is származhatna. Pedig az egész csak arra kellett, hogy megerősítsék Orbán Viktort és csapatát. Hogy ezzel megalapozhassák győzelmüket a következő parlamenti választáson. Bebetonozhassák magukat és rendszerüket.

Valódi demokráciában valóban meg kell kérdezni a népet. Valódi demokráciában hagyják is, hogy a választópolgárok kialakíthassák véleményüket. Magyarországon 2016-ban a hatalom megcsúfolta a népszavazás szép eszméjét. Ehhez pedig mindenféle skrupulus nélkül felhasználtak minden eszközt. (…) 

Sebes György: Fanfárok


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »