Legeltetési gondok Vargyason

Legeltetési gondok Vargyason

Tegnap délután Vargyason tartott ülést a Területi Közrendészeti Hatóság (ATOP), és górcső alá vették a legeltetés okozta gondokat. A panaszosokat végighallgatták a rendőrség képviselői is, akik arra kérték a vargyasiakat, ha kár éri őket, ne tétlenkedjenek, tegyenek panaszt, mert másképp nem tudnak segíteni. A felszólaló helyiek arra figyelmeztették az elöljárókat, amennyiben mihamarabb nem születik jó megoldás, a türelmük végéhez közeledő gazdák veszik kezükbe az ügyet.

Az ülésre érkező vendégeket Szőcs Dénes alpolgármester köszöntötte, majd tudatta velük, hogy Sütő Levente Lehel polgármester az esemény előtt két órával átiratban arról értesítette, mivel a kormánymegbízottnál van dolga, a házigazda szerepét rá bízza. Sabin Calinic, a hatóság elnöke azt mondta, azért helyezték ki a gyűlést, mert hetvenkét személy által aláírt beadvány érkezett hozzájuk, ez pedig azt mutatja, komoly gonddal küzd a közösség.

Eugen Palade megyei főkapitány szerint hozzájuk nagyon kevés feljelentés érkezik törvénytelen legeltetés, rongálás vagy birtokháborítás miatt, majd a 2017-re és 2018-ra vonatkozó adatokat Csíki Gyula, a baróti rendőrség parancsnokhelyettese ismertette. A rendőrség képviselői hangsúlyozták: a termőföld megvédése nem tartozik közvetlen feladataik közé, de természetesen a bejelentések kivizsgálását, az iratcsomók összeállítását és az ügyészségre való küldését elvégzik, s ha a polgármesteri hivatalok kérik, bármilyen módon készek segíteni.

Szőcs Dénes azt mondta, a gondok zömét négy-öt, törvényt nem tisztelő és erőszakosan fellépő roma család okozza, akik szarvasmarháikat és kecskéiket mások legelőire, a friss vetésbe, sőt, a kertekbe is behajtják. A rendőrség rendszeresen kiosztja a büntetéseket, de azt sosem fizetik ki, ha bíróságra kerül az ügy, s közmunkára ítélik, azt sosem dolgozzák le. Igaz, érvényben van egy tanácshatározat, amelyik arról rendelkezik, hogy a tilosban legelő állatokat be lehet fogni, majd ha jelentkeznek, gazdáikat meg lehet büntetni, de számukra ez sem járható út. Ahhoz, hogy a határozatot életbe lehessen léptetni, kellene legyen egy erre a célra fenntartott istállójuk, megfelelő mennyiségű és minőségű takarmánnyal kellene rendelkezniük, s szerződéses viszonyban kellene lenniük az állatokat ellátó állatorvossal – ezen feltételekből egyet sem tudnak biztosítani, nemhogy mindegyiket.

Hírdetés

Balázsi Dénes, Bardoc polgármestere szerint kevés eszköz van a kezükben ahhoz, hogy hatékonyan fel lehessen lépni a székelyszáldobosi tolvajok ellen. Bár szinte biztosan tudják, kik lopták el értékeiket, mégsem mehetnek bírósági határozat nélkül házkutatásra; amíg a formaságokat intézik, engedélyeket beszerzik, a tolvaj megszabadul a zsákmányolt értékektől. A bardoci elöljáró arra is figyelmeztetett, vigyázni kell akkor is, ha látszólag mindent törvényesen és az előírásoknak megfelelően végeztek: mert ha például egy befogott tehén megdöglik, egy jó ügyvéddel rajta fogják a kártérítést követleni, sőt, az sem kizárt, hogy lopással fogják vádolni. Szerinte törvényileg úgy lehetne a leghatékonyabban fellépni, ha a Mezőgazdasági Kifizető Ügynökség (APIA) törvényét úgy módosítanák, hogy a sorozatosan törvénytelenül legeltetőktől megvonnák a támogatásokat.

Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője úgy nyilatkozott, hasonló javaslatot már tettek, amire azt a választ kapták, hogy az ügynökség nem hatóság, nem végez ilyen jellegű kivizsgálásokat, ezért ő amondó, a felvetődő kérdésre talán az jelenthetne megoldást, ha a mezőgazdasági támogatások megszerzéséhez a polgármesteri hivataloknak úgynevezett jó magaviseleti igazolása is kellene.

Szőcs Dénes, Román Attila (MPP), Farkas Sándor (RMDSZ) és Soós Béla, a közbirtokosság volt elnöke szerint, amit hallottak, az szép és jó, de nem hiszik, hogy számukra megoldást jelent. A falunak nincs elég eszköze fellépni a kárt okozókkal szemben, jelenleg még hátrálnak, de meggyőződésük, nem is olyan távoli jövőben ki fognak törni az elfojtott indulatok, ami tragédiához vezet.

A megyei vezetők óvták őket attól, hogy valami meggondolatlanságot kövessenek el, inkább azt ajánlották, a helyi rendőrséget létrehozó Uzon vagy a néhány éve százezer lejért őrző-védő céget fogadó Felsőrákos példájára próbálják megszervezni védelmüket. Román Attila szerint ez nehéz lesz, hiszen anyagilag sem állnak úgy, hogy a százezer lejes költséget vállalni tudják, meg amúgy is úgy érzik, a romákat valakik védik – jelen gyűlésnek még híre sem ment, de ők már tudtak róla, és állataikat elterelték, hogy ne legyenek szem előtt. Könczei Csaba szerint, ha az úgy van, ahogy Román mondja, ilyen jellegű kivizsgálást is le kellene folytatni.

Hecser László / Háromszék


Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »