Ledózerolná a Citadellát a HVIM – De mi kerülne a helyére?

Ledózerolná a Citadellát a HVIM – De mi kerülne a helyére?

Impozáns tervvel nevezett a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Pest megyei szervezete az első világháború központi emlékhelyére kiírt tervpályázatra. Sajnos a koncepció nem nyerte el a zsűri tetszését, ám most részletesen is megismerhetjük, milyen lett volna a nagy háború mementója a Citadellán.

Az  ElsőVilágháborús Centenáriumi Emlékbizottság által kiírt pályázaton ugyan a szervezet “az esélytelenek nyugalmával” indult, mégis az övék lett az egyik legszínvonalasabb koncepció, ami méltó emléket állíthatna a világháború hősi halottjainak.

Már eleve az első, anonim tervek napvilágra kerülésénél sokak számára szimpatikussá tette az elgondolást az ötletes földrajzi elhelyezkedés.

A Gellért-hegy és a Citadella kiválasztásával a mozgalom bevallottan azokat a XIX. századi elgondolásokat követte, melyek hősi panteonnal akarták megkoronázni a főváros kimagasodó pontját, és nem mellesleg eltüntetni az osztrák elnyomás katonailag már akkor is korszerűtlennek és nehezen indokolhatónak talált jelképét.

Mi lett volna, ha?

A feladatra az akkori bírák Medgyaszay István mai szemmel is lélegzetelállító terveit találták legméltóbbnak, ám a grandiózus elképzelésekből sajnos anyagi okok miatt végül nem lett semmi.

A második világháború után a terület arculatának kialakítása végleg a kommunisták fennhatósága alá került, ami minden lehetőséget elkaszált arra, hogy nemzeti szempontból értékes tartalommal teljen meg a terület.

Ez a szempont sajnos az elmúlt negyedszázad kormányainak sem volt fontos.

A HVIM a következő szavakkal indokolta, miért tartották fontosnak, hogy megmérettessék magukat a versenyben:

“2016-ban végre eljött annak az ideje, hogy egyrészt megszülessen egy olyan emlékhely Budapesten, mely az I. nagy világégés hősi halottjai előtt tiszteleg, másrészt lemossa azt a gyalázatos billogot Fővárosunk testéről, melyet a vörös rém nyomott rá.”

A vármegyés terv a katonai hősiesség ábrázolásán kívül a szakralitásra, illetve az égi-földi analógiák megjelenítésére is nagy hangsúlyt fektetne, de megjelenik benne a sokszínű, mégis magyar birodalmi tudat és idea, a nemzeti egység és összetartozás jelképrendszere is.

A pályamű érdekessége, hogy meghagyná a Citadella jelenlegi alapját és annak vonalvezetéséhez igazodna, ám a magasságából jócskán visszavenne, így érve el, hogy az emlékhely ne ellenségesen magasodjon Budapest fölé, de mégis méltósággal hirdesse a múlt dicsőségét.

A terv részletes leírása ITT olvasható, csak ajánlani tudjuk a tanulmányozását.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »