Lázár János: A szolidaritás helye nem itt van

Lázár János: A szolidaritás helye nem itt van

Brüsszel nem szitokszó, de a migrációval kapcsolatban csak „duma” van, és a pozsonyi csúcs sem változtatott semmin – ezekről beszélt Lázár János a Magyar Nemzetnek. A Miniszterelnökséget vezető minisztert lakosságifórum-sorozata közben értük utol vasárnap, amikor csatlakozott kollégáinkhoz az Ambrózfalva és Csanádalberti közti autóúton. Elmondta: Dánia, Svédország, Norvégia és Finnország eljárást kezdeményezett Magyarország ellen múlt héten, mert nem akarunk befogadni tőlük bevándorlókat.

– Tegyük fel, hogy a kormány számára sikeres és érvényes a népszavazás, elegendő résztvevő megy el, és győznek a nemek. Mi történik, ha Brüsszel ennek ellenére is kötelező kvótát kényszerít Magyarországra, kiléphetünk az Európai Unióból?
– Elképzelhetetlennek tartom, hogy Brüsszel a népszavazáson kinyilvánított véleménnyel ellentétes intézkedéseket akarjon ránk erőltetni. Az unió intézményrendszerének és döntéshozó testületeinek az EU polgárait kell szolgálniuk. Felmerül a kérdés: a polgárok kinyilvánított véleményével szemben akkor Brüsszel kit képvisel, és milyen felhatalmazás alapján?

– És ha ennek ellenére is lesz kötelező kvóta, nem merül fel a kilépés?
– Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy megállítsuk Brüsszelt. Amennyiben érvényes és eredményes a népszavazás, közjogi, jogalkotási aktus következhet, ami kellő védelmet jelent az országnak. Kilépésről nincsen szó.

– És nem is lesz?
– A társadalomban érzékelhetően emelkedik az EU-ellenesek vagy -szkeptikusok aránya, de messze többségben vannak azok, akik úgy vélik, Magyarországnak jobb, ha az unió tagja. A népszavazás nem a kilépésről szól, annak a jelentőségét azonban nem becsülném le, hogy a magyar emberek az unióban először mondhatnak véleményt Brüsszel bevándorláspolitikájáról. Október 2-án sokan figyelni fognak ránk.

– Jelenleg egyelőre 1300 ember menekültkérelmének elbírásáról beszélünk, míg a kormány augusztus közepéig 18 ezer embernek adott el letelepedési kötvényt. Nem tartják visszásnak, hogy meg lehet vásárolni a magyarországi tartózkodást? Hiszen a kötvényvásárlók is más kultúrkörből jönnek, és akár büntetett előéletűek is jöhetnek.
– A letelepedési kötvénnyel kapcsolatban nincs nemzetbiztonsági kockázat, és nem merül fel annak a veszélye, hogy bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható emberek volnának a vásárlók. A kötvény célja, hogy gazdasági befektetőket vonzzon hazánkba, hasonló konstrukcióban számos európai ország működtet programokat és ad állampolgárságot azoknak, akik teljesítik az anyagi és egyéb feltételeket. Látom, hogy a sajtó a letelepedési kötvényt igyekszik negatívan bemutatni, de a programmal összefüggésben probléma nem merülhet fel.

– Ez attól függ, ki jöhet. Ha az érdeklődők átjelentkeznek olyan országba, ahol nem büntette őket a törvény, akkor az új tartózkodási helyen ismét kaphatnak a kötvény vásárlásához szükséges erkölcsi bizonyítványt.
– A program a nemzetbiztonsági szolgálatok, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kontrollja alatt áll. A letelepedési kötvény esetében nem nemzetbiztonsági kockázatról, sokkal inkább előnyökről beszélhetünk, tucatnyi országban van hasonló Európa-szerte. Nem hiszem, hogy az ambrózfalvi választóknak azokkal a magyar állampolgárságot igénylő külföldiekkel volna problémája, akik 300 ezer euróért államkötvényt vásárolnak.

– Hogyan értékeli azt, hogy a múlt pénteki pozsonyi csúcs után különböző nyilatkozatok jelentek meg az esemény sikerességéről? Orbán Viktor arról beszélt, maradt az önsorsrontó, naiv politika…
– Semmi nem változott.

– …ugyanakkor mintha a lengyel miniszterelnök, Beata Szydlo és Robert Fico szlovák kormányfő is másképp értékelte volna a találkozót. Mi ennek az oka?

– Természetes, ha a házigazda (Robert Fico – a szerk.), az unió soros elnöke részéről optimista hangot hallunk. Egy informális tanácskozás zajlott le az EU jövőjéről, részét képezte annak megbeszélése is, hogy a migráció ügyében milyen irányba mozduljanak el az országok. Ám az, hogy kimondták, a határvédelmet meg kell erősíteni, semmi garanciát nem jelent számunkra, hogy kevesebb lesz a befogadandó bevándorló. Ebben pedig egy centiméter előrelépést sem látok. Az Európai Tanács októberi ülésén a kormányfők hivatalosan is tárgyalnak a bevándorlás szabályozásáról, jelenleg azonban csak azt láthatjuk, hogy duma és szép szavak vannak, de közben osztják-szorozzák a bevándorlókat. Svédország, Németország és Ausztria már jelezte, hogy vissza akarja küldeni őket hozzánk, sőt a pozsonyi csúcs előtt egy nappal Dánia, Svédország, Norvégia és Finnország eljárást kezdeményezett Magyarország ellen, mert nem akarunk befogadni tőlük bevándorlókat. Mindezek tükrében komoly előrelépésről nehéz beszélni.

 Lázár János egy hét végi lakossági fórum helyszínén Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet  

 – Említette, hogy a házigazdának udvariasnak kell lennie. De mi a helyzet a szlovák államfővel, Andrej Kiskával, aki bírálta Orbán Viktort, mert szerinte az unió problémáin túl az is gond, ha Brüsszelt szitokszóvá teszik a politikusok, és egy összetett problémát leegyszerűsítenek cinikus módon? Ez sem jelenthet repedést a V4-együttműködésben?
– Ezt a megjegyzést a magyar kormány határozottan visszautasítja! A választópolgárok megkérdezése soha nem jelent cinizmust, nem is értem, hogyan mondhatja egy demokratikus politikus, hogy a népszavazás cinikus volna. A népszavazás a legszentebb dolog egy demokráciában. Brüsszel pedig nem szitokszó, de ma egy magyar ember azt látja, hogy mi megpróbáljuk megvédeni magunkat a bevándorlástól, erre Nyugat-Európából ránk akarják kényszeríteni. Miért kellene nekünk bárkit befogadni, ha mi nem akarjuk? Ezt magyarázza meg Brüsszel.

– Tehát töretlen az együttműködés a visegrádi négyek között?
– Igen, az irány a lényeg, és abban teljes egészében egyetértünk Szlovákiával, Csehországgal és Lengyelországgal. Természetesen lehetnek kisebb-nagyobb véleménykülönbségek, de ezt mi tiszteletben tartjuk. Mindig azt kérik számon rajtunk, hogy túl kemények vagyunk, nem vagyunk elég szolidárisak. Ez nem igaz, a szolidaritásnak van helye, de nem Magyarországon, hanem azokban az országokban, ahonnan ezek az emberek jönnek, ahol a baj kialakult. Lehetőségeinkhez és az ország teljesítőképességéhez mérten ott tudjuk őket támogatni, ezért építünk például kórházat Szíriában.

– Említette a szolidaritást. A menekültkrízis csúcsán volt alkalma beszélgetni menekültcsaládokkal?
– Több alkalommal is jártam a határnál, a legnehezebb időszakok alatt, de ott voltam a Keleti pályaudvarnál is, azonban kevés családdal találkozhatott az ember: 70-80 százalékban húszas-harmincas éveikben járó fiatal férfiakat lehetett látni. Volt közöttük néhány gyerek és felnőtt nő is, de jellemzően életerős férfiak meneteltek az M1-es autópályán, vagy csinálták a műsort a Keletinél.

– De volt ideje megismerni egy-egy személyes történetet?
– Ismerek személyes történeteket, higgye el, és egyáltalán nem vagyunk közömbösek a problémák és nehézségek iránt. Nem szívtelenség jellemez bennünket, de ezeknek az embereknek akkor tudunk segíteni, hogyha ott avatkozunk be, ahol a probléma van. Nem akkor, ha Magyarországra hívjuk őket. Minden történet természetesen megrendítő, szomorú. A magukra hagyott gyerekek sorsa a legdrámaibb, őket be is fogadjuk, és nem is küldjük vissza.

– Például az ön városából, Hódmezővásárhelyről elküldték őket. (Egy 18 férőhelyes hódmezővásárhelyi otthonból áthelyezte a menekült gyerekeket Fótra a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató az idén tavasszal. Mindezt az önkormányzat kérésére tették, miután a lakosok panaszkodtak rájuk.)
– Nem gyerekek voltak, hanem 16-18 éves fiatalok, az elhagyott kisgyerekeket pedig kivétel nélkül minden egyes esetben befogadjuk. De ha már a felelősségről beszélünk, nem hiszem, hogy ezeknek a gyerekeknek és fiataloknak úgy segítünk a legjobban, ha azt sugalljuk nekik, induljanak el Európa felé, embercsempészek szállításában, életveszélyes körülmények között, és majd ha ideértek, adunk nekik szociális támogatást. Ott kell segítenünk, ahol a baj kialakul, a saját hazájukat kell élhetővé tenni, nem Európába hívni őket.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »