Lélegzetelállító hét az Etnán

Lélegzetelállító hét az Etnán

A világ egyik legaktívabb vulkánján, a Szicíliában található Etnán töltött egy hetet nyári egyetem keretében két kolozsvári geokémikus, Kis Boglárka Mercédesz és Ionescu Artúr. Élménybeszámolójuk betekintést nyújt a kutatói tevékenységbe, a terepmunka részleteibe, és nem utolsósorban megismerkedhetünk magával az Etnával is. 

6-etna_ionescu_arthur_kiss_boglarka_DSC_0196_bIonescu Artúr és Kis Boglárka munka közben

A nyári egyetem

Boglárka és Artúr a Krónikának elmondta, fiatal kutatóknak hirdették meg az Etna International Training School on Geochemistry (Etna Nemzetközi Geokémiai Gyakorlati Iskola) elnevezésű nyári egyetemet számos intézmény, köztük egyetemek és kutatóintézetek szervezésében. A cél az volt, hogy gyakorlási lehetőséget biztosítsanak a résztvevőknek, de az is, hogy tapasztalatot cserélhessenek. A program mottója „Science Meets Practice”, azaz „A tudomány találkozik a gyakorlattal”.

„Mások és mi is bemutattuk, hogy milyen mérési eljárásaink vannak, és ezeket összevetettük, így ötleteket adtunk egymásnak” – magyarázta Ionescu Artúr. A résztvevők szerte a világból érkeztek, egy országból általában egy vagy két személy – Artúr képviselte Romániát, Boglárka pedig Magyarországot, az Eötvös Loránd Tudományegyetem posztdoktorandusz-kutatójaként. „Nagyon pozitív élmény volt számunkra, hogy a nyári egyetemet diákok szervezték, ők hívták meg a tanárokat, és biztosították a résztvevők teljes ellátását is. Nagyon fontosnak tartom az önszerveződést, hogy a hallgatók maguk kezdeményezzenek” – jegyezte meg Boglárka.

A nyári egyetemen nem a kutatási eredményeken volt a hangsúly, tehát ezzel kapcsolatban nem jelentetnek meg cikkeket, hanem az volt a cél, hogy a világ minden tájáról származó kutatók kommunikáljanak és együttműködjenek. Ezt sikerült is elérni a két fiatal kutató szerint. „Ez nagyon szép dolog, mert mi vagyunk a jövő generáció, és később jó munkák születhetnek, ha már ismerjük egymást” – emelte ki Boglárka.

Kiutazás és ottlét

„Épp terepen voltunk, amikor Harangi Szabolcs átküldött egy linket a Facebookon, amelyben a nyári egyetemet hirdették, rögtön átrohantam Artúrhoz, és mondtam neki, hogy gyere, nézd mi ez, két hét múlva van a határidő, meg kell pályázni!” – mesélte Boglárka. (Harangi Szabolcs vulkanológus, tanszékvezető az ELTE-n, az erdélyi Csomád vulkánt kutató projekt vezetője, amelyben Boglárka és Artúr is részt vesz.)

„Egy hét alatt minden szükséges dokumentumot megszereztünk, és elküldtük a jelentkezésünket. Majd kaptunk választ, amelyben megköszönték, hogy pályáztunk, és közölték, hogy negyvennégyen jelentkeztünk tizenhét országból. Ekkor biztosak voltunk abban, hogy erre esélyünk nincs. De mégis felvettek” – emlékezett vissza Artúr. Augusztus elsején érkeztek meg az obszervatóriumba, amely 2800 méteres tengerszint feletti magasságon található az Etna lejtőjén, amely otthont adott a nyári egyetemnek.

Kis Boglárka Mercédesz
Kis Boglárka Mercédesz posztdoktorandusz-kutató az ELTE kőzettan–geokémiai tanszékén. Jelenleg egy integrált kutatásban vesz részt, amely az OTKA elnevezésű magyarországi állami kutatási alap keretében az erdélyi Csomád vulkáni komplexum szerkezetét vizsgálja. Boglárka ezen belül a mofettákat, gázokat és ásványvizeket kutatja. A projekt vezetője Harangi Szabolcs vulkanológus, az említett tanszék vezetője, illetve az ELTE és a Magyar Tudományos Akadémia közös kutatócsoportja, a Vulkanológia Kutatócsoport létrehozója és vezetője.

Azt is megtudtuk, hogy nem luxus egy kutatáson részt venni, hálózsákkal és izolírral felszerelkezve indulnak neki a kutatók. A körülményekről elmesélték, hogy hideg volt a zuhanyvíz, villanyoltás volt este tizenegykor, mert generátorral biztosították az áramellátást. Kint fújt a szél, és 2 Celsius-fok volt, 80 és 100 km/h között ingadozott a szélerősség, amelynek a süvítése folyamatosan behallatszott az épületbe.

„A fűtés és a vízellátás csak akkor működött, amikor a generátor is, ezért hálózsákban, hidegben aludtunk és keltünk, tehát spártai körülmények között – mesélték a fiatal kolozsvári kutatók. – Amúgy már az első körlevélben közölték, hogy spártai körülményekre kell számítanunk, és ezért egészséges jelentkezőket várnak.”

Azonban Boglárka szerint a geológusok számára nincs ebben semmi rendellenes: „Számunkra megszokottak ezek a körülmények. Nem volt ez különleges helyzet, olyan volt, mint általában terepmunkán.”

A munka

„Jól szervezett programunk volt: reggel hat,fél hétkor keltünk, fél nyolckor reggeliztünk, és legkésőbb kilenckor kezdődött valamilyen tevékenység” – avattak be a kutatók. Mint elmondták, tanárok, professzorok voltak a vendégeik, akik különböző intézetekből érkeztek, és előadásokat tartottak, amelyekben bemutatták a legújabb kutatási eredményeiket. Köztük Boris Behncke, az Etna Obszervatórium kutatója, és Sergio Calabrese, a Palermói Egyetem tanára. Ezek a programok nagyon interaktívak voltak, nyitott párbeszéddé alakultak át.

A nyári egyetem csúcspontja az volt, amikor a csapat felment a vulkán peremére, és méréseket végzett. „Amellett, hogy eltervezett program szerint mértünk, időnként spontán is végeztünk feladatokat, például mi, akik műszereket vittünk magunkkal, közös méréseket végeztünk, majd összevetettük az eredményeket, megfigyelve a műszerek közötti különbségeket” – mondta el a két kutató, hozzátéve, minden helyszín más, és időnként improvizálni kell. Megtörténik, hogy nem lehet mindent úgy elvégezni, ahogy a szakkönyvekben leírták. Ráadásul hozzá kell szokni ahhoz is, hogy gázmaszkban csak lassan lehet dolgozni, hiszen csak lassan lehet levegőt venni benne. „Ezzel kapcsolatban úgy tájékoztattak, hogy le lehet venni a gázmaszkot, de a széllel ellenkező irányban, hogy ne csapjon meg a levegőben szálló sav” – fejtette ki Artúr.

Ionescu Artúr  
Ionescu Artúr a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Környezettudomány és Környezetmérnöki Karán posztdoktorandusz-kutató. Olyan kutatási projektben vesz részt jelenleg, amely Románia gázlelőhelyeinek a felkutatásával foglalkozik. Ezen belül a természetes gázkiszivárgásokat kutatja. Az IDEI elnevezésű, román állami kutatási alap keretében szervezett projekt vezetője Călin Baciu, az említett karon működő doktori iskola igazgatója. A két kutató egymás projektjeiben is részt vesz.

„Mérési formákat és technikákat is tanultunk, például a kigőzölgések lemérését és mintázását, hiszen forró, savas gázokról van szó, így különleges technikákat kell használni a lemérésükben” – magyarázta Boglárka.

Hatalmas előnynek tartották, hogy ezeket a műveleteket élesben tanulhatták a vulkánon, nem pedig egy szakkönyvből. Ráadásul, amit szintén örömmel meséltek, hogy a különböző műszereket használva ők maguk végezhették el a méréseket, bár a szervezők segítettek, ha valakinek szüksége volt rá. „Ez nagyon fontos, mert itthon nem tudunk ilyen tapasztalatot szerezni, hiszen aktív vulkánunk nincs, és forró gáz környezetében sem voltunk. Módszeresen próbára tett az Etna, oxigénpalack nélkül biztos nem mennénk vissza” – szögezték le a fiatal kutatók.

A vulkán

Az Etna „egy monstrum, óriás”. Ám geológiai szempontból nagyon jó helyszín, mert a bolygó második legaktívabb vulkánja a hawaii Kilauea után, ráadásul rendkívül megfigyelt. Ez a nagybetűs Vulkán, ahol mindenféle módszertani kísérletet hajtanak végre. Infrahangokkal és más műszerekkel, amelyekkel felszerelték, állandóan figyelik a viselkedését. Mérik, hogy puffad-e, nő-e a szintkülönbség, vagy mennyire dagad. A magma mozgásától felpuffadhat, vagy a kilövellt gázok mennyisége, minősége változhat miatta. Mérik a gázok összetételét, az arányát, tehát a vulkán teljes aktivitását figyelik ­– magyarázta Boglárka.

Artúr hozzáfűzte, az Etna érdekessége, hogy a világ legváltozatosabb vulkánja: „Az 1910–20-as években csak egy nagy krátere volt, most pedig hat van, fantasztikusan gyorsan változik. Idén például kitört májusban, és nem sokkal azután is, hogy lejöttünk róla, kevesebb mint két hete. Amíg a vulkánon voltunk, már adta is a jeleit, hamuszórást láttunk.”

A két kutató részletesen kitért arra, hogy mit tapasztaltak a vulkán peremén járva. Elmondták, hogy 3300 méteren az oxigén kevés, és aktív kigőzölgések tapasztalhatók a kráterekből. A ki nem hűlt, meg nem szilárdult testekből fluidumok szabadulnak ki: szén-dioxid, kénoxid és mások, amelyek savassá teszik a környezetet. Magas a hőmérséklet is, a talaj 200 Celsius-fokos a kráterben. Ez természetesen nem így van a peremen, ahol a kutatócsoport járt. De ettől függetlenül nélkülözhetetlen a vastag bakancstalp, mert bele lehet süppedni a talajba. Amint Artúr elmagyarázta, azért, mert a kén és a hamu frissen lerakódik, és az állaga nem teljesen szilárd, ezért belesüllyed az ember úgy tízcentinyit.

„Folyamatosak a kigőzölgések, ezeket a szél elfújja, és úgy érzi az ember, hogy sül a bőre, illetve lélegezni és látni is alig tud. Természetesen nem mindegy, hogy turistaként csupán néhány percet tölt el ott vagy órákat. A szervezet egy idő után nagyon lemerül, és az ember azt érzi, hogy nem kap levegőt, ösztönösen elkezd az életéért harcolni” – folytatta Boglárka. Ám a kutatók ennek ellenére gépezeteket cipeltek magukkal. „Nem sétabottal mentünk fel, hanem húszkilónyi gépezettel a hátunkon, ez szintén megterhelő” – mondta el Artúr. Egy fontos biztonsági előírást is megemlített: „Azt is közölték velünk, hogy csak akkor tartózkodhatunk a peremen, és végezhetünk méréseket, ha nem tapasztalható vulkánaktivitás. Csak két óra telt el, miután lejöttünk, és máris kilökött egy gyönyörű hamufelhőt. Ha olyankor ott fent van az ember, nem láthat semmit, és meg is fulladhat.”

Hazatérve

Néhány következtetést levonva a két fiatal kutató kijelentette, a jövőben egészen biztosan jobban be fogják tartani a munkavédelmi előírásokat, amikor a Csomádon végeznek méréseket. „Az országban ott vannak a legintenzívebb mofetták, szén-dioxid-kigőzölgései vannak, amelyeket kén-hidrogén és metán kísér – bár nem túl gyakoriak, mert nem aktív vulkánról van szó. De ettől függetlenül korábban megjártuk már, hogy nem figyeltünk eléggé oda, aztán elkezdte csípni a szemünket, szédültünk, és nehezen kaptunk levegőt” – emlékezett vissza a két kutató, viszont leszögezték: „ha újrakezdenénk, akkor sem csinálnánk mást”. A nyári egyetem egyik pozitívumaként megemlítették, hogy a kapcsolatteremtésnek és az együttműködésnek máris látszik az eredménye, hiszen szeptemberben az Etnán megismert két kolléga be fog kapcsolódni Boglárka és Artúr romániai kutatásaiba.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »