Letelepedés-biznisz: szabotálta a Fidesz az ellenőrzést

Letelepedés-biznisz: szabotálta a Fidesz az ellenőrzést

Úgy tűnik, egyre védhetetlenebb a közvélemény előtt a letelepedési üzlet, emiatt a kormánypárti képviselők meg sem jelentek az ellenőrző bizottság ülésén.

A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt határozatképtelen lett a letelepedési kötvényeket vizsgálni hivatott ellenőrző albizottság mai ülése. A testület összehívását az ellenzéki országgyűlési képviselők kezdeményezték, miután a sajtóban sorra jelentek meg a kötvényüzlettel kapcsolatban korrupció gyanújára utaló információk.

Volner János, az albizottság jobbikos elnöke elmondta: azért hívták össze az ülést, hogy ellenőrizzék az Országgyűlés nevében, hogy a meghozott törvényeket hogyan hajtják végre. – Meghívtuk Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, Habony Árpádot, a kormányfő informális tanácsadóját és Shabtai Michaeli grúz-izraeli üzletembert, azonban egyikük sem jelent meg – mondta Volner János. Az ellenzéki képviselő szerint az bizottsági ülés határozatképtelensége miatt nem tudta meg a közvélemény, hogy miért jó üzlet az államnak a letelepedési kötvény, miért tűnnek fel offshore-hátterű cégek, és hogyan fér össze a Fidesz offshore-lovagok elleni küzdelmével, hogy egyre több hasonló cég tűnik fel a kormány közelében. Volner lapunk kérdésére elmondta: írásban keresik meg Rogánt és a kormányt a kérdéseikkel, illetve a közvetítő vállalkozásokat.

Óriási üzlet

Jelenleg hat vállalkozás értékesíthet letelepedési állampapírt, amelyek egy kivételével olyan offshore helyszíneknek tartott országokban vannak bejegyezve, mint a Kajmán-szigetek, Málta, Ciprus és Liechtenstein. A letelepedési kötvényprogram lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, akik legalább 300 ezer euró (jelenlegi árfolyamon 93 millió forint) névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak, amelynek birtokában szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben. Az állam ugyanakkor diszkontáron bocsátja ki a kötvényeket, azaz hiába ad 300 ezer eurót a külföldi a közvetítőcégnek, utóbbi csak mintegy 271 ezer eurót utal át az államnak, ami öt év után fog 300 ezret érni. A közvetítőcég a kamaton közel 29 ezer eurót nyer, amit lényegében lejáratkor a magyar adófizetők állnak, miközben 45–60 ezer eurós szolgáltatási díjat is kérnek a közvetítők a külföldiektől. Csupán egyetlen állampapír értékesítésekor 23–27 millió forint bevételre tesznek szert a cégek, ami óriási összegnek számít. A letelepedési program indulása óta idén februárig 3538 kötvényt adtak el, lapunk számítása szerint 81–97 milliárd forintot kerestek csak a közvetítőcégek ezen az ügyleten. A dolog további furcsasága, hogy két és félszer több kamatot fizetnek a magyar adózok, mintha a kormány piaci körülmények között értékesítené az állampapírt. A letelepedési kötvényt közvetítő cégek fix 2 százalékos hozamot kapnak, míg a másodpiacon az ötéves euró alapú magyar kötvényt 0,8 százalékos kamatot fizet csupán.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »