Lefejezés

Lefejezés

Történt, hogy egy francia tanár a szólásszabadság illusztrációjaként a tanulóknak Mohamed karikatúrákat mutatott be, mire egy muszlim lefejezte. Erre Macron francia elnök harcot hirdetett a szélsőséges iszlámmal szemben, mire Erdogan török elnök szokatlan élességgel kelt ki a francia elnök ellen. A vita eszkalálódik, s az egész nekem olybá tűnik, mintha süketek párbeszéde folyna. Mi is zajlik valójában?

Történt, hogy egy francia tanár a szólásszabadság illusztrációjaként a tanulóknak Mohamed karikatúrákat mutatott be, mire egy muszlim lefejezte. Erre Macron francia elnök harcot hirdetett a szélsőséges iszlámmal szemben, mire Erdogan török elnök szokatlan élességgel kelt ki a francia elnök ellen. A vita eszkalálódik, s az egész nekem olybá tűnik, mintha süketek párbeszéde folyna. Mi is zajlik valójában?

Nos, szerintem az van, hogy hamis az a széles körben elterjedt nyugati liberális nézet, miszerint, ha egymástól nagyban különböző világképek találkoznak, akkor csak úgymond akarat és jóindulat kérdése, s a különböző pozíciók között szintézist lehet teremteni, természetesen a liberalizmus javára. Nem feltétlenül. S mindez nem azért, mert a felek „rosszak”, hanem azért, mert a két nézet szimplán kizárja egymást.

Nézzük ezt a konkrét esetet. Adott egy francia, akinek a számára a szólásszabadság mindenek felett való egyetemes érték, tehát bőven elmondhatja véleményét, akár gunyoros formában is, más hitekről. Az ő szemében a szabad véleménynyilvánítás: erkölcsi tett. Másfelől adott egy muszlim, aki viszont úgy gondolja, hogy Mohamed kigúnyolása istenkáromlás, amely súlyos büntetést von maga után. Az ő szemében a lefejezés: erkölcsi tett. Valójában tehát egyik fél sem tud kilépni a maga világából, s a két világkép találkozásából feloldhatatlan konfliktus keletkezik.

Hírdetés

Ez semmi jóval nem kecsegtet. A nyugati liberalizmusnak az az alapgondolata, hogy az általa vallott „értékek”, így például a szólásszabadság, egyetemesek, még ha a „szabadság” magasztos eszméjébe vannak is becsomagolva, valójában világnézeti fundamentalizmus. Ez onnan tudható, hogy azt feltételezi, ha majd az iszlám bevonul Európába, akkor magáévá teszi az úgynevezett európai értékeket, mert hiszen azok „egyetemesek”. Ennek következtében el sem tudja képzelni, hogy vannak más hitek, amelyek magasról tesznek az „egyetemes értékekre”, ha azt tapasztalják, hogy a hitük sérül. A konfliktus áthidalhatatlanságának legbrutálisabb formája a lefejezés aktusa. Európából nézve ez maga a borzadály, az embertelenség netovábbja. Az elkövető muszlim felől nézve a közösségi erkölcsi integritás megőrzésének eszköze.

A jövő megjósolhatatlan. Azt gondolom, Európa döntéshozóinak fogalmuk sem volt, mit tettek, amikor az iszlámot Európára engedték. S nem azért, mert az iszlám „rossz”. Az iszlám éppenséggel a világ egyik civilizációalkotó, nagy vallása. Éppen ezért, kellő tisztelettel, talán azt kellett volna megérteni, hogy az „európai értékek” nagyképűen egyetemesnek gondolt kényszerzubbonyába nem lehet minden hitet bevarrni.

Köntös László

Hunhír.info


Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »