Letelepedési kötvény félpénzért

Letelepedési kötvény félpénzért

A pénzes külföldi bevándorlókkal indokolta a kormány a magyar letelepedési kötvény-program megalkotását. Ezzel ellentmond, hogy futószalagon, hitelre is értékesítik a Fidesz által favorizált offshore cégek a letelepedési kötvényeket. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint mindegy, honnan származik a pénz.

Szinte az összes kínai ügynökségnél féláron is részt lehet venni a magyar letelepedési programban. Az Országgyűlés Rogán Antal (Fidesz) vezette gazdasági bizottsága még 2013-ban adott engedélyt a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) nevű közvetítőcégnek arra, hogy kínai állampolgároknak értékesítse a hazai letelepedési programot. Ez a cég további 63 ügynökségnek adott megbízást, hogy minél több ügyfelet hozzanak neki. A HSSDF honlapján találtunk rá az ügynökségekre. (A cég angol nyelvű honlapja a kedvezményes ajánlatokat nem tartalmazza, csak a kínai verzióban lehet róluk olvasni. Bárki ellenőrizheti, ha Google Chrome keresőben felkeresi a partnerek honlapjait, a fordítás gombra klikkelve magyarul is megjelennek az információk).

 Találomra kiválasztott cégek ajánlatai az eredeti nyelvről a Google alkalmazásával lefordítva immigration-hungary.com  

Egyesével néztük át a kínai honlapokat, és arra jutottunk, hogy szinte az összes ügynökségnél elérhető a magyar program féláron. A jogszabályok szerint 300 ezer eurós, vagyis 93 millió forintos, erre a célra kibocsátott ötéves futamidejű magyar állampapírt kell lejegyezni a külföldi bevándorló nevében. A kínai cégek azonban igen segítőkésznek mutatkoznak, hiszen ha az ügyfélnek csak 150 ezer eurója van, akkor is részt vehet a programban. Ebben az esetben is ki kell fizetni az 50 ezer eurós szolgáltatási díjat, viszont a közvetítő cég, a HSSDF

hitelt vesz fel a fennmaradó 150 ezer euró biztosítására,

így jön össze a kötvény 300 ezer eurós vételára.

A bankhitelt információink szerint a China Construction Bank nevű pénzintézet nyújtja, de elképzelhető, hogy a közel százmilliárd forintos bevételre szert tevő Kajmán-szigeteki cég finanszírozza saját forrásból. Ha ugyanis féláron juthat letelepedési engedélyhez a kínai polgár, abból leginkább az offshore cég profitál. A hitelkonstrukcióban ugyanis nem jár vissza a befizetett összeg, vagyis a közvetítő vállalkozás

megtartja a futamidő végén a 150 ezer eurót, ami több mint negyvenmillió forint.

A bank kapja a kamatot, ami 29 ezer eurót, vagyis 9 millió forintot tesz ki. De nemcsak a kínaiak ilyen szerencsések, más állampolgárok is megvehetik félpénzért a letelepedési engedélyt.

Ez is bizonyíték arra, hogy túl magas a kötvények után fizetett 2 százalékos garantált kamat. Hiába tudna Magyarország színtiszta piaci körülmények között 0,5 százalékos kamatra kötvényt kibocsátani, a kormány inkább

négyszer több adófizetői forintot juttat az általa kiválasztott offshore cégeknek.

Miközben a magyar állam 35 milliárd forintnyi közpénzről mondott le, a vállalatok több mint 110 milliárd forintos bevételre tettek szert. Közel négyezer külföldi jutott a programon keresztül letelepedési engedélyhez, családtagokkal számolva 16 ezer bevándorló előtt nyitotta meg a kormány Magyarország kapuit.

A letelepedési programot átjárja a politikai korrupció gyanúja. Az engedélyek kiadásáért a parlament gazdasági bizottsága felel, ahol többségben vannak a fideszes képviselők. A testület nem ellenőrzi a cégeket, ha akarná sem tudná, erre ugyanis nincsenek eszközei. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tagadta, hogy féláron is meg lehet venni a kötvényt. De nem is foglalkoznak ezzel, azt közölték, hogy a „vásárló ezt miből finanszírozza, hitelből vagy megtakarításból, az az ő dolga”. A letelepedési kötvényprogramot ugyanakkor pénzes külföldieknek találta ki a kormány, vagyis ha szegényebb bevándorló is megveheti, akkor a törvény eredeti célkitűzése nem teljesül.

Egyébként szigorú szabályok vannak érvényben, a pénzmosás és terrorizmus elleni jogszabály például azt is előírja, hogy a hatóságoknak meg kell győződni arról, hogy nem kerül „piszkos” pénz a rendszerbe. Csakhogy a magyar hatóságok ezt nem tudják garantálni a letelepedési kötvényprogramban, hiszen a külföldiek offshore cégekkel szerződnek és nem közvetlenül ők veszik meg a letelepedési kötvényt, hanem a közvetítő vállalkozás jegyzi le azt. A gazdasági bizottság egyébként sem ellenőrizte az elmúlt három évben a közvetítő cégeket.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 13.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »