Lemészárolt civileket falaztak szlovén bányákba a titóista partizánok

Lemészárolt civileket falaztak szlovén bányákba a titóista partizánok

A szlovén kormány a maribori emléktemetőbe helyezi át a titóista partizánok által több mint hetven éve lemészárolt civilek maradványait a Huda Jama-i tömegsírból – közölte Dragica Bac munkaügyi és szociális miniszter csütörtökön a szlovén közszolgálati televízióban. Történészek és szemtanúk elmondása szerint az áldozatokat – akik között nők és gyerekek is voltak -, teherautókkal hozták a bányába. Ruhájukat még a bejárat előtt le kellet venniük, cipőjüket ott, ahol kivégezték őket. Többségüket lelőtték, aki ellenkezett, azokat csákánnyal verték fejbe. Sokan nem haltak meg azonnal, súlyos sérüléseket szenvedtek, de nem tudtak szabadulni a lezárt bányából, és szörnyű szenvedések között vesztették életüket.

A mumifikált holtestekre még 2009-ben bukkantak a középső országrészben, egy Lasko település közeli bányában. A tárcavezető kiemelte: a szlovén kormány 800 ezer eurót biztosít arra, hogy a közel háromezer áldozatot – akiket a partizánok a második világháború befejezése után néhány hét leforgása alatt végeztek ki – exhumálják és áthelyezzék a maribori emléktemetőbe. “Szlovénia egész területe tele van a meggyilkoltak csontjaival” – hangsúlyozta a miniszter, majd hozzátette, hogy az említett időszakból 600 kisebb-nagyobb tömegsírra bukkantak eddig.

A Huda Jama-i felhagyott bányában 2009-ben bukkantak rá 432 mumifikálódott holtestre. A történészek szerint a szomszédos barlangokban további 2200-2500 áldozat lehet még. A vesztőhely hét évvel ezelőtti felfedezése megrázta a szlovén társadalmat, annak ellenére, hogy az országban sokan tudtak létezéséről, de hallgattak róla – nyilatkozta egy történész, aki hozzátette: az egykori tettesek a barlang bejáratait hét rétegnyi beton-, vas- és agyagfallal hermetikusan elzárták a külvilágtól.

Egyes civil szervezetek úgy vélik: a holtesteket ott kell eltemetni, ahol megtalálták őket. Mindazonáltal áthelyezésüket a maribori temetőbe a kormány mellett a közvélemény is támogatta. A kabinet attól tart, hogy a vesztőhely “antikommunista zarándokhellyé válhat”, amellyel visszaélhet a napi politika. Szlovén történészek kutatásai rámutatnak, hogy a térségben végrehajtott kivégzésekért a Jugoszláv Népvédelmi Hadtest (KNOJ) volt a felelős. Hozzájuk csatlakozott még néhány száz partizán és szimpatizáns, a kivégző osztagot pedig Konrad Pevec bányász vezette, aki később a laskói bányaüzem igazgatója lett, és megszervezte a nyomok eltüntetését, valamint a bányabejáratok lezárását, hogy elfedje a bűncselekményeket.

Történészek és szemtanúk elmondása szerint az áldozatokat – akik között nők és gyerekek is voltak -, teherautókkal hozták a bányába. Ruhájukat még a bejárat előtt le kellet venniük, cipőjüket ott, ahol kivégezték őket. Többségüket lelőtték, aki ellenkezett, azokat csákánnyal verték fejbe. Sokan nem haltak meg azonnal, súlyos sérüléseket szenvedtek, de nem tudtak szabadulni a lezárt bányából, és szörnyű szenvedések között vesztették életüket.

A közszolgálati televízió riportja szerint sok ismert név van az egykori kivégzők és parancsot kiadók között, ugyanakkor a Huda Jama-i mészárlás miatt soha senki ellen nem indítottak eljárást Szlovéniában, még az ország 1991-es függetlenné válás után sem. A partizánok 1945 májusában az ausztriai Bleiburg közelében, a szlovéniai Kocevski Rog mellett és a maribori úton alig néhány nap alatt tízezreket végeztek ki, a második világháború befejezése utáni legnagyobb tömegmészárlást hajtva végre ezzel Európában.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »