Lebegtetett hidegek

JEGYZET – Megpróbál becsapni a természet: mint április végén, most ismét kivirágoztak a gesztenyefák. Napközben meleg van, pedig rohamosan közeledik október közepe, amikor hivatalosan be kellene indítani a távfűtést.

De talán a természetet irányítók közt is akadhatnak olyan korrupcióra hajlamosak, akik némi pluszjövedelemért hajlandóak szólni a napnak, süssön még egy kicsit ilyen erősen, legalább amíg a kampány tart: az itteni folyamatos kampányolás legbiztosabb pontja ugyanis a minden ősszel meglebegtetett téli fűtéshiány. A nagyobb városokban csakúgy, mint a fővárosban.

Most megint állandó hír, hogy a fűtésért felelős különböző bukaresti vállalatok be akarják egymáson hajtani a hosszú évek óta halmozódó körbetartozást: állítólag betelt a pohár, elszakadt a cérna, nincs tovább, a lakásokban nem lesz meleg! Tavaly is ez volt, meg azelőtt sok-sok éven át szintén, de mindig megjelent egy arkangyal, aki megszánta a szegény embereket, és kinyittatta a csapokat. Legtöbbször épp a hivatalban lévő főpolgármester öltötte fel a szárnyas jelmezt, vagy négyévenként az aktuális ellenjelölt, piros pontokat inkasszálva a maguk vagy pártjuk számára.

Most a főváros első „városanyja” készül szétcsapni a milliárdos tartozásokat emlegető kutyafejűek között, miközben nem felejt áldást kérni az anyatermészetre sem, amely pluszmelegekkel segíti árválkodó fiait. De érintett ismerőseimtől hallom, hogy a váradi távhőt igénybe vevőknek is felkopik az álluk, mivel hetek óta a különböző csőcserék miatt még langyos vizük sem folyik. Csak azt nem értem, hogy Bukarestben miért nem lehet soha tavasszal, a fűtési szezon lejártakor megkezdeni a tartozásos civódást, hogy a kánikulai hőségek alatt kellőképpen kiosszák egymást, még némi pénzmag elszórásáról is gondoskodva hitelezőik számára, a vidéki csőcseréket pedig nem ártott volna akkor kezdeni, amikor belátható időn belül be is fejezhették volna, a nyár végét jelző naptári időpont előtt.

De errefelé is kegyes a természet, bár akármilyen kellemes is legyen délben, kevesen vállalkoznak egy kád hidegvízbe alámerülni. És egyáltalán: meddig lehet visszaélni a természet jóindulatával, illetve meddig futja a kenőpénzből a nap jókedvének a folytonos melengetéshez?! S ha már ilyesféle feltételezéseket engedtem meg magamnak, akkor a rossz hír közlését is vállalom: a Köröshöz megérkeztek a sirályok. Márpedig ők tudják naptárnézegetés nélkül is, mire számíthatnak. És biztos, hogy semmi pénzért nem mennek majd el tavaszig!


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »