Nem titok, hogy a szlovákiai gazdaság és versenyképesség már jó ideje lejtőn van. A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) külföldi műúködőtőkére vonatkozó adatai pedig ezt csak megint alátámasztják. Eszerint 2020-ban 1,7 milliárd eurónyi befektetés hagyta el az országot, és ennek csak egy részét lehet ráfogni a koronavírusjárványra. Összehasonlításul, 2019-ben 2,2 milliárd FDI érkezett be, előtte 1,42 milliárd, azt megelőzően pedig 3,6 milliárd.
A fenti adat azt jelenti, hogy több befektetés hagyja el az országot, mint amennyi beérkezik, ami egyértelmű jele annak, hogy a “tátrai tigris” versenyképessége már csak legenda. Ekkora működőtéke leépülésre évtizedek óta nem volt példa.
A gazdasági minisztérium szerint a visszaesésért a koronavírusjárvány felelős, itthon és külföldön is arra kényszerítette a befektetőket, hogy tervezett beruhásaikat értékeljék át, halasszák vagy függesszék fel.
A 2020-as és 2021-es esztendőben gyakorlatilag összeomlott az európai értékteremtő folyamatlánc. Nem volt elég alkatrész, ha volt is, nem lehetett megnyitni a gyárakat a korlátozó intézkedések miatt. Persze a járvány csak az egyik tényező volt.
Már a koronavírusjárvány előtt is súlyos problémával nézett szembe Szlovákia, az ipari termelés közel felét adó autóipar ugyanis globális szinten megtorpant 2019-ben. Nem lehetett többet kisajtolni a gyártásból és az árrésből, ráadásul a kínai piac is telítődött. Az olyan országok pedig, ahol annyira kiszolgáltatták a gazdaságot egyetlen ágazatnak, mint Szlovákiában, a negatív hatás hatványozottan jelentkezett.
A járvány után is velünk maradt a chiphiány, ami megintcsak a kulcságazatot bénítja meg, miközben a cégeket terhelő bürokratikus feladatok és az adóterhek a térség többi országához képest nagyok Szlovákiában, a szakképzett munkaerő hiánya szintén felerősíti negatívumokat.
E tekintetben nagyon fontos hatása lesz az Európai Központi Bank e héten esedékes bejelentésének, ami valószínűleg arról szól majd, hogy megemelik az irányadó kamatlábat. Ha így lesz, akkor mérséklődhet a drágulás tempója (de nem szűnne meg), ugyanakkor a nagyobb kamatláb nagyobb hitelköltséget jelent majd, ami pedig megint a befektetések még szigorúbb visszafogásához vezethet. Megjegyezzük, ebben a kutyaszorítóban Szlovákia a meredek kamatemelés mellett kötelezte el magát – Hollandia és Ausztria mellett.
KÖrkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
