Levágott lábú ló és farkas – A Hazatérés előtt több száz évig lakták a falut eleink

Középkori, államalapítás kori falura bukkantak a régészek Balatonszemes határában, a Rádpuszta felé vezető út közelében – tájékoztatta a Somogyi Hírlapot Langó Péter ásatásvezető régész. A lelőhelyen számos, a Krisztus előtti 5.-1. század idejére keltezhető vaskori objektum mellett több Árpád-kori lakóházat is találtunk – fogalmazott.

Magyar Menedék - Háttérhatalom

A most megtalált 11. századi településmaradványok felbukkanásának előzménye: 1988-ban a területen egy honfoglalás kori sír bukkant fel. Az egykori szőlődombon végzett mélyszántáskor egy olyan vitéz eke által megbolygatott sírja került elő, aki részt vehetett a magyarok Itáliába vezetett kalandozó hadjárataiban is. A gazdag, nemesfém leletekkel eltemetett sír feltárását a kaposvári múzeum régésze Költő László vezette. E korábban megtalált sír környezetének kutatását végezték el most a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének munkatársai Langó Péter vezetésével, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem régészeinek és hallgatóinak, valamint Konyári Dániel borász részvételével, a balatonszemesi önkormányzat támogatásával.

Újabb 10. századi sír nem került elő, ám egy valamivel későbbi, középkori falu maradványai bukkantak elő. Langó Péter szerint olyan 11. századi település emlékeit sikerült feltárni a régészeknek, melyek nem csak a település tágabb környezetének egykori történetével kapcsolatban nyújtanak új adatokat, hanem a kora Árpád-kori időszak mindennapjaiba is betekintést adnak. – A lelőhelyen számos, a Krisztus előtti 5.-1. század idejére keltezhető vaskori objektum mellett több Árpád-kori lakóházat is találtunk. A mai szemmel nézve kisméretű házakat jól keltezik az objektumokban talált kerámiatöredékek – így az ásatásvezető régész.

Szokatlan, eddig máshol nem tapasztalt jelenséget is sikerült megfigyelniük a kutatóknak. Az egyik házban egy lótetem, valamint a ló alatt egy kisebb emlős (farkas vagy kutya) váza került elő. A házban ezen kívül további madár- és emlősállatcsontok utaltak arra, hogy más állatok maradványai is a házba kerültek. A kutatók megfigyelései alapján az is kiderült, hogy az állatokat nem utólag ásták el a ház helyén, hanem a még álló házban helyezték el azokat. Az elhelyezés önmagában is érdekes volt, a farkasnak három lábát levágták (azok nem kerültek elő a házból), míg a meghagyott negyediket nyújtva helyezték el a test mellett. Az állat fejét a háta irányába visszafordították. A lovat közvetlenül a farkasra helyezték rá. A ló teljes testét becipelték a házba, annak mind a négy lábát levágták és hármat (a negyedik nem került elő) az állat testétől távolabb egymás mellé helyezték. A lovat a farkas fölé fektették, hasonló helyzetbe, mint a farkast (fejét a hát irányába visszafordították). Azt a szakemberek egyelőre nem tudják, mi állhatott ezen egyedi jelenség hátterében.

– Az azonban már most elmondható, hogy a Balatonszemesen talált leletek híre messzire viszi a tudománytámogató közösség jó hírét, és az itt talált leletekre biztosan sokat fognak még hivatkozni a kutatók a magyar és nemzetközi tudományos fórumokon – összegzett Langó Péter.

A pálos kolostor feltárása is folytatásra vár

Tavaly egy régészcsapat a hajdani pálos kolostor feltárásba kezdett a balatonszemesi erdőben. Több éves munka a feltárása, tájékoztatott Papp Attila, a Civil Régészeti Alap vezetője. A Mindszent-kolostor annak idején Telekihez tartozott, a pálosok önálló birtokokkal, halastavakkal rendelkeztek, gazdálkodást folytattak. Az 1370-es évek környékén élték fénykorukat. Egy nagy templomhoz csatlakozott a vélelmezhetően kétszintes kolostor, nagy gazdasági épületekkel körülvéve, a föld alatt temetkezési hellyel, altemplommal. A teleki székhelyű Ordoszi Napsugár Alapítvány kezdeményezésére kegyhelyet létesítettek Balatonszemes ezen külterületén.

sonline.hu


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »