„Legszebb város Batyi…”- interjú Rigó Lászlóval, Rimaszombat alpolgármesterével

„Legszebb város Batyi…”- interjú Rigó Lászlóval, Rimaszombat alpolgármesterével

A Rimaszombat fejlődését régóta figyelemmel kísérők mostanában azt tapasztalhatják, hogy a város fejlődése, a városkép kialakulása a korábbiakhoz képest határozottabb irányt mutat. De ha Rimaszombatot az idelátogató szemével nézzük, akkor is egy szépen fejlődő kisvárost láthatunk.

Melyek azok az elemek, amelyek minderről tanúskodnak? Elsősorban a gyönyörű történelmi főtér a két templommal és a teret körülvevő felújított épületekkel jelent komoly élményt és látnivalót. A maga nemében nagyon szép lett a múlt évben felújított Tompa-tér is, fejlődik a Kurinci üdülőövezet, újjáalakul a Városkert, és nem utolsósorban az újraaszfaltozott utcák, járdák száma is napról-napra növekszik.

A város fejlődéséről, problémáiról, terveiről Rigó László alpolgármesterrel beszélgettünk.

 

Mi az, ami a város és annak Főtere kapcsán eredményként elmondható?

 

A város Főterét a kilencvenes évek végén újította fel az akkori vezetés. Azóta megszépültek az épületek is, így a tér lassan elnyeri végső formáját. Mi is úgy gondoljuk, hogy értékes terünk van, a város vezetése ezért az utóbbi években ide helyezte vissza a nagyobb városi rendezvényeket, vásárokat. Úgy gondolom, hogy a polgáraink ennek örülnek.

Nyugtalanít viszont bennünket az „üvegpalota”, amely véleményünk szerint nem illik a térre. Csodálkozom a műemlékvédőkön, hogy egyáltalán engedélyezték a felépítését. Az elképzelésünk az, hogy lebontjuk, és a helyén földalatti nyilvános illemhelyeket alakítunk ki. Ezt ugyanis az emberek már nagyon hiányolják. Persze, sok múlik azon, hogy meg tudunk-e egyezni a tulajdonossal az épület megvásárlásáról.

Úgy gondolom, hogy jól sikerült a tér kötődése a főutca sétáló részéhez, és ugyanígy örülök a nemrégiben felújított összekötő sétánynak a Daxner-tér felé, ahol a szlovák barátaink a városhoz kötődő személyiségek mellszobrait is elhelyezték.  Ide tartozik, hogy gondolunk a bekötőrész kialakításra is a piac felől, előbb viszont a piacot kell megoldanunk. Olyan helyet keresünk, ami a központban lesz, ahol majd parkolni is lehet a vásárlóknak. Nehéz dolgunk lesz, de mindenképen szeretnénk elérni, hogy elégedettek legyenek a polgáraink.

 

A Tompa Mihály tér mikor került felújításra?

 

A múlt évben ünnepeltük a költő születésének kétszázadik évfordulóját. Ebből az alkalomból újítottuk fel a teret, ami nagyrészt sikerült is. Visszatettük a költő sokat hányódott szobrát az eredeti helyére, a tér közepére, megritkítottuk a fákat, felújítottuk a tér egyes elemeit. Mindezt a műemlékvédők kívánsága szerint tettük. Az általuk kiadott 24 határozat között sajnos van egy olyan érvényes határozat is, amely szerint Petőfi Sándor szobrát a térről át kell helyezni máshová. A város vezetése és a képviselőtestület a kérdést még nem tekinti lezártnak, fontolgatunk egy referendumot is, hogy milyen a lakosság véleménye ez ügyben.

A teret alkotó épületek közül a Járásbíróság és a Múzeum épülete szépen fel lett újítva, sajnos a volt Megyeháza épületének csak egy része. Pár éve ígéretet kaptunk a Belügyminisztériumtól, hogy Központi Ügyintéző Hivatalt alakítanak ki benne, egyúttal öt éven belül rendbe teszik az épületet. Sajnos, az ígéret csak ígéret maradt, az épület beázik, hull a vakolat. Ha nem tesznek semmit, muszáj lesz a városnak megoldani az épület sorsát.

A városban sok helyütt aszfaltozzák az utcákat, járdákat. Melyik szakaszok maradtak az idei évre?

 

A jelenlegi városvezetés a képviselőtestülettel karöltve 2011 óta 104 utcát és útszakaszt aszfaltoztatott le. A felújított járdák mennyisége is impozáns, mintegy 10 500 m2. Elmondhatom, hogy ha sikerül ebben az évben a tervezett 24 utcát felújítani, akkor rendben lesz a város utcáinak, útszakaszainak a 80-85 százaléka. Nagyon örülünk ennek, hiszen naponta látjuk, tapasztaljuk a polgárok elégedettségét, és ez a célunk. Azt is tudatosítjuk, hogy kritikusaink is vannak, és bizonyára lesznek is, de hála istennek nem tudnak bennünket eltántorítani terveink megvalósításától.

Említést érdemel, hogy a múlt évben a megyén sikerült elérnünk egy körforgalom megépítését is a város központjában. Köszönet illeti a polgárok hozzáállását és türelmét, hogy az építkezés ideje alatt kitartottak. Úgy gondolom, egyre többen látják, hogy a létesítmény hozzájárult a városi közlekedés biztonságosabbá tételéhez.

 

A Városkert mindig sokat jelentett Rimaszombat életében. Annak felújításával kapcsolatban mik az új fejlemények?

 

Pár éve elhatároztuk, hogy rendbe tesszük a lepusztult Városkertet. A Városkert tulajdonképpen a gyalogosan, vagy biciklivel közlekedők számára a Nyugat-lakótelepet köti össze a várossal. Nem mindegy, hogy egyes elemeit hogyan alakítjuk ki, illetve hogyan újítjuk fel.

Első lépésben a tekepályát újítottuk fel a közvetlen környezetével együtt. Úgy érzem, hogy ez sikerült is, lett egy országos színvonalú tekepályánk, amit a lakosok, de a környező városok is szívesen látogatnak.  (szerk. megj. erről a Körkép.sk is tudósított decemberben.) Folyamatban van a kerítés felújítása, altánokot építettünk, a fákat, növényzetet megritkítjuk, felújítjuk.

Nagy problémát jelent, hogy a varjak ürüléke tönkreteszi a gyönyörű platánfáinkat, ezzel szeretnénk valamit kezdeni tavasszal, úgy, hogy nagyobb kár ne legyen.

Az egész területet be fogják hálózni a járdák, pergolás sétányok, mellettük öntöttvas oszlopok és lócák lesznek, ahol a gyerekekkel sétáló anyukák, nagymamák megpihenhetnek. Kiépítünk egy játszóteret és egy szökőkutat is. Az itt levő vízfelületet szeretnénk kulturáltabbá, attraktívabbá tenni a gyerekek számára. Szeretnénk nekik horgászási lehetőséget biztosítani, a már meglevő fekete hattyúk is az ő örömüket fogják szolgálni.

Úgy gondolom, ha kész lesz a kert, tetszeni fog a polgárainknak, persze, azt is tudatosítom, hogy kritikusaink mindig lesznek. Kicsit félek a vandalizmustól, de remélem, hogy bekamerázással és a rendőreink segítségével meg fogjuk tudni óvni a beruházást a vandálok szándékától.

Kurinc…

 

A Kurinci üdülőövezet mindig sokat jelentett régiónk idegenforgalmában. Az előttünk regnáló városvezetésnek sikerült termálvizet találni és felújították a térség infrastrukturális bekötéseit. A folytatásra is voltak elképzeléseik, de sajnos ez nem működött.

Számunkra 2011-ben már egyértelmű volt, hogy külföldi vállalkozókkal nem megyünk semmire. Kurincon az fog elkészülni, amit önerőből és banki kölcsönből győzni fogunk. Kezdetektől ez volt a koncepciónk, és ma is ez. Első lépésben kiépítettünk két nagyobb, és egy kisebb medencét gyerekek részére. Koncepciónk helyességét bizonyítja, hogy a tavalyi évben már 60 ezer látogatót fogadhattunk, a bevétel 180 000 euró volt. Az idei évben egy új medencét, és egy tobogánt tervezünk megépíteni.

Szeretnék egy jó hírt elmondani. Hullámfürdő megépítéséről tárgyalunk egy nemzetközi vállalkozással, a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezt nagyon szeretik az emberek. Ha összejön, reményeink szerint megduplázhatjuk a látogatók számát a Kurinci üdülőövezetben.

 

A munkahelyteremtés terén ugyanakkor nem igazán van előrelépés. Így nagy a kritika is a polgárok részéről. Várható javulás ezen a téren?

 

Hát igen, ez fájdalmas pontunk. Nagyon rossz a helyzet nemcsak a városban, hanem az egész régióban. Sajnos a kormány késik a jóváhagyott Akcióterv végrehajtásával.

Úgy vélem viszont, hogy az új büntetés végrehajtó intézet felépítése Rimaszombatban segítene rajtunk, hiszen mintegy 1200 ember ellátását kell majd megoldanunk a városban és környékén.

Hogy mire gondolok? Az őstermelők, a szolgáltatók, szállítók, építkezési vállalkozók profitálhatnak belőle, ha a minisztérium végrehajtja az elképzelését, és megépül a börtön. Mi, a polgármesterrel az élen támogatjuk a szándékukat.

A munkahelyteremtésben nagyon bízunk a vállalkozóinkban, hiszen az Akcióterv sok-sok lehetőséget biztosít számukra. A hozzánk forduló vállalkozók pedig biztosak lehetnek abban, hogy a város is támogatni fogja a munkahelyteremtő igyekezetüket.

 

A felsoroltakon kívül milyen terveik vannak még?

 

A legutolsó képviselőtestületi ülés határozata szerint ki kell építenünk egy parkolót az új Szociális Biztosító épülete mellett, és ki kell alakítanunk egy teret a Fekete Sas és a Posta közötti területen.

El szeretném mondani még, hogy fájó pontunk a volt internátus épülete a Feledi út mentén, amely lerobbanva, üresen áll. Az egyik alternatíva szerint idősek otthona lenne, míg a másik szerint a feléből lehetne öregotthon, a másik feléből pedig az Igazságügyi minisztérium alakíthatna ki szükséglakásokat az idevezényelt szolgálattevők számára. Úgy gondolom, hogy ez a második alternatíva lenne nekünk a legmegfelelőbb. Tárgyalunk, dolgozunk, reménykedünk.

Nagyon sok munka, nagyon sok pénz. Milyen a város pénzügyi helyzete?

 

2011-ben hét euróval vettük át a város irányítását. Akkor a kölcsönökkel való megterheltségünk 41,5% volt, ami több mint 6 millió eurót jelentett. Hála istennek sikerült a nehézségeken úrrá lenni. Nehezen ment, de sikerült.

Most elmondhatom, hogy a felsorolt fejlesztést nagyrészt önerőből és kölcsönökből vittük véghez. Ennek ellenére a múlt év végén a kölcsönök nagysága már csak 4 millió euró volt.

És hogy hogyan sikerült mindezt elérni? Minden józanul gondolkodó ember tudja, hogy ez csak kemény spórolással mehetett. Megfontoltan gazdálkodtunk. Nagyon örülünk, hogy a képviselők, de főleg az emberek megértéssel fogadták a szándékainkat.

 

Mede Géza    

fotók a szerző, városi archív

Nyitókép: A Városháza homlokzata

További ajánlott írások:


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »