„Legyünk olyan kemények, mint akik ránk támadnak”

„Legyünk olyan kemények, mint akik ránk támadnak”

A TEK metróbeli gyakorlata, amelyen a miniszterelnök és több más prominens is részt vett, gyakorlati haszna mellett nagyon erős üzenetértékkel bír, és nem csak a terroristáknak.

Szerda éjjel füstbe borult, lövések és kiabálás zaját visszhangozta a budapesti 2-es metró Puskás Ferenc Stadion állomása: közös gyakorlatot tartott a TEK három visegrádi ország – Lengyelország, Csehország és Szlovákia – kommandósaival. A látványos eseményen Orbán Viktor miniszterelnök, Pintér Sándor belügyminiszter, Simicskó István honvédelmi miniszter és Tarlós István főpolgármester, illetve különféle országok nagykövetei és szakértői is jelen voltak. A miniszterelnök a végén beszédet is tartott, amelyben keménységre szólította fel az állományt.

Kicsit utánajárva az eseménynek, maga a gyakorlat vagy akár a jelenlévők köre semmiképpen sem nevezhető kirívónak: mint Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő megerősítette, a világ minden országában zajlanak hasonló gyakorlatok, és azokra általában meghívják a legmagasabb szintű vezetőket is, legfeljebb azok nem mennek el.

 A cseh gyors reagálású egység tagjai és a cseh rendőrség terrorizmus elleni gyakorlaton vesznek részt Prágában 2016. szeptember 7-én Fotó: Michal Cizek / Europress/AFP  

A gyakorlatok önmagukban is rendkívül hasznosak. Lehet és kell is elméleteket gyártani, íróasztal mellett vezetői tréningeket tartani, de ahhoz, hogy az állomány a valóságban is végre tudja hajtani a feladatokat, időnként muszáj az éleshez hasonló körülmények között kipróbálni magukat. A ferihegyi repülőtéren húsz éve nem volt repülőgéptűz, mégis akár heti két-három alkalommal is tart gyakorlatot a reptéri tűzoltóság, hogy az állomány megszokja a felszerelést és a helyzetet – példálózott Kaiser Ferenc. Ráadásul egy lehetséges terrortámadásnak ennél nagyobb a valószínűsége; ha a körúti robbantó például a metróban vagy egy plázában követi el a merényletet, annak rengeteg áldozata lett volna, a TEK-eseknek pedig fel kell készülniük olyan helyzetekre is például, mint amikor leszakadt emberi testrészek között kell mozogniuk. Azért is fontos modellezni az ilyen eseményeket, hogy meglegyenek az informális kapcsolatok a különféle szervek között – mint a mentőszolgálat, katasztrófavédelem vagy a rendőrség és a többi –, így gyorsabban tudjanak reagálni éles helyzetekben.

A budapesti esemény egyébként, bár nem nélkülözte a show-elemeket, nem feltétlenül kirívó. Ez év márciusában például a London melletti Kentben – az Unió pénzügyi támogatásával – metrószerencsétlenséget szimuláló helyszínt építettek fel egy komplex, nemzetközi mentési gyakorlathoz, amelyben több mint 2000 önkéntes játszotta a katasztrófa sújtotta területen tartózkodott utasokat. A gyakorlatról érkezett sajtófotók alapján sejteni lehet, hogy a gyakorlat egy hollywoodi film költségeivel vetekedhetett, ám a londoni tűzoltóság nyilatkozója akkor biztosította a BBC riporterét arról, hogy azt, amit ezeken a szituációs gyakorlatokon elsajátíthatnak a mentőalakulatok, a tankönyvekből nem lehet megtanulni.  

 A metróállomásra rárobbanó felhőkarcolót szimuláló mentési gyakorlat a London melletti Dartfordban 2016. március 1-én Fotó: Justin Tallis / Europress/AFP  

– Üzenetértéke is van egy ilyen gyakorlatnak – fogalmazott a szakértő. Mindenképpen van az állomány felé: azt közvetíti a terrorelhárítóknak, hogy fontos a munkájuk, a kormányzat értékeli a teljesítményüket, és számít rájuk. Maga a TEK – amely létrehozása óta komoly média- és ellenzéki kereszttűzben próbálja igazolni létjogosultságát, jóllehet a nemzetközi versenyeken egyébként jól szerepel – is növelheti a reputációját egy jól sikerült gyakorlattal a döntéshozók szemében, így ez a szervezet számára is hasznos lehet.

Az esemény sajtónyilvános volt, mi több, nemzetközi jelleggel is bírt, a felső vezetői jelenlét tehát egyfajta külpolitikai gesztus is, ami a többi visegrádi ország felé irányul, hiszen így már egyenesen diplomáciai kérdés, hogy a kormányzat megfelelő szinten képviseltesse magát, ezzel is megerősítve a partnerséget. Ugyanakkor jelentős belföldi politikai marketingértéke is van az akciónak, ezzel üzent a kormány az embereknek, hogy igenis fontos számára a biztonságuk most, amikor a globális terrorfenyegetettség érzete növekedett. Nem véletlenül volt ott a főpolgármester is, hiszen a budapestiek mindennapjainak része a tömegközlekedés, üzenheti ezzel nekik, hogy komolyan veszi a biztonság kérdését.

 Az ukrán különleges erők tisztjei egy anti-terrorista gyakorlaton Kijevben 2013. május 23-án Fotó: Sergei Supinsky / Europress/AFP  

Amellett, hogy egy ország választott vezetőjének egyfajta kötelessége is részt vennie az ilyen eseményeken, Orbán Viktor egyébként is az átlagnál nagyobb lelkesedéssel és rutinnal mozog a különféle vészhelyzetek és katasztrófák idején. No meg persze elég látványos is egy ilyen gyakorlat – tette hozzá Kaiser Ferenc. Szóval az is elképzelhető, hogy a miniszterelnököt, aki egyébként jó viszonyban van a TEK-vezető Hajdu Jánossal, egyszerűen csak érdekelte a művelet.

Egyvalakiknek nem üzen igazából a gyakorlat, és ebben a formában erődemonstrációnak alkalmatlan – mondta még el a szakértő. Az Iszlám Államhoz köthető, a kontinens szinte minden legutóbbi mészárlását elkövető globális szalafita terrorizmus merénylőit valószínűleg nem hatja meg egy ilyen gyakorlat, sőt a híre sem jut el hozzájuk. Ellenben a szerényebb lehetőséggel megáldott, kevésbé elszánt merénylőket, mint amilyenek az esetleges hazai szélsőségesek; őket valamilyen mértékben talán visszatarthatja, ha szembesülnek azzal, milyen sors vár rájuk.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »