Lázár: Higgye el, a jegybank törvényesen működik

Lázár: Higgye el, a jegybank törvényesen működik

Lázár János szerint bizonyos esetekben korlátozható a nyilvánosság, ha hazánk pénzügyi biztonságáról van szó. A miniszter az MNB alapítványi költései kapcsán beszélt erről a 41. Kormányinfón.

Elsősorban a Magyar Nemzeti Bank költéseinek titkosításáról, illetve a Nemzeti Választási Irodánál történtekről kérdezték Lázár Jánost a 41. Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a sajtótájékoztatót azzal kezdte, hogy a kormány nem foglalkozott a kérdéssel, és alkotmányos berendezkedésünkön belül csupán felajánlhatja segítségét a törvényhozásnak. Mindenesetre Lázár többször is fontosnak nevezte, hogy az MNB-re ugyanazok a játékszabályok vonatkozzanak, mint más, nem euróval fizető jegybankokra. Azt Lázár elismerte, hogy akkor is közpénzről van szó, ha az MNB az összegeket átcsoportosítja az alapítványaihoz, viszont szerinte országunk pénzügyi biztonságának szempontja felülírhatja a nyilvánosság szempontját, ezért utóbbit lehet korlátozni. Bár Lázár nem volt ott a parlamentben kedden, és osztja Péterfalvi Attila NAIH-elnök aggályait, de a javaslatot megszavazta volna. Ismert: az Országgyűlés úgy is ítélte meg, hogy korlátozni kell az MNB-s alapítványok és cégek, csakúgy, mint a posta piaci tevékenysége adatainak megismerhetőségét.

Lázár szerint ellehetetlenítenék a jegybankot

A Magyar Nemzet munkatársa megkérdezte a minisztert, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter miért hagyja, hogy a jegybank évek óta törvénytelenül finanszírozza a nyereségéből ezeket a költéseket. Lázár úgy vélte, hogy szó sincs törvénytelenségről, és nem csak a beszedett bírságokat használhatná fel erre a nemzeti bank. „Higgye el, hogy a jegybank törvényesen végzi a munkáját” – állította a miniszter, aki korábban örömtelinek nevezte, hogy a jegybank részt vesz a „nemzeti kultúra megóvásában”, és egyébként is Ausztriában ezer darabos gyűjteménye van az ottani jegybanknak. Lázár szerint sokan a jegybank ellehetetlenítésére játszanak, pedig szerinte Péterfalvi véleményében is benne van, hogy a jegybankkal kapcsolatos információk korlátozhatóak.

Még nem egyeztettek Kubatovval

Többször kérdezték Lázárt a Nemzeti Választási Irodánál történtekről is. Emlékezetes, hogy miután kopaszok állták el az utat az előtérben, Herceghalom polgármesterének felesége, Erdősi Lászlóné nyújthatta be először kérdését, ő pedig a boltok vasárnapi zárva tartásának fenntartása mellett áll. A Nemzeti Választási Bizottság fideszes delegáltjai – Patyi András elnökkel szemben – megszavazták, hogy Erdősiné kérdését hitelesítsék.

Miután a kopaszokat a Fradi Securityhez, így a Fradit vezető Kubatov Gábor Fidesz-alelnökhöz kötötték, felmerült a kérdés, hogy a fideszesek keresték-e már az ügyben az Egyesült Államokban tartózkodó politikust. Lázár szerint nem sikerült még vele tisztázni a dolgokat, de méltánytalan helyzet alakult ki a választási irodánál, ezért meg kell változtatni a szabályokat. Lázár később hozzátette: ha valamire maga a miniszterelnök mondja, hogy méltánytalan helyzet, az a Fideszen belül mindenki számára érthető. A miniszter szerint máskor is előfordulhat, hogy hasonló vita alakul ki az irodánál népszavazási kezdeményezések közül, ezért általában kell megváltoztatni a szabályokat. Azóta egyébként Kubatov Gábor is megszólalt, és ugyanazt mondta a kérdésről, mint Lázár vagy Orbán: hogy méltatlan volt, ami történt. Saját felelősségéről nem beszélt a Fidesz alelnöke, akit az MTI ért el.

Kórházat építenek Szíriában

Lázár a Kormányinfó elején a menekültkvóták ügyében tervezett népszavazásról beszélt. Mint mondta, a migránsok nagy része megélhetési okokból jön, a schengeni határt pedig meg kell védeni. Hasonlóként érvelt Lázár a népszavazás szükségessége mellett, mint Orbán Viktor vasárnapi évértékelőjén: eszerint a „ránk kényszerített kvóta” alapvetően változtatná meg az országot, és a vita szimbolikus kifejezése, hogy ránk kényszerítenének bizonytalan számban migránsokat, emiatt pedig népszavazni kell.

A miniszter beszélt arról is, hogy Macedóniánál is védeni kellene Európa határait, Görögországnak pedig pénzt kell adni a válság kezelésére. Ugyanakkor a görögökkel szemben kritikus is volt Lázár: elmondta, hogy Görögország beavatkozik abba a perbe, amit Magyarország indított a kötelező betelepítési kvótával szemben, „a beavatkozás pedig Magyarország-ellenes.” Lázár beszámolt róla, hogy március 7-én az Európa Tanácsban találkoznak a miniszterelnökök, és a migránskrízisről tárgyalnak majd. A kormány szerint ott kell segíteni, ahol a probléma van, és akkor ott maradnak, ezért Szíriában a britekkel közösen vesznek részt kórházépítésben. Lázár fontosnak nevezte, hogy bár januárban és februárban összesen háromezer migráns érkezett Magyarországhoz, elenyésző részük vallotta magát szírnek.

Nem kérik a menekültstátuszt a kárpátaljai magyarok

Kisebb vita volt még a Kárpátaljáról érkezettek kapcsán: Lázár a 444 kérdésére arról beszélt, hogy mivel Ukrajnában nem fogadják el a kettős állampolgárságot, ezért magyar részről nem is történhet utalás rá, hogy hányan vették ott igénybe ezt eddig. A miniszter szerint senki nem mondta, hogy a Kárpátaljáról érkező ötven- és százezer közti ember menekültstátuszt kért volna, így a mozgásukat nem is lehet és nem is kell lekövetni.

A köznevelés kapcsán Lázár elmondta: Palkovics László államtitkár húsvét után tesz javaslatot arra, hogy milyen változtatások történjenek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (Klik), ezek tartalma viszont szerinte a kerekasztalon kell eldőljön, és nincs olyan kérdés, amiről ott ne lehetne tárgyalni. A miniszter továbbá beszélt arról is, hogy öt mintagazdaság létrehívásáról döntött a kormány, és megalapították a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságot Mezőhegyesen.

Liberálisok: nincs is olyan, hogy kötelező betelepítés

A sajtótájékoztatóra reagált a Magyar Liberális Párt, illetve Jávor Benedek PM-es EP-képviselő is. A Liberálisok szerint „Lázár János és a magyar kormány folyamatosan félrevezeti a magyar választókat, ugyanis a kötelező betelepítés fogalma nem létezik az Európai Unóban. A Liberálisok azért fordulnak a Kúriához, mert a kormány népszavazási kezdeményezése egy jogi nonszensz, amely csak arra alkalmas, hogy félelmet keltsen. Európa mindössze arra kérte Magyarországot, hogy 1294 olyan embert fogadjon be, aki a háború elől menekülve az unió területén keresi biztonságát.”

Jávor a Paksról elhangzottakra reagált: Lázár a Kormányinfón arról beszélt, hogy a kapacitásfenntartással kapcsolatban megállapodtak Brüsszellel arról, mi nyilvános az eddigiekből. Az EP-képviselő közleményében azt írta: „A szűkszavú közlés látványos kormányzati meghátrálást és a társadalmi kontroll híveinek fontos győzelmét jelenti: a PM szerint a párt EP-képviselőjének fellépése nyomán az évszázad lenyúlása mostantól nem marad a kormány magánügye. Jávor Benedek (…) panasza nyomán az Európai Bizottság előírta a paksi titkosítási törvény módosítását, és egy meglehetősen kevés mozgásteret hagyó jogalkotási terv benyújtását. A bizottsági közbelépés miatt módosítani kell a jelenleg a paksi bővítési beruházás összes szerződését és előkészítő dokumentumát titkosító atomtörvényt. Azaz még a tavasz folyamán megszűnik az általános érvényű titkosítás.”

Percről percre való tudósításunkat itt olvashatják el.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »