Lelkiismeretünk szavára kell figyelni, és Deák Ferenc útmutatását követni: „Az igaz ügyért küzdeni még akkor is kötelesség, midőn már sikerhez nincsen remény” – idézi a nemzet bölcsét Csóti György.
Csóti György.
„A magyarokkal szemben Romániában is súlyos diszkriminációk történnek sorozatosan” – jelentette ki Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatójaként elmondott leköszönő beszédében az intézet tízéves jubileumi ünnepi vacsoráján a Marriott szállóban. Őt kérdezte a Gondola.
– Igazgató úr, a Kárpátalja kivételével most már az Európai Unió luxembourgi bírósága felé irányulnak az ügyek. Az EU szélsőséges közönyt tanúsít a magyar nemzet államhatáron – és nem nemzethatáron – túli részének alapvető emberi jogai iránt. Hol tudunk mégis szövetségeseket találni a lengyeleken, a baszkokon, a dél-tiroli osztrákokon kívül?
– Erre az öntudatlanul is összetett kérdésre több választ kell adjak.
– Az Ön által megfogalmazott cél: a Kárpát-medencében minden magyar ember emelt fővel járhasson szülőföldjén, a Kárpát-medencében senkit ne érhessen bántódás vagy jogsérelem magyarsága miatt. Még 2004-ben többek közt ezért is léptünk be az Európai Unióba, ám hiába szereztük meg a több mint egymillió aláírást két ügyben is, a demokráciáról hablatyoló Európai Parlament lesöpörte az asztalról a teljesen alulról jövő kezdeményezést, a szubszidiaritást tökéletesen megvalósító demokratikus akciót. Naivitásunkat feladva honnan meríthetünk erőt az alapvető emberi jogok érvényesítéséhez?
– Lelkiismeretünk szavára kell figyelni, és Deák Ferenc útmutatását követni: „Az igaz ügyért küzdeni még akkor is kötelesség, midőn már sikerhez nincsen remény.” Esetünkben azonban a remény még fennáll.
Bedő Zoltán székelyföldi újságírónak adja át a magyar alapítású nemzetközi újságíródíjat, az Európa-érmet Csóti György (jobbra) Budapesten 2019-ben – preshaz.eu
– A magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot, amely irodalomtörténetünkben először minden kontinensre eljutott, eddig felvidéki, négy erdélyi – köztük három székelyföldi –, délvidéki: a bánáti mellett muravidéki költő is megkapta. Az ilyen jellegű kulturális folyamatok miképpen adnak erőt a magyar érdekek jogi érvényesítéséhez?
– Lelkierőt adnak, ami nagyon fontos a számos nehézséget, ármánykodást és ellenségeskedést kiváltó ügyekben.
Molnár Pál
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
