Látványos üzenetek

Folyamatosan mélyül a bérszakadék a legmagasabb és a legalacsonyabb átlagos nettó bérrel rendelkező megyék között? Mit tesz a kormány a digitális készségek fejlesztéséért? Mit tekint a kormány a magyarság legsúlyosabb problémájának? Energiavámpírok kormányon: ki fog jól járni a 100 milliárdból a magyar családok helyett? Kiknek az érdekében áll a kormány által kezdeményezett népszavazás akadályozása?

Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze”. /Patriae fumus igni alieno luculentior./

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Látványos üzenetek váltják egymást. Az ellenzék ostorozza a kormány tetteit, a kormány jelesei pedig emlékeztetve a kártevő múltra, a szebb jelenről és a még szebb jövőről elmélkednek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Az elnök csenget, újra csenget, majd minden párt hálásan megtapsolja a szószólóját. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk legutóbbi szónoklataikat

Folyamatosan mélyül a bérszakadék a legmagasabb és a legalacsonyabb átlagos nettó bérrel rendelkező megyék között?

 GÚR NÁNDOR, (MSZP): – Képviselőtársaim! 2016-ra Magyarországon az átlag nettó bérek tekintetében óriási különbségek alakultak ki. Kicsi ez az ország, de óriásiak a különbségek. 162 ezer forint a nettó átlagbér. Hozzá kell tennem, hogy persze ha Budapestet nézzük, akkor ez 209 ezer forint, ha viszont Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, akkor 112 ezer forint, de Borsod-Abaúj-Zemplén megye sem mutat sokkal rózsásabb képet e tekintetben.

– De ami ennél még rosszabb, az az, hogy a legszegényebb és a leggazdagabb megyékben folyamatosan nyílik az olló. Míg 2014-ben a különbség alig haladta meg a 75 százalékos mértéket, addig 2016-ra oda értünk, hogy több mint 87 százalék a különbség. Értik, a szegénység mélyül és szélesedik! Ez ma Magyarország, ezt a világot hozták önök!

– Egyszerűen érthetetlen, hogy miért alakul ki egy országban olyan helyzet, ahol 5, azaz ötmillió forintos jövedelmekre szert lehet tenni. Mondjuk, a MÁV-nál, mert ez önöknek pénzügyi szolgáltató szektor, ahol naponta 225 ezer forintot kereshetnek az emberek, míg ezt az összeget a magyar dolgozó emberek messze döntő többsége havonta sem tudja megkeresni. Egyszerűen azért, mert önöket ezen emberek sorsának az alakulása végképp nem érdekli. Mondhatnám, majdhogynem kérdezni is felesleges, de azért megkérdezem, hátha államtitkár úrnak van valamilyen értelmes mondandója a dologhoz illesztetten:

– Legalább az Alaptörvényben megfogalmazott dolgaikat miért nem tartják be, tudják azt, hogy egyenlő munkáért egyenlő bért?

– Miért nem olyan szabályozó rendszereket építenek, amelyek ezeket a különbségeket minimalizálnák és nem engednék szabadjára?

– Miért nem olyan világot építenek, amely az emberek javát szolgálja?

– Miért csak a kevesek javát szolgálják?

– Miért csak a kevesek javát szolgálják?

CSERESNYÉS PÉTER, (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): – Képviselő Úr! Az a furcsa, hogy ezt ön meri felvetni, ismerve a 2008-as intézkedéseiket és a 2010-es állapotot, amikor csődközeli állapotban hagytak itt egy országot a következő kormány számára, hogy oldja meg a problémát. De hál’ Istennek el lehet mondani: a lehetőségekhez képest megoldotta, és nagyon jól oldotta meg a problémákat, amiket önök hagytak itt nekünk.

– Átlagról beszél és átlagszámításról. Azt kell mondani, képviselő úr, hogy sajnos nem először jár téves úton, amikor a megyei átlagbérek alakulása kapcsán von le következtetéseket az egyenlő bérezés elvének érvényesítését illetően. Azt kell mondani, hogy szomorú, de fel kell világosítani önt arról, hogy mi is az egyenlő bánásmód. Hadd idézzek a munka törvénykönyvéből és az egyenlő bánásmódról szóló törvényből, ugyanis ez megfelelően szabályozza az egyenlő bánásmód követelményét, ahogy annak megsértése esetén a jogorvoslati lehetőséget is biztosítja. Úgy szól, hogy a munka egyenlő értékének megállapítása során az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget és a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni. Mindezek alapján tehát az egyenlő munkáért egyenlő bér elve még azt sem jelenti, hogy konkrét körülményektől függetlenül azonos bért kell fizetni az ország bármelyik részén, például a statisztikai besorolás szerint azonos foglalkozású munkavállalók számára. Az egyenlő bánásmód elve és követelménye ugyanis azt mondja, hogy egy konkrét munkahelyen nem lehet különbséget tenni az azonos munkát végzők és azonos teljesítményt nyújtók között a bérek tekintetében. Ehhez képest a megyei szintű átlagbéradatok rendkívül heterogén összetételű munkaerő-állomány béreinek átlagolásával keletkeznek, tehát ön szakmai hibát követ el, amikor ezeket próbálja példaként összehasonlítani egymással.

– De hogy konkrét dolgot is mondjak: például az, amit ön állít, hogy a megyék közötti bérkülönbségek növekedtek volna, nem igaz. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például az elsődleges munkaerőpiacon a bruttó és nettó átlagkeresetek 2015-ben 4,2 százalékkal emelkedtek, ami hasonló a nemzetgazdasági szinten megvalósult növekedéshez. De nézzünk egy másik példát! Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 5,4 százalékos, tehát az országos átlagot meghaladó volt az átlagos keresetnövekedés a piaci szektorban. A bérek vásárlóértéke is ehhez hasonló mértékben növekedett.

– Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a béreket mindig a munkáltató határozza meg, illetve biztosítja a cég gazdasági lehetőségei és adott esetben a szakszervezetekkel való alkufolyamat függvényében. Kormányra kerülésünk, 2010 óta a minimálbér reálértéke hat év alatt a családi adókedvezmények nélkül közel 10 százalékkal, a gyermekes munkavállalók esetében pedig gyermekszámtól függően 22-53 százalékkal emelkedett. Csak az idén 6 százalékot meghaladó mértékben erősödik a minimálbér vásárlóereje. Erre nem volt példa az önök nyolc éve alatt 2002 és 2010 között. Emlékeztetni szeretném arra is képviselő urat, hogy az önök nyolcéves kormányzása alatt nem tudták növelni a minimálbér vásárlóerejét, és elvették a gyermekek után járó adókedvezményt is. Szerintem ezek figyelembevételével kellene most bármiféle elvárást megfogalmazniuk.

– Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a béreket mindig a munkáltató határozza meg, illetve biztosítja a cég gazdasági lehetőségei és adott esetben a szakszervezetekkel való alkufolyamat függvényében. Kormányra kerülésünk, 2010 óta a minimálbér reálértéke hat év alatt a családi adókedvezmények nélkül közel 10 százalékkal, a gyermekes munkavállalók esetében pedig gyermekszámtól függően 22-53 százalékkal emelkedett. Csak az idén 6 százalékot meghaladó mértékben erősödik a minimálbér vásárlóereje. Erre nem volt példa az önök nyolc éve alatt 2002 és 2010 között. Emlékeztetni szeretném arra is képviselő urat, hogy az önök nyolcéves kormányzása alatt nem tudták növelni a minimálbér vásárlóerejét, és elvették a gyermekek után járó adókedvezményt is. Szerintem ezek figyelembevételével kellene most bármiféle elvárást megfogalmazniuk.

GÚR NÁNDOR: – Államtitkár Úr! Ez a választ tele volt badarsággal. Hat éve kormányoznak, és ahelyett, hogy az emberek javát szolgálnák, azért cselekednének, olyan élethelyzeteket hívnak életre, amelyek az emberek messze döntő többségének a kárára vannak. Közben a Magyar Nemzeti Bank keretei között 260 milliárd forintot, 260 ezer millió forintot megpróbálnak így, úgy, amúgy a közpénzesítettség keretei közül kivonni. Közben 5 millió forintos béreket szórnak maguk között a haveroknak.

– Államtitkár úr, nézzen ide! Nézzen bele a szemembe, és utána vigyorogjon, utána mondja azt, hogy ez így rendben van! Vagy ha erre nem képes, akkor meg azért cselekedjen, hogy ebben az országban legalább 100 ezer forint nettó kézbe jutó minimálbér legyen. Tudja, akkor van segítőkéz-nyújtás az emberek számára. Nem úgy, amikor 2,2 millió ember létminimum alatt keres; nem úgy, amikor 1,5 millió ember a minimálbért sem tudja megkeresni; nem úgy, amikor az átlag nettót minden harmadik tudja csak kézbe venni. Tudja, ez a baj. Önök ezért kellene hogy cselekedjenek, nem pedig saját magukért meg a haverokért! 

– Államtitkár úr, nézzen ide! Nézzen bele a szemembe, és utána vigyorogjon, utána mondja azt, hogy ez így rendben van! Vagy ha erre nem képes, akkor meg azért cselekedjen, hogy ebben az országban legalább 100 ezer forint nettó kézbe jutó minimálbér legyen. Tudja, akkor van segítőkéz-nyújtás az emberek számára. Nem úgy, amikor 2,2 millió ember létminimum alatt keres; nem úgy, amikor 1,5 millió ember a minimálbért sem tudja megkeresni; nem úgy, amikor az átlag nettót minden harmadik tudja csak kézbe venni. Tudja, ez a baj. Önök ezért kellene hogy cselekedjenek, nem pedig saját magukért meg a haverokért! 

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 108 igen szavazattal, 26 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.

Mit tesz a kormány a digitális készségek fejlesztéséért?

MÓRING JÓZSEF ATTILA, (KDNP): – Államtitkár Úr! A mai, rendkívül gyorsan fejlődő, átalakuló világban nagyon fontos a magyar lakosság informatikai tudásának fejlesztése. Mind nagyobb szerepet kap ugyanis a digitális tudás, és főként az, hogy ezzel a tudással élni is tudjunk, azaz a gyakorlati képességek elsajátítása roppant fontos. A számítástechnikai képzés, oktatás fejlesztése elengedhetetlen, hiszen ma már szinte minden álláshely betöltéséhez kell valamilyen fokú informatikai tudás, legalábbis alapfokú jártasság. A kereszténydemokrata frakció nevében is kijelenthetem: a digitális készségek elsajátítása és növelése több, kvalifikáltabb munkaerőt biztosít az országnak, ez hozzájárulhat Magyarország versenyképességének növeléséhez már rövid távon is, ez az elmúlt évtizedek informatikai fejlődését ismerve hosszú távon is mindenképpen előnyünkre válik.

– Államtitkár Úr! Az elmúlt évek fejlesztései azt mutatják, érdemes az elektronikus állami szolgáltatásokat is fejleszteni, gondoljunk csak az ügyfélkapuk sikerére vagy az egyre szerteágazóbb területeken elérhető állami szolgáltatásokra. A tudás mellett a megfelelő feltételekkel is rendelkezniük kell az állampolgároknak, ehhez járulhat hozzá a széles sávú internetszolgáltatás kiépítése minél több településen. 2017. év egyik fontos adóváltozása, hogy 18 százalékra mérséklődik az internetszolgáltatásra vonatkozó áfakulcs. Ez természetesen meghozhatja a kistérségek vagy a hátrányos helyzetű térségek életébe az internetes világban rejlő gazdasági és szociális előnyöket.

– Ehhez természetesen megfelelően kell tudnunk gazdálkodni az elénk tárt lehetőségekkel: ezt szolgálhatja a digitális oktatás, a digitális világ működésének megismerése és a tapasztalatok hatékony felhasználása. Itt értékelődik fel e terület ismerőinek és főleg értőinek szerepe, akik közérthetően el is tudják magyarázni a polgároknak, hogy mi a fontos, az értékes ebben a virtuális térben. Emellett nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a magyar vállalkozásokat is támogatni kell, hiszen a hazai és nemzetközi piacon is helyt kell állniuk, ebben segíthetnek a kormány által támogatott informatikai programok. Ezen a területen valóban igaz a mondás: aki lemarad, az kimarad! Új munkahelyek, a globális piacon is megjelenő magyar cégek jöhetnek létre, magyar háttérrel és fejlesztésekkel, elég csak a startup-vállalkozások egyre hangsúlyosabb megjelenésére gondolnunk. Mindezek ismeretében kérdezem:

– Milyen lépeseket tesz, illetve tervez a kormány a digitális tudás fejlesztésére, a technikai háttér javítására mind a lakosság, mind pedig a kkv-szektor vonatkozásában?

– Milyen lépeseket tesz, illetve tervez a kormány a digitális tudás fejlesztésére, a technikai háttér javítására mind a lakosság, mind pedig a kkv-szektor vonatkozásában?

KARA ÁKOS, (nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár): – Egyetértek képviselő úrral abban, hogy a versenyképes gazdaság fenntartható fejlődésében kulcsszerepe van az infokommunikációs technológiáknak és a használatukhoz szükséges digitális kompetenciáknak. Ezt erősítették meg a magyar polgárok is az internetről szóló nemzeti konzultáción, az internetkonzultáción. A kormány az ott megszülető javaslatokat meghallgatva döntött a „Digitális jólét” programról, amely összhangban valósítja meg Magyarországon a digitálisgazdaság-fejlesztést, az e-közszolgáltatások elterjesztését, a digitáliskompetencia-fejlesztést, valamint az ezeknek hátteret adó széles sávú internetlefedettség biztosítását. A program olyan átfogó intézkedéseket tartalmaz, mint a szupergyors vezetékes internethálózat kiépítése, amelynek esetében vállaltuk, hogy 2018 december végéig minden magyar háztartás számára, amely ezt igényli, elérhetővé tesszük, megteremtjük a hozzáférés feltételeit.

– Képviselő Úr! A kormány javaslatot tett az internet-előfizetések áfájának 18 százalékra való csökkentésére is. Bízunk benne, hogy mindannyian itt a parlamentben is támogatni fogják. A „Digitális jólét” program több, megújulást szorgalmazó stratégia kidolgozását írja elő, ezek közül kiemelten fontos lehet a digitális oktatási stratégia, amely irányt mutat majd az oktatás digitalizálásához. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy egy új oktatási módszer segítségével személyre szabott és térítésmentes felnőttképzések keretében 2020-ig 200 ezer felnőtt magyar ember elsajátíthassa a digitális világban való érvényesüléshez feltétlenül szükséges készségeket.

– Terveinkben szerepel a közösségi internet-hozzáférési pontok fejlesztése is. 2018 végéig 1500 e-Magyarország-ponton kívánjuk fejleszteni az infrastruktúrát. A legalapvetőbb digitális készségek elsajátításában az e-Magyarország-pontok, illetve az e-tanácsadók is majdan aktív szerepet vállalhatnak. A „Digitális jólét” programban külön figyelmet fordítunk a hazai kis- és középvállalkozások informatikai képességeinek fejlesztésére és versenyképességük javítására. Az elmúlt héten indítottuk meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közös programunkat, amely az első lépés a mostani „Digitális jólét” program keretében, aztán majd a nyár során újabb operatív programok keretében lehet majd hazai és EU-s forrásokat a vállalkozásoknak igénybe venni.

– Képviselő Úr! Az új informatikai alkalmazások használatának ösztönzése, az általuk elérhető előnyök bemutatása és a korszerű megoldások iránti igény felkeltése hozzájárulhat ahhoz, hogy a programban részt vevő vállalkozások majd így, ezekkel a meghirdetendő programokkal ledolgozzák a digitalizáció területén levő hátrányukat, ezáltal eredményesebben működhessenek.

– Képviselő Úr! Az új informatikai alkalmazások használatának ösztönzése, az általuk elérhető előnyök bemutatása és a korszerű megoldások iránti igény felkeltése hozzájárulhat ahhoz, hogy a programban részt vevő vállalkozások majd így, ezekkel a meghirdetendő programokkal ledolgozzák a digitalizáció területén levő hátrányukat, ezáltal eredményesebben működhessenek.

MÓRING JÓZSEF ATTILA: – Államtitkár Úr! Az ön által elmondottak megerősítik, hogy a kormány határozott elkötelezettséget mutat mind az állampolgárok digitális készségének fejlesztésével, mind pedig a vállalkozások nemzetközi versenyképességének javításával, támogatásával kapcsolatban. Biztos vagyok abban, hogy a széles sávú internet fejlesztése, az adótörvények tervezett módosítása, így az internetszolgáltatás áfájának 18 százalékra csökkentése szintén hozzájárul ezekhez a célokhoz, és végső soron egyre több, az információtechnológia világában kvalifikált munkaerőt biztosít az ország számára. Válaszát tisztelettel elfogadom.

Mit tekint a kormány a magyarság legsúlyosabb problémájának?

 NOVÁK ELŐD, (Jobbik): – Államtitkár Úr! Az Iránytű Intézet legutóbbi reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a társadalom abszolút többsége, 58 százaléka egyetért azzal az állítással, miszerint Magyarország legnagyobb problémáinak gyökere a népességfogyás; csak 36 százalékuk nem ért egyet vele, és a válaszadók 6 százaléka nem tudott választ adni a kérdésre. Csak a Jobbik foglalta programjába a többség álláspontját: a magyarság legsúlyosabb problémája a népességfogyás. Ugyanezen kutatás arra a kérdésre, hogy ön szerint a magyar népesedési válság kezeléséhez elegendő-e a kormányzat családpolitikája, 71 százalék válaszolt nemmel. Akik szerint tehát megbukott a kormányzat családpolitikája az a társadalom 71 százaléka. Pedig ha a kormány belátná végre, amit már a társadalom 58 százaléka is tud, hogy Magyarország legnagyobb problémáinak gyökere a népességfogyás, akkor ennek tudatában bizonyára nem sajnálnának több erőt összpontosítani a katasztrofális demográfiai folyamatok megfordítására. A népességfogyás a 2014. évi 35 ezerrel szemben 2015-ben 40 ezer főre nőtt a KSH szerint. Radikális családpolitikai változás nélkül nemhogy a nyugdíjrendszer, de az egész államháztartás fenntarthatatlan.

– Leszavazták az előző Orbán-kormány által bevezetett bölcsődei gondozási díj eltörlésére vonatkozó javaslatunkat, tehát marad fizetős a bölcsődei szolgáltatás, pedig 2010 előtt még ingyen volt. Mi indokolta a fizetőssé tételt? Erre korábban sem kaptunk választ. A 30 éves nőknek már a 60 százaléka gyermektelen és a 40 éveseknek a 40 százaléka is, így a legszebb női hivatást, az anyaságot, illetve ezáltal a férfiak az apaságot, lassan már az embereknek közel fele nem élheti meg. 30 éves kor felett exponenciálisan nőnek a várandósság egészségügyi kockázatai és a meddőség esélyei is, ezért a minél fiatalabb korban történő családalapítás ajánlott, amiből nagyobb eséllyel lehetnek nagycsaládok is. Ezért is szorgalmazzuk az első gyermek születésének nagyságrendileg nagyobb támogatását.

– Ahhoz, hogy a párok által vágyott gyermekek világra jöhessenek, javasoljuk, még a Jobbik kormányra kerülése előtt is, többek közt a gyermekneveléshez szükséges termékek áfájának radikális csökkentését, államilag támogatott otthon- és bérlakásépítési, illetve -vásárlási programot, a főállású anyaság támogatásának kibővítését. Kiszámítható, a nyugdíjakhoz hasonlóan inflációkövető családtámogatási rendszerre is szükség volna; továbbá a népbetegségnek minősülő meddőség miatt a lombikbébiprogram fokozottabb támogatására, akármilyen vicces is ez az önök számára. A családbarát felsőoktatás kialakítása ugyanúgy várat magára, mint a demográfiai földprogram. Szülői életjáradék bevezetését is javasoljuk, hogy a gyermek személyi jövedelemadójából automatikusan támogassák a szüleiket. Ezért is kérdezem:  

– Nyitottak bármely javaslatunkra az előbbi tíz közül?

– Mit tekint tehát a kormány a magyarság legnagyobb problémájának?

– Mit tekint tehát a kormány a magyarság legnagyobb problémájának?

 SOLTÉSZ MIKLÓS, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): – Képviselő Úr! A Jobbik saját házi közvélemény-kutatóját kérdezte meg, és nem nézi meg azokat az adatokat, azokat a folyamatokat, amelyek az elmúlt hat évben történtek. Ön sem nézte meg azokat a statisztikákat, amelyek a kormány családpolitikájának eredményeképpen az elmúlt évek során hatalmas nagy változásokat indítottak el.

– Szeretném önnel közölni: a Századvég elvégezte azt a kutatást, amely szerint 63 százalékban az emberek egyetértenek a kormány családpolitikájával. Elég hathatósak a számok. Az elmúlt évek során a magyar családok gyermekvállalási kedve nőtt. Húsz éve nem volt ilyen magas a termékenységi ráta. Egyre több gyermek születik, bármit is mond ön, annak ellenére, hogy egyébként a nemzőképes fiatalok száma viszont csökken, pontosan azért, mert a Ratkó-korszak gyermekei, unokái és dédunokái most már hullámvölgyben vannak.  A másik fontos szám: közel egyharmadával nőtt a házasságkötések száma. Hogyha ön ezt nem tartja eredménynek, akkor még tovább szeretném sorolni önnek az eredményeket: 25 százalékkal csökkent az abortuszok száma. Hogyha ez nem fontos egy magát elvileg kereszténynek mondó pártnak, akkor még azt is érdemes azért megnézni, hogy 14 százalékkal kevesebben válnak el, mint az 2010-ben történt. Mindezeket szerintem alátámasztja egy sor olyan politikai döntés, családpolitikai döntés, amelyek igenis eredményt hoztak a magyar társadalom számára.

– Képviselő Úr! 1743 milliárd forint az, amit a családokra fordítunk támogatásként, ez a bruttó hazai termék 4,7 százaléka, és a teljes költségvetés 12 százaléka, egyedülálló a környező országokban.  Ez annyit jelent, hogy a közvetlen családtámogatási rendszerekre, mondjuk, a gyesre, a gyedre  családi pótlékra 600 milliárd forintot fordítunk, 360 milliárd forintot a családtámogató szolgáltatásokra, az óvodára, bölcsődére, a védőnői ellátásra, gyermekétkeztetésre, 320 milliárdot a gyermekes családok adókedvezményére, amit egyébként az előző balliberális-szocialista kormány szüntetett meg teljes mértékben. Otthonteremtésre, amit ön hiányol, 240 milliárd forintot fordítunk, és nem utolsósorban azoknak az édesanyáknak, azoknak az asszonyoknak, akik 40 évet dolgoztak, 234 milliárdot, arra, hogy a 40 éves szolgálati viszony után nyugdíjba mehessenek.

– Képviselő Úr! Hogyha ön ezt nem tartja megfelelőnek, akkor én újra javaslom önnek, hogy azt a közvélemény-kutató intézményt, amit ön megkérdezett, keresse meg újra, és beszélje rá őket, hogy próbáljanak egy normális kutatást végezni.

– Képviselő Úr! Hogyha ön ezt nem tartja megfelelőnek, akkor én újra javaslom önnek, hogy azt a közvélemény-kutató intézményt, amit ön megkérdezett, keresse meg újra, és beszélje rá őket, hogy próbáljanak egy normális kutatást végezni.

NOVÁK ELŐD: – Államtitkár Úr! Elfogadhatatlan számomra az a személyeskedő sárdobálás,  és az a kormányzati önfényezés is, amit érdemi válaszadás helyett mondott. Az nem vitás, hogy az eredményeiket elismerjük, azonban most nem azt kértem, hogy kormányzati önfényezésként sorolja el az esetleges erőfeszítéseket, az apró előrelépéseket, hanem nézzenek szembe azzal, hogy 2014-hez képest 2015-ben tovább nőtt a népességfogyás üteme. Nézzenek szembe a Jobbik javaslataival!

– A kérdésem arra irányult, hogy az ifjúsági tagozatnak „A gyermek áldás” című kampányában is felsorolt tíz konkrét, konstruktív családpolitikai javaslat bármelyikét tudják-e támogatni. Egyetlenegyről sem volt hajlandó beszélni. Mi a jövőről szeretnénk beszélni, nem a múltról, hogy milyen hibákat követtek el vagy milyen eredményeket értek el, mi a jövőről szeretnénk beszélni, azonban önök erre nem hajlandók. Nem kaptunk választ most sem arra, hogy miért vezették be a bölcsődei gondozási díjat az előző Orbán-kormány során, és nem kaptunk választ arra sem, hogy mit tekint a kormány a magyarság legsúlyosabb problémájának. Amíg ezt sem merik kimondani, addig nem csodálkozom azon, hogy a megoldási javaslataink közül egyet sem támogatnak.

– A kérdésem arra irányult, hogy az ifjúsági tagozatnak „A gyermek áldás” című kampányában is felsorolt tíz konkrét, konstruktív családpolitikai javaslat bármelyikét tudják-e támogatni. Egyetlenegyről sem volt hajlandó beszélni. Mi a jövőről szeretnénk beszélni, nem a múltról, hogy milyen hibákat követtek el vagy milyen eredményeket értek el, mi a jövőről szeretnénk beszélni, azonban önök erre nem hajlandók. Nem kaptunk választ most sem arra, hogy miért vezették be a bölcsődei gondozási díjat az előző Orbán-kormány során, és nem kaptunk választ arra sem, hogy mit tekint a kormány a magyarság legsúlyosabb problémájának. Amíg ezt sem merik kimondani, addig nem csodálkozom azon, hogy a megoldási javaslataink közül egyet sem támogatnak.

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 107 igen szavazattal, 27 nem ellenében, 4 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Energiavámpírok kormányon: ki fog jól járni a 100 milliárdból a magyar családok helyett?

Dr. SZÉL BERNADETT, (LMP): – Államtitkár Úr! Teljes botrány, hogy kiszivárgott dokumentumokból kell megtudnunk, hogy önök az Európai Bizottságnál suttyomban azon dolgoznak, hogy a magyar családoktól 100 milliárd forintot elszedjenek. Teszik ezt akkor, amikor a hazai háztartások harmada energiaszegénységben él, és európai összehasonlításban a lakosság túl sokat költ az energiára; de nem azért, mert dőzsölünk a melegben, hanem azért, mert rossz hőszigetelése van a falaknak, rosszak a nyílászárók, ezért gyakorlatilag orosz gázzal fűtjük a magyar utcákat. Most végre lett volna lehetőség segíteni a magyar családokon, erre kiderült, és ez a botrány, hogy a kormány módosítani kívánja a Brüsszellel kötött korábbi megállapodást annak érdekében, hogy a lakosság, a magyar családok helyett a közintézményi szektor használhassa fel energiahatékonyság növelésére az uniós támogatásokat.

– Beszéljünk nyíltan! Itt arról van szó, hogy önök az EU-s forrásokat átcsoportosítanák a magyar családoktól a közintézményekhez, holott a magyar embereknek lenne a legnagyobb szüksége erre a pénzre, és ráadásul szakmailag is itt érhetnénk el a legnagyobb eredményt a beruházással. Botrány, hogy a kormányzat illetékes szervei arra hivatkoznak, hogy egyszerűen nem lennének képesek egy nagy volumenű lakossági energiahatékonysági pályázat lebonyolítására, ez a hivatkozási alap. Az EU adni akarja a pénzt, erre önök azt mondják, nem a lakosságnak adják, hanem a közintézményeknek. És miért? Mert létrehoztak pár évvel ezelőtt egy olyan rendszert, amely nem képes kiszolgálni az igényeket. Tehát önök nem a rendszert akarják megváltoztatni, hanem azt mondják, hogy kapja meg inkább a TEK napelemekre ezt a pénzt.

– A vissza nem térítendő lakossági támogatások és a kedvezményes hitelek kombinációja, amit önök rendkívül bonyolultnak, rugalmatlan rendszernek neveznek, hiba nélkül üzemel – Szlovákiában, Csehországban és Bulgáriában. Na most, ezek szerint az Orbán-kormány ennyivel gyengébb teljesítményű, mint az ottani kollégái?

– Önök is pontosan tudják, hogy a lakóépületek fogyasztják el a magyarországi teljes energiafelhasználásnak nagyjából az egyharmadát, a közintézmények energiafelhasználása ennek mindössze egy töredéke. Így azzal, hogy a TEK székházára felteszik a napelemeket, meg a polgármesteri hivatalokat szépen felújítják, az országnak az energiafelhasználása alig fog változni. A valós megtakarítás a magyar családoknál lenne, lakossági szinten lenne.

– Államtitkár Úr! Ne is jöjjön nekem azzal, hogy az „Otthon melege” programmal önök megoldották ezt a kérdést 5 milliárd forint hazai pénzből. Ennek a pénznek én a hússzorosáról beszélek, mert ennek a pénznek a hússzorosát akarják lenyúlni a közintézményeknek a magyar családoktól. Kérem, számoljon be róla:

– Miért nem a hatékonyabb és a nagyobb megtérüléssel járó utat választják?

– Miért nem a rendszert változtatják meg?

– Miért nem távozik az a miniszter, aki ezt az egészet kialakította anélkül, hogy működtetni tudná ezt az egész rendszert?

– Miért nem távozik az a miniszter, aki ezt az egészet kialakította anélkül, hogy működtetni tudná ezt az egész rendszert?

SZABÓ ZSOLT, (nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár): – Képviselő Asszony! Először is javaslom, hogy a mesék helyett inkább nézzük meg a tényeket, hogy mi a valóság. Csak jelzem, hogy az 5 milliárd az 15 milliárd a tervezet szerint, csak hogy a pontos számokból induljunk ki. A kormány számára alapvető fontosságú, hogy különböző programokkal támogassuk a magyar családokat, aminek köszönhető a háztartások rezsicsökkentésének végrehajtása. 2010 és 2014 között közel 50 milliárd forint támogatást fizettünk ki, és ez több mint 235 ezer családot érintett. 2014-15-ben 17 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtottunk a magyar lakosság részére, épp az ön által említett „Otthon melege” programban. Ez 85 ezer háztartást érintett. Úgy gondolom, hogy nem kis szám ez.

– A 2020-ig történő fejlesztési ciklusban a 2016. évi gazdasági növekedés érdekében olyan fejlesztéspolitikai intézkedéseket hoz a kormány, ami mintegy százmilliárd forintot meghaladó keretösszegű támogatási rendszert fog biztosítani magánszemélyek ingatlanjainak korszerűsítése érdekében. De nemcsak a kormány, hanem ellenzéki képviselőként ön is tehetne annak érdekében, hogy csökkenjenek az emberek rezsiterhei, hiszen amikor ön és a frakciótársa nem egy, hanem két alkalommal is nemmel szavaztak a rezsicsökkentésre, holott  meg kellett volna szavaznia azért, hogy a magyar lakosság terhei csökkenjenek.

– Képviselő Asszony! Miért zavarja önt az, ha az iskolákban szükséges korszerűsítéseket, fűtésirendszer-feljavításokat a gyermekeink meleg termekben való tanulása érdekében használjuk fel, vagy éppen egy kórház felújítása során a kicserélt nyílászáróknak köszönhetően nő az ott dolgozók és a betegek komfortérzete? Miért fáj önnek, ha az önkormányzat egy napelemes fűtési rendszer telepítésének köszönhetően jobb célra használja fel az adófizetők pénzét, például fejleszt az adófizetők érdekében? A Fidesz és a kormány, az LMP-vel ellentétben, mindig az emberek mellett állt, és a következő fejlesztési programokban is minél több embert szeretne elérni a támogatásokkal. Kérem, hogy a folyamatos vádaskodás helyett kérdezze meg például azokat a diákokat, szülőket, betegeket, hozzátartozóikat, akik hasonló, a finanszírozási projektek keretében megújult oktatási vagy egészségügyi intézmény falai között tanulnak, gyógyulnak, hogy valóban áldozatnak tekintik-e magukat?

– Képviselő Asszony! Miért zavarja önt az, ha az iskolákban szükséges korszerűsítéseket, fűtésirendszer-feljavításokat a gyermekeink meleg termekben való tanulása érdekében használjuk fel, vagy éppen egy kórház felújítása során a kicserélt nyílászáróknak köszönhetően nő az ott dolgozók és a betegek komfortérzete? Miért fáj önnek, ha az önkormányzat egy napelemes fűtési rendszer telepítésének köszönhetően jobb célra használja fel az adófizetők pénzét, például fejleszt az adófizetők érdekében? A Fidesz és a kormány, az LMP-vel ellentétben, mindig az emberek mellett állt, és a következő fejlesztési programokban is minél több embert szeretne elérni a támogatásokkal. Kérem, hogy a folyamatos vádaskodás helyett kérdezze meg például azokat a diákokat, szülőket, betegeket, hozzátartozóikat, akik hasonló, a finanszírozási projektek keretében megújult oktatási vagy egészségügyi intézmény falai között tanulnak, gyógyulnak, hogy valóban áldozatnak tekintik-e magukat?

 Dr. SZÉL BERNADETT: –  Államtitkár Úr! A helyzet az, hogy önök műfaji tévedésben vannak. Az interpelláció arról szól, hogy én kérdezem önöket, és nem önök kérdeznek engem. De ha már így megtisztelt a kérdéseivel, hadd idézzek a saját választási programjukból, ahol évente a lakásállomány 10 százalékának felújításával 80 ezer építőipari munkahelyet ígértek, és ez a befektetés az országnak tíz éven belül meg fog térülni. Önök hat éve vannak kormányon, semmit nem csináltak meg abból, amit ígértek. Most feltettem a nagy kérdést, hová tűnik megint százmilliárd forint? Hová tűnik az a százmilliárd forint, amit a magyar családoknak ígért az Európai Unión keresztül a magyar kormány? Az Európai Unió megerősítette, hogy igen, ennek a pénznek a magyar családoknál van a helye, önök viszont szerelnek a TEK-re napelemeket, és szózatokat intéznek hozzám a rezsicsökkentésről.

– Államtitkár Úr! Nem tudott választ adni arra a kérdésemre, hogy ha van egy ilyen helyzet, akkor miért nem az illetékes minisztert rúgják ki, és miért nem a rendszert változtatják meg úgy, hogy a magyar családok megkaphassák a pénzüket? A magyar családokat önök százmilliárd forinttal megrövidítették!

– Államtitkár Úr! Nem tudott választ adni arra a kérdésemre, hogy ha van egy ilyen helyzet, akkor miért nem az illetékes minisztert rúgják ki, és miért nem a rendszert változtatják meg úgy, hogy a magyar családok megkaphassák a pénzüket? A magyar családokat önök százmilliárd forinttal megrövidítették!

A képviselő asszony nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 109 igen szavazattal, 27 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.

Kiknek az érdekében áll a kormány által kezdeményezett népszavazás akadályozása?

Dr. VAS IMRE, (Fidesz): – Államtitkár Úr! A miniszterelnök 2016. február 24-én jelentette be, hogy a kormány népszavazást kezdeményez az Európai Unió által Magyarországra kényszeríteni kívánt kötelező betelepítési kvóta ügyében, amely kérdést a benyújtást követő ötödik nap a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette. A testületben az MSZP és az LMP delegáltja ellenszavazattal élt, ezzel is jelezve pártjuk migránskérdésben elfoglalt álláspontját. A hitelesített kérdést, amely a Nemzeti Választási Bizottság határozata alapján nem ütközik tiltott tárgykörbe, valamint megfelel a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményének, a PM és a Magyar Liberális Párt is megtámadta, a Kúria felülvizsgálatát kérték.

– 2016. május 3-án a Kúria elutasította az NVB hitelesítő határozata elleni jogorvoslati kérelmeket, és megállapította, hogy a kérdés megfelel az Alaptörvény és a népszavazásról szóló törvény rendelkezéseinek. A jogorvoslati kérelem elbírálásakor a bíróság három kérdést vizsgált. Egyrészt azt, hogy a kérdés nemzetközi szerződésbe ütközik-e, és ezért tiltott tárgykört érint-e, azt, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozik-e a kérdés, illetve hogy egyértelmű-e a feltett kérdés. Az első esetben egyértelműen nemleges, míg a hatáskör és az egyértelműség kérdésében pozitív választ adott a Kúria, így most már nagy bizonyossággal kimondható, hogy a népszavazás megtartható.

– A Magyar Liberális Párt a Kúria határozatának napján közleményben tudatta, hogy a bíróság döntését nem fogadják el, és megtámadják azt az Alkotmánybíróságon. A baloldali szövetség tagja, a valós társadalmi támogatottság nélküli párt lépésével ismét egyértelművé tette, hogy továbbra is kitart a Gyurcsány-kormány eredeti elképzelése mellett, és a demográfiai problémák megoldását továbbra is az idegenek betelepítésében látja, amely vízióról írásbeli bizonyítékok is előkerültek a közelmúltban. A történések sokadszor is bizonyítják, hogy a baloldal akkor képes valódi összefogásra, ha a magyar nemzet érdeke ellen kell együttesen fellépniük. Mindezek alapján tisztelettel kérdezem államtitkár urat:

– Kinek az érdekében áll a kormány által kezdeményezett népszavazás akadályozása?

– Kinek az érdeke a kötelező betelepítési kvóta Magyarországra kényszerítése?

– Kinek az érdeke a kötelező betelepítési kvóta Magyarországra kényszerítése?

DÖMÖTÖR CSABA, (Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára): – Képviselő Úr! Nincs új a nap alatt. A 2016-os népszavazást azok akarják megfúrni, akik egyébként is következetes bevándorláspárti politikát folytattak az elmúlt években. Lehet jogászkodni, lehet technikai érvek mögé bújni, lehet zavaros javaslatokat tenni, de egy bizonyos: a helyzet világos, ugyanaz a baloldal akarja megakadályozni, hogy az állampolgárok döntsenek ebben a sorsdöntő kérdésben, amelyik már 2007-ben is arra tett javaslatot, arra gyártott stratégiát, hogy bevándorlókat telepítsen Magyarországra.

– Ugyanazok a pártok támadják most a népszavazást, akik egy évvel ezelőtt azt is elvitatták, hogy az ellenőrizetlen bevándorlás bármilyen problémát jelentene. Azt mondták, álproblémáról van szó. Ugyanaz a baloldal fúrja most a népszavazási kezdeményezést, amelyik a kormány egyetlen, a biztonság erősítését célzó javaslatát sem támogatta, így nem támogatta a határzárat vagy a honvédség közreműködését sem. Az még hagyján, hogy nem támogatták ezeket az intézkedéseket, de voltak olyan szereplők is, akik egyenesen aláírást gyűjtöttek a kényszerbetelepítés mellett. Aztán ugyanez a baloldal most megpróbálja elkaszálni a kényszerbetelepítésről szóló népszavazást. Ma itt az Országgyűlésben újra megpróbálták meggátolni a referendumot. Nyilvánvaló, hogy azért is kapkodnak, mert saját aláírásgyűjtésük kudarcba fulladt, ami rendkívül kínos lehet az MSZP elnöksége számára, nagyon-nagyon kínos.

– Ezzel a magatartással egyébként a baloldal Brüsszel kezére játszik, teszi ezt úgy, hogy a brüsszeli vezetők eközben példátlan zsarolási manőverbe kezdtek. Nem elég, hogy mihamarabb át akarnak verni egy kötelező szabályozást a kényszerbetelepítésről, de hogy még felháborítóbbá tegyék ezt a javaslatot, minden bevándorló után közel 80 millió forintos bírságot erőltetnének Magyarországra abban az esetben, ha Magyarország nem fogadná el ezt a tervet. Az embertelen brüsszeli kalkuláció egyébként azt is jelenti, hogy míg egy magyar emberre hét év alatt 1 millió forint brüsszeli forrás jut, egy bevándorlóra csaknem 80 millió. Ez akkora összeg, amiért egy magyar állampolgár csaknem negyven évig melózik.

– Brüsszel üzenete egyébként világos: az állampolgárok jobb, ha nem szólnak bele a jövőjüket évtizedekre meghatározó kérdésbe. Világos azonban a magyar kormány álláspontja is: a leghatározottabban visszautasít mindenféle zsarolást, és ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzetállamok saját maguk dönthessenek arról, hogy kivel akarnak együtt élni és kivel nem. Határozottan kimondjuk: Brüsszel javaslata épp annyira embertelen, mint amennyire felháborító, pont annyira, mint a baloldal cinikus hozzáállása.

– Tisztelt Ház! A szocialisták pártelnöke a hétvégén úgy fogalmazott, hogy rossz kérdésre csak rossz választ lehet adni. Ismerősek voltak nekem ezek a szavak, ezért kicsit utánanéztem, és azt találtam, hogy a baloldal nem először használja azt a kifejezést, hogy „rossz kérdésre rossz a válasz”. Ezt használta korábban többek között Mesterházy Attila, Lendvai Ildikó, Szigetvári Viktor és a baloldal valódi vezetője, Gyurcsány Ferenc is. Mondták ezt, s tudják, hogy melyik ügyben? A külhoni magyarok kettős állampolgársága ügyében is mondták ezeket. A baloldal arcpirító álláspontot vitt, nem véletlen, hogy a választók azóta sok alkalommal mondtak ítéletet a baloldal felett. Ha a kényszerbetelepítés ügyében a baloldal az eddigi álláspontját viszi tovább, akkor a jövőben is ezt teszik majd, először az MSZP kongresszusán, majd utána mindenhol máshol.

– Tisztelt Ház! A szocialisták pártelnöke a hétvégén úgy fogalmazott, hogy rossz kérdésre csak rossz választ lehet adni. Ismerősek voltak nekem ezek a szavak, ezért kicsit utánanéztem, és azt találtam, hogy a baloldal nem először használja azt a kifejezést, hogy „rossz kérdésre rossz a válasz”. Ezt használta korábban többek között Mesterházy Attila, Lendvai Ildikó, Szigetvári Viktor és a baloldal valódi vezetője, Gyurcsány Ferenc is. Mondták ezt, s tudják, hogy melyik ügyben? A külhoni magyarok kettős állampolgársága ügyében is mondták ezeket. A baloldal arcpirító álláspontot vitt, nem véletlen, hogy a választók azóta sok alkalommal mondtak ítéletet a baloldal felett. Ha a kényszerbetelepítés ügyében a baloldal az eddigi álláspontját viszi tovább, akkor a jövőben is ezt teszik majd, először az MSZP kongresszusán, majd utána mindenhol máshol.

Dr. VAS IMRE: – Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy a balliberális oldal ismét Brüsszel kiszolgálójává vált. Úgy gondolom, hogy nekünk Országgyűlésnek mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a népszavazás minél előbb megtartható legyen. Ezt jelzi az is, hogy a házszabálytól eltéréssel elfogadtuk, hogy erről az Országgyűlés dönteni tudjon. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a népszavazás minél előbb megtartható legyen! Ez szolgálja a magyar emberek és Magyarország érdekeit! A válaszát köszönöm, elfogadom. 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »